Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-06 / 5. szám

2018. JANUAR 6., SZOMBAT 12 KULTÚRA Életrajzi musical a legendás cirkuszalapítóról, P. T. Barnumról Aki megélte az amerikai álmot Magyarországon nem túl is­mert P. T. Barnum neve, Ame­rikában viszont igazi legenda: a mélyszegénységből szárma­zó cirkuszalapító, showman élete maga a megteste­sült amerikai álom. A sem­miből indult és eredeti öt­leteivel, rajongói szerint lát­noki hozzáértéssel hatalmas gazdagságra és elismertség­re tett szert. A legnagyobb showman egyszerre életrajzi film és musical: a főszereplő (és eddig főként akciófilmek­ből ismert) Hugh Jackman élete egyik legjobb alakítását nyújtja a filmben. Kubiszyn Viktor szerkesztoseg@mediaworks.hu FILM „Mindenki különleges, és senki nem hasonlít a másik­ra. Ez a műsorunk lényege” - hangzik el a fűmben a fősze­replő P. T. Barnum (Hugh Jack­­man), a Barnum and Bailey Cir­cus alapítójának és emellett a 19.század egyik legkülönlege­sebb figurájának szájából. P. T. Barnum (1810-1891) az ameri­kai kultúra és show-biznisz tör­ténet egyik legeredetibb alak­ja volt, produkciói legendásak, marketingtrükkjei, reklámstra­tégiai éppolyan újszerűek és eredeteik voltak a maguk korá­ban, mint az általa tető alá ho­zott cirkuszi és egyéb produkci­ók is. Egyesek őt tartják a mai értelemben vett show-biznisz feltalálójának is, ami persze nem feltétlenül dicséret: már a maga korában is sokan szél­hámosnak, kóklernek és pénz­A legnagyobb showman EREDETI CÍM: The greatest showman Színes, szinkronizált amerikai életrajzi dráma/musical RENDEZTE: Michael Gracey ÍRTA' Jenny Bicks, Bill Condon FŐSZEREPLŐK: Hugh Jackman, Zac Efron, Michelle Williams, Rebecca Ferguson ZENE: John Debney, Justin Paul, Joseph Trapanese FÉNYKÉPEZTE: Seamus McGarvey GYÁRTÓ: TSG Entertainment/ Seed Productions JÁTÉKIDŐ: 105 perc KORHATÁR: 12 FORGALMAZÓ: Forum Hungary Hugh Jackman musicalszínészként kezdte a pályafutását, valósággal lubickol Barnum szerepében éhes szemfényvesztőnek tartot­ták, és hatalmas népszerűsége mellett rengeteg támadás is érte produkcióit és üzleti húzásait is. A film a klasszikus életraj­zi történet és a musical keve­réke: gyermekkorától követhet­jük nyomon Barnum sorsát, ám közben a szereplők a legváratla­nabb pillanatokban dalra fakad­nak és táncra perdülnek. Az el­jén kicsit furák az állandó tán­cos-énekes betétek a történet­ben, de hamar rá lehet hango­lódni, és onnan abszolút magá­val ragadóvá válik a fűm. A nagy szegénységben felnö­vekvő Barnum már gyermekko­ra óta fogékony volt az előadó­­művészetekre. Munkanélküli­ként jutott eszébe az akkor for­radalminak számító, ám erköl­csüeg azóta is vitatható ötlet, hogy olyan cirkuszi show-t hoz létre, amelyben a társadalom ki­taszítottjai, a külsejük vagy va­­lamüyen más tulajdonságuk miatt megbélyegzett emberek alkotják a fő produkciót. így az első és élete végig legnagyobb attrakciójában szerepelt sza­­káüas nő, két és fél méteres óri­ás, félméteres törpe meg egyéb Fotó: Forumhungary.hu „freakek”, akiket Barnum kü­lönféle produkciókra tanított be. A cirkusz olyan sikeres lett, hogy az angol királynő elé is el­jutott, társadalmi rangot és ren­geteg pénzt hozott Barnumnak. Rajongói szerint sokat tett a megbélyegzett emberek társa­dalmi elfogadásáért, míg kriti­kusai szerint csak kihasználta őket, hogy pénzt csináljon be­lőlük. A fűm nem foglal áüást, nem is ez a feladata: csak elme­sél egy élettörténetet, izgalma­san, látványosan, sok érzékeny­séggel és remek dalbetétekkel. Az A legnagyobb showman nem egy színpadi musical film­­változata, hanem teljesen ere­deti darab, kizárólag filmvász­non létező produkció. A szuper­­hősfümekből és drámai alakí­tásairól ismert Hugh Jackman musicalszínészként kezdte a pályáját, a filmben visszatér a kezdetekhez. Valósággal lubic­kol a szerepben, látszik az ala­kításán, hogy a film minden pülanatát élvezi, és ez nekünk, nézőknek sem utolsó élmény. Az A legnagyobb showman ér­dekes, újszerű musicalfüm lett, szórakoztató és tanulságos tör­ténettel. Edesbús francia vígjáték a szerelemről Magyar sorskérdések a 2. világháború előtt FILM A Jöjj el, napfény! főhőse Isabeűe (Juliette Binoche, ké­pünkön), egy Párizsban élő, igen csinos, vonzó nő, aki festő­művészként dolgozik. A fűm az ő szerelmi életéről, iűetve válá­sa utáni boldogságkereséséről szól, arról, ahogy új életet pró­bál kezdeni sikertelen házassá­ga után. Többekkel randizik és próbálkozik, hol egy bankár, hol egy zavaros lelkű színész, hol egy csábító sármőr kerül az út­jába. A főhős csak boldog akar lenni, és hiába az élettapaszta­lat, sokszor beigazolódik, hogy az elszalasztott lehetőségek, a rossz döntések nemcsak a fia­iöjj el, napfény! EREDETI CÍM: Un beau sóié­it intérieur Színes, szinkronizált, francia romantikus vígjáték RENDEZTE: Claire Denis ÍRTA: Christine Angot, Clai­re Denis FŐSZEREPLŐK: Juliette Bi­noche, Xavier Beauvois, Phi­lippe Katerine, Nicolas Duvau­­chelle, Gérard Depardieu ZENE: Stuart Staples FÉNYKÉPEZTE: Agnes Godard JÁTÉKIDŐ: 94 perc KORHATÁR: 16 talokra jeüemzőek - bármely életszakaszban csapdába eshe­tünk, pláne ha párkapcsolatok­ról és szerelemről van szó. A film igazi jutalomjáték a már idősödő, de töretlen szép­ségű Binoche-nak, és a franci­ák egy másik népszerű sztár­ja, Gerard Depardieu is feltű­nik egy kicsiny, ám annál fon­tosabb szerepben. Az alkotás a felnőtt nézőknek szól, nemcsak azért, mert vannak benne mez­telen jelenetek, hanem tartalma miatt is: az tudja értékelni iga­zán a történetet, aki már próbált sikertelen párkapcsolat után új életet kezdeni. KV Polgári történetírás KÖNYV Az Attraktor Kiadó hiánypótló sorozatot indított pár éve, a magyar polgári tör­ténetírás klasszikusainak írá­sait jelenteti meg benne újra. A „polgári” kifejezés a második világháború utáni kommunista rendszerben szitokszónak szá­mított, és minden „polgárinak” nevezett szerzőt száműztek a könyvesboltok polcairól, legye­nek azok szakmaüag bármily értékesek. Ferdinandy Mihály is ilyen, indexre tett írónak, tör­ténésznek számított. A szerző 1912-ben született Budapesten, a Budapesti Egye­temen szerzett bölcsészdok­torátust, és itt kezdett egyete­mi karrierbe, 1936-ban tanár­segéd lett. 1941-től múzeumi tisztviselőként dolgozott, majd 1943-tól a Lisszaboni Egyetem magyar lektora volt. 1947-től Argentínában élt, a Mendozai Egyetemen dolgozott. 1950-től a Puerto Ricó-i Egyetem össze­hasonlító irodalomtudomány tanszékének tanára. 1993-ban, Oxfordban hunyt el. Jelen kötetben három írását adta közre újra a kiadó, ame­lyek utoljára a 30-as, 40-es években jelentek meg folyó­iratokban, és amelyek előta­nulmányoknak tekinthetők a szerző Mi magyarok című ké­sőbbi, nagyobb munkájához. A Közép-európai alakzatok cí­mű írás 1938-ban jelent meg először (és a mostani újraki­adásig utoljára), máig érvényes problémafelve­téssel tárgyal­ja a magyar­ság helyzetét, I identitását I a régióban. Jj A Nemzeti ségi kérdés és magyar birodalom 194 3-ban K jelent meg, a szerző igen sok versidé­zettel (többek közt Ady Endre és József Attila magyarságver­seivel) illusztrálja gondolati ívét a címben felvetett problé­máról. A kötet legélvezetesebb írása ez, elsősorban az olykor szinte költői stílusú fogalma­zásmód miatt. A harmadik szöveg címe: A magyar kul­túra az Ostdrang sodrában. Az 1937-es megjenésű cikk elsősorban a német kulturális befolyás és gyarmatosítás kér­désével foglalkozik, igen tisz­tán és radikálisan megfo­galmazott állás­pontot képvisel. A könyv igazi kü­lönlegesség, ajánl­juk minden, a törté­nelem iránt fogékony olvasónknak. KV FERDINANDY MIHÁLY: Nemzetiségi kérdés és magyar birodalom KIADÓ: Attraktor OLDALSZÁM: 120 MEGJELENÉS: 2010 ÁR: 1900 forint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom