Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-13 / 37. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2018. FEBRUÁR 13., KEDD Péterfy Gergely írószemmel járta be Pekingtől Sanghajig a Mennyei Birodalmat Negyvenféle étel, vörösborral, avagy Kína és a kifinomult élet Péterfy Gergely a Kínai Nagy Falhoz is ellátogatott Beküldött kép Távoli csodálója maradt a szekszárdi Mesternek A József Attila- és Mészöly Mik­­lós-díjas Péterfy Gergely szá­mos nyilatkozatában fejezte ki diktatúrákkal szembeni lesújtó ítéletét. Ezzel együtt nemrég mégis egy diktatórikusnak tar­tott országban, Kínában járt, és az interneten megjelent úti beszámolója szerint nem is érezte magát rosszul. Élménye­iről Szekszárdon kérdeztük az ismert írót. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu- Kína egy nagyon különös diktatúra - kezdte Péterfy Gergely. - Nem vethető össze egy olyan ország diktatúrájá­val, mely országban korábban demokrácia honolt és a polgári hagyományok mélyen gyöke­reznek. Kínában az évezredes császári tradíciót mondhatni szervesen követték a kommu­nista évtizedek. Ráadásul az a gazdasági modell, mellyel az ország operál, igen külön­leges keveréke a nyugati és a keleti értékeknek.- Mennyi időt tölthetett és merrefelé járt ebben a konti­nensnyi kiterjedésű ország­ban?- A Lu Xun Irodalmi Aka­démia meghívására egy hóna­pot tölthettem, pontosabban tölthettünk feleségemmel, Pé­­terfy-Novák Évával együtt Pe­­kingben. Vendéglátóink elő­zékenységének köszönhetően eljuthattunk a Nagy Fal egyik közeli szakaszához, valamint az ezerötszáz kilométerre dél­re található Sanghajba is. Ez utóbbi városba az óránként háromszáz kilométeres sebes­séget is elérő vonattal utaz­tunk. A pekingi csípős télből a langyos sanghaji tavaszba érkeztünk.- Betekinthetett a kínai hét­köznapokba, beszélgethetett kínai értelmiségiekkel. A látot­tak, hallottak alapján miként jellemezné az ország minden­napjait?- Valóban szót válthat­tam sok helybelivel, és azt azért nem zárhatom ki tel­jes mértékben, hogy esetleg nem mertek mindent őszin­tén elém tárni. De az esetek jelentős részében hitelessé­get éreztem a megnyilvánu­lásokban. Beszélgetőpartne­reim úgy jellemezték a kínai belpolitikai helyzetet, hogy gyakorlatilag majdnem min­den tekintetben azt mondhat­nak, amit csak akarnak. Ter­mészetesen tudjuk a híradá­sokból azt, hogy nagyon cu­dar helyzetben vannak egyes kisebbségek, ujgurok, tibeti­ek, több képviselőjük börtön­ben ül. A hétköznapi létezést azonban mégsem egy min­dent körülölelő diktatúra, ha­nem egy viszonylag szabad légkör határozza meg.- A hatvanas-hetvenes éve­kig a kínai vezetés arra töreke­dett, hogy legalább az egy ma­rék rizst legyen képes biztosí­tani napi táplálékként minden­kinek. Azokhoz az időkhöz ké­pest manapság mennyire látvá­nyos a változás?- Túlzás nélkül állíthatom, hogy egyre szélesebb körű a jómód. Ennek eredményeként a mindennapi létet gyakorla­tilag a folyamatos, boldog élet élvezete jelenti. Például az em­berek az étteremben leülnek egy hatalmas asztalhoz, me­lyen negyvenféle étel sorako­zik. Órákig eszegetnek-iszo­­gatnak és beszélgetnek. Kós­toltam, tehát nyugtázhattam, hogy elképesztően jó borokat készítenek, bár a borhoz va­ló viszonyukat még nem a ki­finomultság jellemzi. Kedve­lik az erős, testes vörösboro­kat, mely üssön, mint az ipa­ri áram! Mégis, a hétköznapi alkoholizmus egészen más, mint például Magyarorszá­gon. Kínában nem tántorog­nak részeg emberek az utcá­kon - de azért azt sem árt tud­ni, hogy minden sarkon ka­mera, minden útkeresztező­désben egy rendőrposzt van, Péterfy Gergely 1966. október 31-én született Budapesten, író, forgatókönyvíró, szerkesz­tő és egyetemi tanár. Testvé­rei: Péterfy Bori énekes, szí­nész és Péterfy Sarolt iroda­lomtörténész. Az ELTE latin-ó­görög szakán szerzett dip­lomát 1993-ban. 1994-től 2011-ig a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanított. Első novelláskötete 1994-ben jelent meg. 2010- ben megkapta a Mészöly Mik­­lós-díjat. Mint akkor lapunk­nak elmondta, ugyanott él, ahol egykoron a szekszárdi születésű Mészöly Miklós la­kott: Kisorosziban. A Mester­rel találkozott is a települé­sen, így: - Egy kellemes ven­déglátó egységben pillantot­tam meg, hajói emlékszem kis unicumot fogyasztott. Ak­kor már ifjú szerző voltam, és borzalmas erővel fogott el a kí­sértés, hogy odalépjek hozzá, és Mészöly úr! vagy Miklós bá­csi! megszólítással figyelmébe ajánljam műveimet. De mivel ezt a lépést mégsem mertem megtenni, így megmaradtam távoli csodálójának. mindenki beazonosítható az arcfelismerő rendszerrel...- Találkozott-e szegénységgel?- Szegénységet nem lát­tam, legfeljebb kevésbé jó­módú embereket külvárosok­ban, falvakban. Utóbbi hely­ségek is tiszták és rendezet­tek. De olyasmivel, hogy em­berek éheztek volna, avagy az utcán éltek volna kiszolgálta­tottan, sehol sem találkoztam.- Vitte jó hírünket Kínába, azaz beszélt a magyar irodalomról, írókról, például Mészöly Mik­lósról?- Természetesen! Mészöly Miklósról is beszéltem, fordí­tásra ajánlottam. Egyébként Kínában tetemes mennyisé­gű magyar irodalmat fordí­tanak, a helyszínen találkoz­tam Krasznahorkai László Sá­tántangó című regényének kí­nai nyelvű, az év könyve címet megszerző kiadásával. Ez Yu Zemin-nek, a kiváló fordítónak köszönhető, aki már harminc éve él Magyarországon, és ta­valy a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon teljes joggal kapta meg a Pro Cultura Hun­­garica díjat. Egyébként van tel­jes Márai életmű is kínaiul...- Lesz-e Péterfi Gergely regény kínai fordításban?- Miután rengeteg kiadóval tárgyaltam, nagyon remélem, hogy igen!- Végezetül: a három éve meg­jelent Kitömött barbár után mi­kor lapozhatunk bele az újabb Péterfy Gergely kötetbe?- Jelenleg a befejezéséhez közeledik nagyregényem, mely az Abszolút - avagy a golyó, amely megölte Pus­kint munkacímet viseli. Ám nem Puskinról szól! Vélhető­en idén őszre vagy télre meg­jelenik. S ha már végig Kíná­ról beszéltünk: A panda ölelé­se címmel feleségemmel közö­sen írtuk meg úti élményein­ket, a könyv ugyancsak idén hagyja el a nyomdát. A nagyra becsült, közkedvelt iskolaigazgatóra emlékeztek Szakmai munkássága érték Kívül-belül szebb lett a kultúrház SZEDRES Kőszegi Mártonra, a medinai és a szedresi iskola egykori iskolaigazgatójára em­lékeztek volt kollégái: Meiszel Károly, Tölgyesi Józsefné, Pá­­mer Józsefné, Bónyai Gusztáv­­né, Angyal Jánosné, Barteczka Mária és Sáfrány Judit a szed­resi könyvtárban - tájékozta­tott Barteczka Mária könyvtá­ros. A beszélgetés célja az volt, hogy a Marci bácsi szakmai munkásságáról készült anyag bekerüljön a Medinai, vala­mint a Tolna megyei Értéktár­ba. Az összejövetelen részt vett Kőszegi Márton lánya, Márta (Andics Józsefné) és unokája: Siklósi Krisztián is. B. K. Kollégák és hozzátartozók a szedresi könyvtárban Beküldött kép ATTALA Felavatták a megszé­pült kultúrházat Attalán. Ge­lencsér István polgármester elmondta, hogy a művelődé­si ház, az iskola és az iskolai ebédlő energetikai korszerű­sítésére 25,5 millió forintot nyertek. A fejlesztés első lépéseként a kultúrház felújításához lát­tak hozzá. Az intézményre eső pályázati összegből cse­rélték a nyílászárókat, illet­ve szigetelték az épületet, de önerőből is hozzátett az ön­­kormányzat hétmillió forin­tot, így további felújítások valósulhattak meg. Cserél­ték a tetőt, a színpad parket­táját, korszerűsítették a mos­dókat, új festést kaptak a fa­lak és megújult a kerítés. Ar­ról, hogy az iskola és az ebéd­lő felújítása mikor kezdődik, már folynak az egyeztetések. A kultúrházat az idősek kö­szöntésével avatták fel nem­régiben. A falu 60 év felet­ti lakosait Gelencsér István köszöntötte, és beszámolt az önkormányzat pályázati si­kereiről, ugyanis támoga­tást nyert az elmúlt időszak­ban beadott mind a nyolc pá­lyázat. Az est vacsorával folytató­dott, majd zenés-táncos mu­latsággal ért véget. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom