Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-11 / 9. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK HÍREK Eltüzelte az albérlő a ház bútorzatát MUCSFA Sikkasztás megala­pozott gyanúja miatt indított eljárást a Bonyhádi Rendőr­­kapitányság Nyomozó Alosz­tálya egy aparhanti férfi el­len. A nyomozás eredménye szerint a gyanúsított élettár­sával Mucsfára költözött al­bérletbe, ahol 2017. június 15-e és 2018. január else­je között feldarabolta és el­tüzelte a kibérelt ház bútor­zatát. Tettével mintegy 250 ezer forint kárt okozott az épület tulajdonosának, kö­zölte a megyei rendőr-főka­pitányság sajtirodája. 1.1. Munkába állt az ebédszállító autó TOLNA A tolnai idősek klub­ja fejlesztését célzó pályá­zati projekt első eredmé­nye már kézzelfogható: a na­pokban átadták azt az új autót, amely az ebédszállí­tást végzi az idősek számá­ra. Mint arról írtunk, a tol­nai önkormányzat 91,2 mil­lió forint vissza nem téríten­dő TOP-pályázati támogatást nyert a tolnai idősek klub­ja épületének és udvarának felújítására, illetve korsze­rű eszközök vásárlására. Az eszközfejlesztéshez tartozik a nemrég átadott új autó be­szerzése is, amely elsősor­ban az ebéd szállítását végzi a tolnai és a mözsi idős korú ellátottak számára, de szük­ség esetén, alkalmanként személyszállításra is hasz­nálható lehet. S. K. Hárommillió forint diáktámogatásra DECS A decsi önkormányzat kiemelten fontosnak érzi a községben élő, felsőoktatási intézményben továbbtanuló fiatalok tanulmányainak elő­segítését, így a korábbi évek gyakorlatát követve csatla­kozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányza­ti Ösztöndíjpályázat 2018. évi fordulójához. Az előző évekhez képest és országos viszonylatban is magas ösz­­szegű fedezetet, hárommil­lió forintot különít el erre a célra a település. A pályá­zati felhívásukra tizenkilenc „A” típusú pályázat érkezett, ezekre 2.950.000 ezer forin­tot, míg egy „B" típusú pályá­zatra 50 ezer forintot szán a község. B. K. Kétmilliárd forint felett a sikeres pályázati projektek összege Az idei az építkezés éve lesz a város történetében 2017 decemberében megtörtént a Tolnai járási tanuszoda ünnepélyes átadása Fotó: Németh István A város alatti Duna-part-szakasz rendezését is ebben az évben tervezik Fotó: Mártonfai Dénes Kiegyensúlyozott, eredmé­nyes volt az elmúlt év a tol­nai önkormányzat szem­pontjából, Appelshoffer Ág­nes polgármester értékelé­se szerint. Az idén összes­ségében minden korábbinál nagyobb fejlesztések való­sulnak meg a városban. Steinbach Zsolt szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA - A tavalyi év első része a várakozásé volt, a második fele az előkészítésé. 2018 pe­dig az építkezés éve lesz - fo­galmazott Appelshoffer Ágnes polgármester az óévet értékel­ve, az új esztendő várakozása­it felvázolva. Tavaly ilyenkor még való­ban nem lehetett tudni, hogy az önkormányzat által benyúj­tott nagy, uniós pályázatok kö­zül mennyi lesz sikeres. Aztán év közben sorra jöttek a jó hí­rek, összességében a város hat TOP-pályázata nyert (tolnai Kossuth utca felújítása, a Tol­­na-Fadd-Dombori kerékpárút kiépítése, négy tolnai iskola­­épület energetikai korszerűsí­tése, a tolnai idősek klubja fel­újítása, a Duna-part rendezé­se, a volt laktanyában játszó­ház kialakítása), és csak ket­tőnek nem ítéltek meg támoga­tást (egészségügyi alapellátás fejlesztése, mözsi tájház ki­alakítása). A nyertes TOP-pá­­lyázatok összértéke több mint másfél milliárd forint. Mind­ezen felül két, szintén sikeres EFOP-pályázat, valamint az ún. CLLD-pályázat (közössé­gi szinten irányított városi he­lyi fejlesztések) révén további mintegy 750 millió forint tá­mogatás szolgálja a közeljövő­ben a város fejlődését. Ahhoz, hogy ezek a beru­házások megvalósulhassa­nak, rengeteg előkészítő mun­ka szükséges, ami az elmúlt félévben komoly erőfeszítése­ket igényelt a város vezetése és a pályázatokkal foglalko­zó munkatársak részéről egy­aránt. Az előkészítés mellett azon- • ban a 2017-es év sem múlt el látványos építkezés nélkül. Év végére átadták a tanuszodát, amely bár állami beruházás­ban készült, a város - és a te­lepülés adózó polgárai - mint­egy 85 millió forinttal járul­tak hozzá a létesítményhez. A tanuszoda mellett megkez­dődött a katolikus gimnázium sportudvarának kialakítása is, ami egyházi projekt, de a költségek felét szintén az ön­kormányzat állja. A pályáza­ti előkészítő munka gyümöl­csének jelentős része viszont 2018-ban érik be. A polgár­­mester elmondta, hogy - ha­csak valami váratlan negatív esemény be nem következik- a játszóház kivételével va­lamennyi TOP-projekt befeje­ződik ez év végére. A fentebb felsoroltakon kívül további fej­lesztések is várhatók, hiszen a paksi atomerőmű alapítványa, a Jövőnk Energiája Térségfej­lesztési Alapítványhoz január végéig több pályázatot is bead a város. Ezekből a remélt tá­mogatásokból folytatnák a vá­rosközpontban a járdaépítést, a mözsi óvoda nyílászáró és te­tőcseréjét, illetve a Szent Imre utcai iskola épületének továb­bi felújítási munkálatait, ame­lyek a TOP-os projektbe nem fértek bele. Az önkormányzat jelentős anyagi forrást biztosít a váro­si sportpálya fejlesztéséhez is. A civil szervezeteket, sport­egyesületeket a korábbiakhoz hasonlóan tervezik támogat­ni, és természetesen a városi intézmények zavartalan mű­ködéséhez is biztosítják a for­rásokat. A polgármester úgy látja, hogy az elmúlt év pénzügyi­leg is kiegyensúlyozott volt a város számára. Két alkalom­mal kapott az önkormányzat rendkívüli állami támogatást, összesen 15 millió forint ér­tékben. Ez az összeg azonban csak a töredéke annak az ál­lami apanázsnak, amely évek­kel korábban kellett a büdzsé egyensúlyban tartásához. A városvezető szerint az idei év megmutatta, hogy felelős gaz­dálkodás mellett még jelentős fejlesztésekre is juthat pénz. Appelshoffer Ágnes összes­ségében elégedett a 2017-es évvel, amiről egyébként re­mélte is, hogy így alakul majd. Ugyanakkor hangsúlyozta: a remények csak akkor válhat­nak valóra, ha a bizakodás mellett mindenki sokat dolgo­zik is a célok eléréséért. Az al­kotó összhang megteremtésé­ben pedig sokat tudna segíteni, ha a város polgárai elfogadób­ban, nagyobb türelemmel vi­seltetnének egymás iránt. Úgy véli, ez tovább erősítené a biza­kodást az idei évet tekintve is. Tagyosi Csapó Ida, az öt nyelven beszélő, világlátott nő, aki Petőfit is „leírta” naplójában Kormányzőné volt tíz éven át a fiumei palotában SZIKSZÁRD Ha létezik egy nő­nek színes, különleges, fordu­latokban gazdag, romantikus regénybe illő és megfilmesí­tésre váró története a XIX. szá­zad elejéről és közepéről, ak­kor Csapó Ida története feltét­lenül az. Róla tartott előadást tegnap Szekszárdon, a Wosins­­ky Mór Megyei Múzeumban dr. Gaál Zsuzsanna, az intézmény igazgatóhelyettese, történész, főmuzeológus. Tegyük hozzá: akik lemaradtak az előadásról, a múzeum 2015-ben megjelent évkönyvében dr. Gaál Zsuzsan­na tollából ihletett és igényes tanulmányt olvashatnak a ta­gyosi előnevet viselő Csapó Idá­ról, egyúttal arról az egyszerre színpompás és forrongó korról, mely meghatározónak bizo­nyult a magyar történelemben. Csapó Dániel és Gindly Ka­talin gyermeke 1807-ben szü­letett Tengelicen. Anyanyelve a német volt, de természetesen megtanult magyarul, emellett franciául, olaszul és angolul is. 1824-ben szerelmi házassá­got kötött nemeskéri Kiss Pál­lal. Két évvel később a férjet a császár tiszteletbeli fogalmazó­vá nevezte ki a Magyar Udvari Kancelláriába. Az ifjú pár Tol­na megyéből Bécsbe költözött és tíz évet ott is töltött. Innen utuk az Adriai-tenger partjára, Reformkori női életutakról beszélt dr. Gaál Zsuzsanna Fotó: NI. D. Fiumébe vezetett, mivel nemes­kéri Kiss Pál a Magyarország­hoz csatolt város kormányzója lett, ugyancsak tíz évre. „Szép lelke forrón lángol mindaz iránt, mi honunk fel­virágzását érdekli” - jellemez­te Széchenyi István a kisded­óvók létrehozását felkaroló, em­berbaráti intézkedéseivel elis­merést kiváltó Csapó Idát, aki - férjével együtt - Miszlára köl­tözött. Az 1848-as forradalom idején egyértelműen elutasítot­ta Kossuthot és nem melléke­sen Petőfit is. A költőről, a pes­ti március idusának szemta­nújaként, nem túl hízelgő ké­pet festett visszaemlékezésé­ben. „A szent szabadság és a haza szeretet nevében gyülölt­­séget hirdettek, a tömeg gonosz szenvedélyeit felizgatva. Vas­­váry strucctollas veres kalap­pal, fekete köpenye széltől len­getve, átokra emelt jobbjával volt a legmegragadóbb, Petőfi beszéde közönséges”. Azután találkozott az általa „szörnye­­teg”-nek nevezett Haynauval is, kényszerűen, mentendő egyéb­ként udvarhű, megvádolt férjét. Csapó Ida végakarata szerint szüleivel és báró Serpessel kí­vánt közös sírban nyugodni. Férje pedig sírhelyét nem a fe­lesége mellett, hanem a miszlai erdő szélén jelölte ki. Sz. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom