Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-15 / 39. szám

KITEKINTŐ g 2018. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK PROGRAMSOROLÓ CSÜTÖRTÖK BÖLCSKE: Szerelem tesztelve (francia-belga vígjáték), 16 óra. Jöjj el napfény! (francia romanti­kus vígjáték), 18 óra. Valami Ame­rika 3. (magyar zenés vígjáték), 20.30. SZEKSZÁRD: Ősember (an­gol-francia animációs családi film), 15 óra. Valami Amerika 3. (ma­gyar zenés vígjáték), 17 óra. A sza­badság ötven árnyalata (amerikai romantikus dráma), 19 óra. KIÁLLÍTÁS SZEKSZÁRD Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár: Takács Béla gra­fikus kiállítása, 17 óra. TAMÁSI Könnyű László Városi Könyvtár: közönségtalálkozó Zá­­vada Pál íróval, 18 óra. ELŐADÁS BONYHÁD Völgységi Múzeum: Szabó Dezső festőművész leve­lei a frontról 1914-1918 - Lovas Csilla vetítéssel egybekötött elő­adása, 16 óra. KÖNYVBEMUTATÓ BÁTASZÉK Keresztély Gyula Váro­si Könyvtár: a Sváb örökségünk és A svábok az új hazában című könyveket Lóczy István mutatja be, 17 óra. ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓ SZEKSZÁRD Babits Mihály Kultu­rális Központ, Csatárterem: író-ol­vasó találkozó Parti Nagy Lajos­sal, a házigazda Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztő­je, 18 óra. PÉNTEK BÖLCSKE: Szerelem tesztelve (francia-belga vígjáték), 16 óra. Jöjj el napfény! (francia romanti­kus vígjáték), 18 óra. Valami Ame­rika 3. (magyar zenés vígjáték), 20.30. DUNAFÖLDVÁR: A szabadság öt­ven árnyalata (amerikai romanti­kus dráma), 19 óra. A fekete pár­duc (amerikai akciófilm), 21 óra. SZEKSZÁRD: Ősember (an­gol-francia animációs családi film), 15 óra. Valami Amerika 3. (ma­gyar zenés vígjáték), 17 óra. A sza­badság ötven árnyalata (amerikai romantikus dráma), 19 óra. TRAFFIPAX 0400-0600 65-os főút 53. km 0730-0930 6« Miit 113. km 0800-1100 . 61« főút 60. km 0845-1145 55« főút 120. kra 0900-1200 Sós főút 93. km 0930-1200 6« Mát 145. ka 1000-1200 Várdomb, Kossuth u. 50/A 1030-1230 631«MútZkm 12:50-1520 56« főút 30. km 1300-1530 6« főút 113. km 1400-16:00 Hőfiyész, Fő u. 108. 1430-1630 6« főút 132 km 1330-1530 Pörböly, Bajai u. 86. 1430-1630 5« fajtaton 16:15-17:15 55ós főút 120. km 1630-17:30 Bátaszék. Budai út 86. 1700-1600 65ös főút 49. km 1700-2000 6« főút 120. tett 19:30-2130 631-es főút 2. km 2000-2200 65ósfőút59,f(m 2100-2330 Szekszárd, Tartsay u. 2 23:15-23:15 Bátaszék, Buda! u. 86. VÍZÁLLÁS | A Dunán tegnap reggel 7 órakor: | Dunaföldvár -14 cm, Paks 138 cm, Dombori 190 cm, Árvízkapu 563 cm, Baja 303 cm. A Sió Palánknál 226 cm. Sisi népszerűsége töretlen: kedvelik Lajtán innen és túl Süveges Zoltán az egyetemen kapott kedvet a korszak tanulmányozására Fotó: Makovics Kornél Sisi személyiségének vará­zsa nemcsak a kortársakra, de az utókorra is mély be­nyomást tett. Ferenc József hitvese könyveknek, filmek­nek egyaránt főszereplője. Süveges Zoltánt ugyancsak régóta foglalkoztatja a ma­gyarok királynéja. A Bölcs­kén élő történelemtanár tegnap a Wosinsky Mór Me­gyei Múzeumban tartott elő­adást Sisiről. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Teljes nevén Elisa­beth Amalie Eugenie von Wit­telsbach, becenevén Sisi. Az akkori Bajorország fővárosá­ban, Münchenben született 1837. december 24-én. 1854- ben vezette őt oltár elé Ferenc József. Kora legszebbnek tar­tott uralkodófelesége volt.