Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-05 / 4. szám

2018. JANUÁR 5., PÉNTEK A nagyobb bajt a február vége okozhatja Csattognak az ollók, kezdődik a metszés Toronyi György szekszárdi szőlész-borász szerint a rügyek biztató eredményt ígérnek Fotó: M. K. November óta a leghide­gebb éjszakán a megyében mínusz 4 fok volt, a nappa­li hőmérséklet pedig ennél mindig jóval magasabb volt. A szakemberek szerint azon­ban a februári időjárás még bekeményíthet. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Úgy tűnik ed­dig elmaradt a tél és ez a vá­ratlan tavasz nem tesz jót a szántóföldi növényeknek sem. Az ősszel elvetett gabonafélék ebben az időszakban nyugal­mi állapotban kellene, hogy le­gyenek a hideg időnek köszön­hetően. De mivel nincs hideg, így a nyugalom helyett „bein­dult” az őszibúza növekedése is, és a repcék is fejlettebbek a kelleténél, annak ellenére, hogy a gazdálkodók többsége növekedésszabályozóval (re­­gulátorral) még ősz végén le­permetezte a területet. A túl­­fejlett repcét ugyanis ki kell szántani, mert abból jó termés már nem lesz. Dr. Vörös Gé­za agrárszakmérnök elmond­ta, az viszont tévedés, hogy a kártevők szaporodását előse­gíti a jó idő. A kártevők többsé­gére ugyanis ez nem vonatko­zik, csak a lárva, vagy imágó alakban telelőkre, ezek a me­legben hamar előjönnek és le­rágcsálják a rügyeket. A tojás alakban telelő kártevők több­sége még a mínusz 25, 30 fo­kot is túléli, tehát nagyon hi­degnek kellene lenni ahhoz, hogy ezek elpusztuljanak. Sokat ígérőek a vesszők - mondta Csapó Vince bátaszé­­ki gazdálkodó, akinek a sző­lőjében már hetek óta folyik a metszés. Sajnos a kézi mun­kához kevés a hozzáértő szak­ember, és ők is az idősebb kor­osztályhoz tartoznak, mondta a gazda. Az új telepítésű sző­lőknél lehetne géppel is met­szeni, de a megyében erre még alig akad példa, így tehát ma­rad a kézi munka. A szőlő most még nyugalmi állapotban van, a vesszőkben a nedvkeringés nem indult be. Ugyanakkor a nagyobb területen gazdálkodó szőlősgazdák jól tudják, hogy nem késlekedhetnek, ha a ve­getáció márciusra várható be­indulásáig valamennyi tőke metszésével végezniük kell. A szekszárdi és a tolnai bor­vidék termelői elégedetten nyugtázták, hogy kár nem ér­te eddig az ültetvényeket, a gazdák visszajelzései alapján kitűnő állapotban vannak a vesszők, jó hír ráadásul, hogy a gyakori őszi és téli csapadék Jelenleg az alma- és körtefá­kat, a meggyet, és a szilvát le­het metszeni, a barackosokkal még várni kell. Minden növény­nek megvan az optimális met­szési ideje. Sövények esetén a gyorsan növő fajokat kétszer: tavasz végén és nyár végén metsszük, míg a lassabban nö­­vőket elegendő évente egyszer, nyáron. A nyáron virágzó bokro­kon a virágrügyek a friss hajtá­teljes egészében hasznosult az ültetvényeken, főleg ott, ahol szüret után elvégezték a talaj­lazítást, a következő termést megalapozó munkát. Évtize­des tapasztalat, hogy a szőlő­ben a nagy bajt a február vége okozhatja. A mélynyugalmi ál­lapotnak valamikor Vince-nap (január 22.) után van vége, ezt követően nagy változás indul meg a növényben, a cukor át­alakul keményítővé, ami már nem véd annyira a fagytól. Egyszerű próbát is tehetünk otthon, vágjunk le egy vesszőt sokon fejlődnek, tél végén, még a hajtások növekedése előtt metsszük őket. A tavasszal vi­rágzó bokrok esetében a virág­rügyek az előző évi hajtásokon fejlődnek ki, tél végén nem sza­bad őket metszeni. Elvirágzás után távolítsuk el a felesleges hajtásokat. A zöldmetszést a nyár közepétől, főleg az érzéke­nyebb fáknál végzik, de augusz­tus végéig be kell fejezni. a szőlőről, és tegyük vízbe, a meleg szobába. Ha nem indul meg a növény, akkor még tart a mélynyugalmi állapot, ha ki­­zöldell, akkor már túl van ezen az időszakon. Nem csak a szőlőben, de a gyümölcsösökben is csattog­nak a metszőollók, alakítják a koronát a gazdák. Az elmúlt hetek csapadékos időjárásá­nak köszönhető, hogy a talaj is feltöltődött, így nincs akadá­lya annak sem, hogy a kihalt fákat most pótolják. Metszés nélkül a gyümölcsfák elveszí­tik formájukat, kevesebb virá­got és termést hoznak, és ha­mar felkopaszodnak, mondták az általunk megkérdezett gaz­dálkodók. Ugyanakkor nehéz­séget jelent, hogy a különböző gyümölcsfákat eltérő metszés­sel lehet optimális növekedés­re bírni. Nem mindegy az sem, milyen idős a fa. Általános ér­vényű szabály, hogy mindig a metszés alatt lévő rügyek haj­tanak ki legerősebben, illet­ve minél erősebben metszünk vissza egy ágat, annál erőtelje­sebben hajt ki. Nem mindegy, mikor kerül sorra MEGYEI KÖRKÉP O Érzékeny földlakók Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Ismét szegényebbek lettünk egy illúzióval. Nemrég egy ti­tokzatos csillag tartotta lázban az erre érzékeny személye­ket: az égitest fénye időnként ingadozott és sokan ebből arra következtettek, hogy esetleg így üzen nekünk az otta­ni földönkívüli civilizáció. A valóság fájdalmasan kiábrándító: hozzáértő szakemberek kiderítették, hogy a csillag körüli por okoz változásokat a hozzánk érkező fényben. Azaz, továbbra is együtt kell élnünk a nyilvánvaló ténnyel: milliárdnyi csillag­nak továbbra sem hiányzik a szerves élet. Meg amúgy is: túl azon az izgalmas kérdésen, hogy van-e élet más égitesteken, nagyon sok embert az is ér­dekel, hogy lesz-e élet - már­mint értelmes élet - a Földön? Attól nem kell félnünk, hogy egy nagy kataklizma esetén alsóbbrendű lényektől is men­tes lesz sárgolyónk: példának okáért a skorpiók szervezete már félmilliárd éve elérte a tökéletességet, azóta nem válto­zik. Merthogy ami jó volt eddig, jó lesz ezután is. Mi, földlakók viszont összehasonlíthatatlanul érzékenyeb­bek vagyunk: elég néhány természeti katasztrófa, egy kis fel­­melegedés világszerte és százmilliók mindennapi élete kerül veszélybe. Mindezzel számot vetve azért azt se feledjük el: a katasztrófák kialakulásához nem kis részben mi magunk, emberek járulunk hozzá a jelenben és vélhetően járulunk hozzá a jövőben is. Valószínűleg még ma sem nőttünk fel, szükségünk van egy kis tombolásra: de a nagy mulatozásban sem kötelező kirúgni a ház oldalát. A katasztrófákhoz mi, emberek járulunk hozzá Munkára ítélték a tolvajokat BONYHÁD Kétezer forint mi­att is bíróság elé lehet kerül­ni. A 34. évében lévő vádlottat a Bonyhádi Járásbíróság lopás miatt 80, míg 19 éves társát bűnsegédként elkövetett lo­pás vétségének elkövetése mi­att 50 óra, szakképzettséget nem igénylő közérdekű mun­ka büntetésre ítélte a Bonyhádi Járás­­bíróság. Az I. ren­dű, idősebb vád­lottnak meg kell fizetnie tízezer fo­rint bűnügyi költ­séget, s kétezer fo­rint vagyonelkob­zást is elrendelt a bíróság vele szemben. A fér­fi büntetett előéletű, elítélték már lopás és egyedi azonosí­tójel meghamisítása miatt. A vádlott cselekvőképes­séget korlátozó gondnokság alatt áll, amelynek oka enyhe fokban korlátozza tettei követ­kezményeinek felismerésé­ben. A II. rendű vádlott bün­tetlen előéletű. A két férfi je­len bűncselekményt a szintén lopás és más bűncselekmé­nyek miatt ellenük elrendelt büntetőeljárás hatálya alatt követte el. A vádlottak tavaly má­jusban temetésen voltak az egyik Tolna megyei települé­sen, majd a helyi kocsmában megittak egy-két üveg sört. Ezt kö­vetően megjelen­tek az egyedül élő, 80 éves sértett há­zánál, ahol az elő­zetes megállapo­dásuknak meg­felelően a II. ren­dű vádlott bement a lakásba azzal az ürüggyel, hogy egy helybéli lakost ke­resnek. Távozóban, még az udva­ron is szóval tartotta az idős asszonyt, figyelmét elterelve. Közben az I. rendű vádlott be­surrant a házba, ahol az ágyon heverő pénztárcából kilopott kétezer forintot. A kár nem té­rült meg. Az ítélet jogerős. 1.1. Egyikük szó­val tartotta, míg a másik meglopta az idős embert Az elhurcoltakra emlékeztek Bonyhádon Sokan nem tértek haza Dombóváron született az első újévi baba Költözés után szülés BONYHÁD A magyarországi németek elhurcolásának 73. évfordulója alkalmából tar­tott megemlékezést csütörtö­kön a Bonyhádi Német Nem­zetiségi Önkormányzat és a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium. A rendezvény helyszíne az iskola épülete vol, mégpe­dig határozott okból, onnan indult ugyanis 1945. január 5-én a „németes hangzású” névvel rendelkezők menete Bajára, az ottani nagy gyűj­tőtáborba, ahol bevagoníroz­­ták őket. Csak út közben tud­ták meg, az útjuk valójában a Szovjetunió kényszermunka­táboraiba vezet. A malenkij robot - magyarul kis munka, valójában rabszolgamunka - hosszú évekig eltartott és az elhurcoltak közül nagyon sok férfi és nő soha sem térhetett haza a szülőföldjére. Dr. Szenyéri Zoltánt, a dom­bóvári Illyés Gyula Gimnázi­um igazgatóját kérték fel ar­ra, hogy mondjon emlékbe­szédet. A rendezvény előtt rendhagyó történelemórát tartott az iskola diákjainak a magyarországi németség el­múlt háromszáz évéről, külö­nös tekintettel a XX. század közepén történtekre. Fontos­nak tarja ugyanis, hogy az if­júság megismerje a németség 1944 és 1948 közötti szenve­déstörténetét. Ne csak azt a négy sort tudják az esemé­nyekről, amelyek a történe­lemkönyvekben helyet kap­tak a témában. Mint mondta, a rendezvény elsősorban a németség meg­emlékezéséről, a túlélők meg­­rendültségéről szól. Emellett legyen a békévé oldott emlé­kezésé és az ifjúság megszó­lításáé ez a nap. Az ünnepség során túlélők német nyelvű versei hangzot­tak el és a Bonyhádi Német Nemzetiségi Kórus adott elő dalokat. H. E. DOMBÓVÁR Idén Szombathe­lyen született az első újévi ba­ba nulla óra 1 perckor. Tolna megyében 36 perccel később a dombóvári kórház szülésze­ti osztályán jött a világra Hoh­­mann Flóra, Szabó Lídia és Hohmann Zoltán első gyer­meke. Az újszülött császár­ral született, 51 centiméterrel és 3030 gramm súllyal. A kis Flóra vadonatúj otthonba me­het haza a kórházból, hiszen a családi vállalkozásukban dolgozó szülők december 31- én költöztek be új házukba. - Egyelőre nyugodt és csendes, tündéri kisbaba - árulta el a büszke édesapa. B. L. A megyében Flóra baba érkezett elsőnek Beküldött kép

Next

/
Oldalképek
Tartalom