Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-09 / 34. szám

2018. FEBRUÁR 9., PÉNTEK BELFÖLD Y Sürgősségi gyermekosztályokat alakítanak ki Fő cél a baleseti ellátás fejlesztése A fővárosi központ mellett több megyében lesznek gyermekbaleseti és -sürgősségi osztályok Fotó: MTI Kiemelt figyelmet kap az egészségügy, azon belül is a sürgősségi ellátás javítása a 2020-ig tartó uniós fejlesz­tési időszakban is. A kormány a következő évek egyik leg­fontosabb feladatának a gyer­mekbaleseti és a sürgősségi gyermekellátó osztályok fej­lesztését, Budapesten pedig a komplex ellátást nyújtó cent­rumok kialakítását tekinti. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Országos, a legma­gasabb szintű gyermekbalese­ti és sürgősségi gyermekellá­tó központ jön létre a budapes­ti Heim Pál Gyermekkórház­ban a 2014-2020-as uniós fej­lesztési ciklusban. A Debrece­ni, a Pécsi, valamint a Szege­di Tudományegyetemen, a győ­ri és a miskolci kórházban al­­centrumokat, gyermekbalese­ti és gyermeksürgősségi osz­tályokat alakítanak ki. A szak­mai-módszertani fejlesztéssel együtt egységes szakmai el­vekre épülő, kiemelten magas szintű országos gyermekgyó­gyászati baleseti és sürgőssé­gi ellátóhálózatot hoznak létre. A 14 milliárd forintos konst­rukció célzottan a gyermeksür­gősségi, illetve -baleseti ellá­tás fejlesztését szolgálja - tud­ta meg a Magyar Idők az Em­beri Erőforrások Minisztériu­mától (Emmi). A kormány cél­ja az is, hogy az elmúlt évek je­lentős, több mint 500 milliárd forintos vidéki fejlesztéseihez hasonlóan - amelyekből az uniós támogatások logikája mi­att a központi régió kényszerű­en kimaradt - a fővárosi akés Pest megyében élők egészség­­ügyi szakellátását is érdem­ben javítsa. A kormány 2017 és 2026 között várhatóan 700 mil­liárdos fejlesztést valósít meg a fővárosban és Közép-Magyar-Sok a panasz a betegek részé­ről a sürgősségi ellátásra, azt sé­relmezik, hogy túl sokat kell vár­niuk az orvosra, a kezelésre. Sok­szor igazuk is van. De tudni kell: Magyarországon úgynevezett triage rendszer működik a sür­gősségi osztályokon. Ez azt je­lenti, hogy a behívás nem érke­zési sorrendben, hanem előze­tes „osztályozó vizsgálat” alapján történik, a sorrendet a beteg ál­országon. Budapesten három centrumkórház jön létre, és to­vábbi 25 társkórházban, illetve első körben hét önálló szakren­delőben lesz fejlesztés. A fővárosi egészségügyi el­látási rendszer átalakításának fontos célja, hogy komplex, sok­lapota határozza meg. Mindig el­sőbbséget élveznek azok, akik­nek azonnali ellátásra van szük­ségük. Mindez egybevág a nem­zetközi irányelvekkel, a hazaihoz hasonló rendszerű külföldi osztá­lyokon is ez a gyakorlat. Legfel­jebb ott kevesebb olyan beteg je­lentkezik be ilyen osztályra, aki­nél a sürgősségi beavatkozás he­lyett a szakorvosi, háziorvosi ellá­tás is megfelelő lenne. szakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumok jöjjenek létre, amelyek lehetőség szerint egy telephelyen működnek az év minden napján és minden szakmában. A fejlesztés kiemelt szempontja a sürgősségi esetek hatékonyabb ellátása. A sürgős­ségi osztályok feladata az, hogy ellássák a valóban sürgős, azon­nali beavatkozást igénylő esete­ket - írta az Emmi, megerősít­ve ezzel a Sürgősségi Orvosta­ni Társaság elnökének vélemé­nyét. Bognár Zsolt egy hónappal ezelőtt azt mondta: becsléseik szerint a sürgősségi osztályok­ra érkező esetek 35-40 százalé­ka nem tartozna hozzájuk, de kénytelenek ellátni, mivel sen­kit sem küldhetnek el. Emiatt az osztályok a végletekig leter­heltek, a személyzet és a bete­gek is frusztráltak. A beteg állapota a döntő szempont A vaddisznók behozhatják a sertéspestist Bővítik A fertőzés kockázata i programot ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Magyar­­országon ez idáig nem mutat­ták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét - közölte a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatal (Né­­bih). A magyar állategészség­ügy már számos intézkedést vezetett be, hogy megelőzze a vírus behurcolását az ország területére, valamint a vírus esetleges megjelenésének mi­nél hamarabbi észlelésére. Egy év alatt több mint tízezer sertés (házisertés és vaddisz­nó) vizsgálatát végezték- el, amiből több mint háromezer minta Szabolcs-Szatmár-Be­­reg megyéből érkezett. Egyik esetben sem mutatták ki az ASP-vírus jelenlétét. Az érin­tett gazdálkodók szerint azon-A zárt telepen élő állatok megúszhat­ják a fertőzést . ban így is csak idő kérdése, hogy felbukkanjon a pusztí­tó kór az ország határain be­lül. Kiss György, a Magyar Faj­tatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének (MFSE) elnö­ke a Magyar Időknek koráb­ban elmondta: bízik a mentes­ségünk lehető legtovábbi meg­­tarthatóságában, abban azon­ban már nem reménykedik, hogy végérvényesen elkerü­li hazánkat a vírus. Az elmúlt hetekben az ukrán-magyar és a román-magyar határ közelé­ben is találtak fertőzött állato­kat - elsősorban vaddisznókat - a hatóság emberei. A szakember szerint a zárt telepeken tartott állatok meg­úszhatják a fertőzést, a gazda­sági kár azonban így is tetemes lehet. A legtöbben attól tarta­nak, hogy a betegség megjele­nésével exportpiacaink egy ré­szét azonnal elveszítjük, az így kialakult túlkínálat pedig letö­ri az árakat. A fertőzött telep szűkebb és tágabb környezetében szigo­rú zárlatot kell elrendelnie a hatóságnak, az élő állatok és a húskészítmények szállítását is megtilthatja, ami a feldolgo­zóiparban is komoly zavarokat okozhat. MW Ha beteg, kilövik Fotó: MTI NYÍRTELEK Már nyolc kollégium csatlakozott a hátrányos helyze­tű általános iskolásoknak szó­ló Kollégium Plusz programhoz - jelentette be a szociáüs ügye­kért és társadalmi felzárkózá­sért felelős államtitkár a nyírte­leki Kedvesházban tegnap. Czi­­bere Károly elmondta, a tavaly indított, hároméves modellprog­ramban évente 200-250 gyer­mek oktatását és továbbtanu­lását támogatják szociális mun­kások és különféle szakembe­rek bevonásával. A kormány évente 110 millió forint pályázati támogatást biz­tosít A Kollégium Plusz célja, hogy megelőzzék a szegény csa­ládban élő gyermekek és a tartós rászorultságban élők lemorzso­lódását az iskolákból, valamint segítsék a kollégiumi körülmé­nyek között nevelkedő gyerekek továbbtanulását Vinnai Győző fideszes országgyűlési képvise­lő elmondta, Nyírteleken húsz éve zajlik az a pedagógiai prog­ram, amely a település külterü­letéről kollégiumi rendszerben zárkóztatja fel a nehéz körülmé­nyek között élő gyerekeket. MW A HELYZET Szmalcovnik Pósa Árpád jegyzet@mediaworks.hu Aminap leváltották az Európai Parlament (EP) egyik alelnö­­két, Ryszard Czarneckit, mivel a lengyel politikus a blogjá­­ba „szmalcovnik” (a nácikkal kollaboráló lengyeleket ne­vezték így) jelzővel illette egyik honfitársát, Róza Thunt. Lessünk be azonban egy pillanatra a hír mögé. Ryszard Czar­­necki a lengyel kormányzó párt képviselője az EP-ben. Életraj­zát böngészve arra lehet következtetni, hogy Nagy-Britanniá­­ban született, katolikus neveltetésben részesült, és már hosz­szú évek óta harcban áll Róza Thunnal. A hölgy teljes neve Róza Thun és Hohenstein grófnője, aki a gróffal való házassága révén kapta címét. Antikom­­munista aktivistaként volt ismert, tagja volt a Szolidaritásnak, később a Robert Schuman Alapítvány tagjaként segítette Len­gyelország csatlakozását az Európai Unióhoz. Időközben azért megfordult a Szabadságunió (ma Demokrata Párt) lengyel libe­rális alakulatban is. Az Európai Parlament mind a négy frakciója egységesen kiállt amellett, hogy Czarnecki megbízatását vonják vissza, a képviselők nagy többséggel meg is szavazták. A döntés eré­lyes, gyors és helyénvaló volt. Nácizni, fasisztázni az Európai Parlamentben, blogban és úgy általában nem illik sehol sem. Ám nem mindegy, hogy ki és kit nácizik. Az elmúlt esztendőkben az EP-ben vagy a médiában több képviselő és vezető fasisztázta vagy nácizta le Magyarországot és a magyar miniszterelnököt. A következmény - eddig - min­den alkalommal elmaradt. Megduplázódott a mentők bére ■■■■■Ni FIZETÉSEK Tizenhat hónap alatt szinte megduplázódott a mentőszolgálati dolgozók bé­re 2010-hez képest, mondta az egészségügyért felelős állam­titkár tegnap az MTI-nek. Óno­­di-Szűcs Zoltán felidézte, a kormány 2016 nyarán állapo­dott meg a szakszervezetek­kel, hogy több lépcsőben emel­kedik az egészségügyi szak­dolgozók, illetve orvosok bére. Első körben 2016 őszén 26,5 százalékkal, 2017-ben pedig további 12 százalékkal nőttek a bérek, és az Idén ősszel ese­dékes nyolcszázalékos eme­lést előre hozták január 1-jé­­re. Ez 16 hónap alatt átlago­san 53 százalékos növekedés közel százezer orvos és egész­ségügyi dolgozó számára. A mentőszolgálati dolgozók ezenfelül év elején további tíz­­százalékos emelést kaptak. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a mentőorvosok keresete átlagosan bruttó 640 ezer fo­rint, a mentőápolóké 340 ezer forint, a mentőtiszteké pedig 460 ezer forint körül van je­lenleg. Az Orvosi Kamara el­nökének visszajelzése szerint ezért az összegért már érde­mes itthon maradni és dolgoz­ni. Ónodi-Szűcs Zoltán hang­súlyozta: 2010 óta a mentőál­lomások felét felújították, és harminc új állomást is építet­tek. Tavaly és idén több mint háromszáz új mentőautót sze­reznek be, ezzel Európa egyik legfiatalabb flottája jön létre Magyarországon. MW Az MNB fellépett a hiteladósokért FOGYASZTÓVÉDELEM Több mint 150 ezer gépjárműlízing- és kölcsönszerződésből, illetve jelzálogszerződésből törölték az ügyfelekre hátrányos vagy nem egyértelmű kikötéseket a pénzügyi intézmények. A Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt idő­szakban a fogyasz­tók jogainak védel­mében húsz jelen­tősebb hitelintézet és pénzügyi vállalkozás gép­jármű-finanszírozási célú, il­letve jelzáloghitel-szerződései­ben vizsgálta meg az általános szerződési feltételeket Üzlet­­szabályzatokban, kondíciós lis­tákban és mintaszerződések­ben több, fogyasztóvédelmi szempontból aggályos szerző-' dési kikötést is talált. Az MNB kifogásolta egyebek közt a lízingtárgyat képező gép­jármű önhatalmú birtokbavéte­lére feljogosító rendelkezéseket és a feltételeket, amelyek nem biztosították a visszaadott gép­járművek átlátható és nyilvá­nos értékesítését. Aggályosnak bizonyultak azok a gépjárműhi­tei- és jelzáloghitel-szerződéses kikötések is, ame­lyek megnehezítet­ték a fogyasztó elő­törlesztési és bizto­sítóválasztási lehe­tőségét. Az MNB kifogásolta azokat a kikötéseket is, amelyek arány­talanul biztosítottak a pénz­ügyi intézménynek rendkívü­li felmondási jogot, vagy költ­ségek indokolatlan felszámítá­sára adtak módot, és gyakran nem egyértelműen fogalmaz­tak. Az érintett pénzügyi in­tézmények elfogadták a jegy­banki kifogásokat és együtt­működtek azok megszünteté­sében. MW 150 ezer szer­ződést tisztá­ba tettek Nem mindegy; hogy ki és kit nácizik

Next

/
Oldalképek
Tartalom