- Az egyetemen az a Ka­tona Tamás professzor volt a tanárom, aki sokat foglalko­zott ezzel a korral, benne Er­zsébet királynéval is - mond­ta el lapunknak Süveges Zol­tán. - így kaptam kedvet én is ennek az időszaknak és ben­ne jeles személyiségének a ta­nulmányozására. A szakiroda­­lom áttekintésekor nyugtáz­hattam, hogy a magyarországi királynékat tekintve Sisi pá­ratlan népszerűségnek örven­dett. Emléke halála után több mint száz év elteltével is él. Süveges Zoltán megosztot­ta olvasóinkkal a saját képze­tében élő Sisi képet. Először is megerősítette azt, hogy Erzsé­bet királyné valóban kedvel­te a magyarokat. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy saját lehetőségeihez mérten részt vállalt abban a munká­ban, mely a kiegyezéshez ve­zetett 1867-ben. Nem tudunk arról, hogy egyéb politikai jel­legű kezdeményezése lett vol­na bármikor is - húzta alá Sü­veges Zoltán, aki azt is hang­súlyozta: Sisi modern nő volt, fogyókúrával és tornázással tartotta karban magát, külön­böző „csodaszerekkel” kezelte a bőrét és a haját. Korát meg­előző szépségeszmény volt, követendő példát mutatva az akkori nők számára. Mindezek ismeretében an­nál szomorúbb az a tragikus vég, amiben osztályrésze volt. Ugyanis 1898. szeptember 10- én Genfben egy merénylő ál­dozatául esett. Szükségsze­rű volt ez a vég, avagy el lehe­tett volna kerülni? - tettük fel a nem titkoltan elméleti, spe­kulatív kérdést Süveges Zol­tánnak.- Ebben az időszakban Sisi, különböző okokból adódóan, rengeteget utazott - hangzott a válasz. - Egyik ilyen utazása alkalmával érte őt a merénylet, a halálos szúrás egy kiélezett reszelővei. Ha ezeket az éveket, a XIX. század végét tekintjük, akkor meg kell állapítanunk, hogy politikai irányzatként már megjelent az anarchiz­mus. Ez az irányzat merény­letekkel igyekezett az állam­­gépezetet meggyengíteni. Bár Sisi inkognitóban utazott, tör­ténhetett valamilyen indiszk­réció, mely ismertté tette gen­fi tartózkodását. Ennyi elég is volt a merénylőnek... „Dicsfény födi” máig Sisi alakját A királyné meghalt - vetette lágosan, de az érzésekben ott papírra Mikszáth Kálmán. „Va­lami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, na­gyon régen élt volna egy ki­rályné, aki minket nagyon sze­retett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk ele­mezni, történetkönyvek, okmá­nyok, krónikák nem hirdetik vi­él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony őrködött a nehéz órákban Ma­gyarország fölött, hogy az ő szívéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőb­ben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, me­legükkel.” TV-AJÁNLÓ Halálos lények a képernyőn Hálás vitaté­ma, hogy va­jon a Földön melyik állat le­het a legveszé­lyesebb, mármint az emberre nézve? Az oroszlán? A kaffer­­bivaly? A cápa? A királykob­ra? A kérdés nem mai kele­tű, s hinnénk vagy sem, kivá­ló elméket is foglalkoztatott. A dzsungel könyve szerző­je, Rudyard Kipling a vadmé­­hek búvóhelyéhez irányítja fő­hősét, Mauglit, óriáskígyó ne­velőjével együtt. „Alszanak - mondta Ká. - Háti nem sza­lad meg a Csíkosbőrű elől. De Háti és a Csíkosbőrű egykép­pen megszalad a Vörös Kutya elől - és azt mondják, a Vö­rös Kutya senki elől nem sza­lad meg. De hát ki elől sza­lad meg a Sziklák Pici Népe? Mondd meg nekem, Dzsungel Ura - ki az ura a Dzsungel­­nek? - Ezek - suttogta Ma­­ugli. - Ez a Halál Helye.” Az író tehát letette voksát és a statisztikákat átböngészve kijelenthetjük: nem is nagyon talált mellé. Az tény, hogy egy ízeltlábú viszi a prímet, még­hozzá a mifelénk mindössze módfelett kellemetlen, más­hol viszont halálos betegsé­geket terjesztő szúnyog. Min­dennek tudatában sem feles­leges áttekinteni azt a listát, mely A világ legveszélyesebb állatai című műsorból tárul elénk. A műsor földrészek szerint csoportosítja azon lé­nyeket, melyekkel nem cél­szerű közelebbi ismeretsé­get kötnünk. Még az Észa­ki-sarkvidéken, ahol muta­tóba sincs szúnyog, ott sem érezhetjük biztonságban ma­gunkat. Sz. Á. A világ legveszélyesebb álla­tai, Nat Geo Wild, 17 óra KISMANYOKA mohácsi busójárás mellett a völgységi települé­sen is tartottak télűző ünnepet. A Kismányokért Egyesület - lllés­­né Kvéder Margit vezető szervezésével - farsangi felvonulást szer­vezett. Simon László polgármester elmondta, a felvonuláson gyere­kek és felnőttek együtt vonultak a szabadidőparkba, ahol elégették a kiszebábut a kisebbek nagy örömére. Beküldött kép AZ OLVASO ÍRJA Szakmai elhivatottság és mély emberség a megyei kórházban SZEKSZÁRD Olvasónk két he­tet töltött egy olyan osztályon, melyről felsőfokban lehet be­szélni. Példa értékű állapoto­kat nyugtázott olvasónk a kór­házban, úgy emberi, mint tár­gyi szempontból. Szerkesztő­ségünket levélben tájékoztat­ta erről a kellemes meglepe­tésről: ugyanakkor kérte, hogy közlés esetén nevét ne hozzuk nyilvánosságra. „Oly sok rosszat írtak már az egészségügyről és az egészség­­ügyi dolgozókról, azt is tudom, hogy hírértéke igazán a rossz­nak van” - kezdte levelét RAM monogramú olvasónk. „Én most mégis valami jót szeret­nék írni, saját példám alapján. A közelmúltban a Szekszárdi Balassa János Kórház reumato­lógia osztályán töltöttem - gyó­gyulás céljából - közel két he­tet. Ennyi idő elég ahhoz, hogy nagyjából belelássunk egy osz­tály munkájába. Lenyűgöző ta­pasztalatban volt részem, be­utalt sorstársaimmal együtt. A dr. Gálfi Csaba főorvos úr vezette osztály egy frissen felújított részben található, ez már maga öröm. Itt a főor­vostól a takarítónőig minden­ki kedves, készséges, mosoly­gós, szolgálatkész. A munka adott menetrend szerint zajlik, így a beteg is pontosan tudja, hogy mikor, milyen vizsgálat, kezelés következik. Az osztály munkatársai mindent elkövet­nek a páciens gyógyulása érde­kében. A megszületett, jó ered­ményeknek legalább annyi­ra örülnek, mint maga a be­teg. Minden dolgozó egysége­sen ilyen magatartású, nem le­het kivételt találni köztük és ők maguk sem tesznek kivé­telt az ugyanazon magas szak­mai elhivatottsággal és mély­séges emberséggel kezelt bete­gek között. Sok osztályon megfordul­tam már az országban, min­denütt van kedves, figyelmes, türelmes, odaadó dolgozó. De, hogy egy osztályon kivétel nél­kül mindenki ebben a hangu­latban, egységes hozzáállással dolgozzon, mindent elkövet­ve a beteg érdekében, ez saj­nos nem sűrűn fordul elő. Kö­szönöm még egyszer az osztály minden dolgozójának segítsé­gét a gyógyulásomhoz!” Sz. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom