Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-05 / 4. szám
2018. JANUÁR 5., PÉNTEK A nagyobb bajt a február vége okozhatja Csattognak az ollók, kezdődik a metszés Toronyi György szekszárdi szőlész-borász szerint a rügyek biztató eredményt ígérnek Fotó: M. K. November óta a leghidegebb éjszakán a megyében mínusz 4 fok volt, a nappali hőmérséklet pedig ennél mindig jóval magasabb volt. A szakemberek szerint azonban a februári időjárás még bekeményíthet. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Úgy tűnik eddig elmaradt a tél és ez a váratlan tavasz nem tesz jót a szántóföldi növényeknek sem. Az ősszel elvetett gabonafélék ebben az időszakban nyugalmi állapotban kellene, hogy legyenek a hideg időnek köszönhetően. De mivel nincs hideg, így a nyugalom helyett „beindult” az őszibúza növekedése is, és a repcék is fejlettebbek a kelleténél, annak ellenére, hogy a gazdálkodók többsége növekedésszabályozóval (regulátorral) még ősz végén lepermetezte a területet. A túlfejlett repcét ugyanis ki kell szántani, mert abból jó termés már nem lesz. Dr. Vörös Géza agrárszakmérnök elmondta, az viszont tévedés, hogy a kártevők szaporodását elősegíti a jó idő. A kártevők többségére ugyanis ez nem vonatkozik, csak a lárva, vagy imágó alakban telelőkre, ezek a melegben hamar előjönnek és lerágcsálják a rügyeket. A tojás alakban telelő kártevők többsége még a mínusz 25, 30 fokot is túléli, tehát nagyon hidegnek kellene lenni ahhoz, hogy ezek elpusztuljanak. Sokat ígérőek a vesszők - mondta Csapó Vince bátaszéki gazdálkodó, akinek a szőlőjében már hetek óta folyik a metszés. Sajnos a kézi munkához kevés a hozzáértő szakember, és ők is az idősebb korosztályhoz tartoznak, mondta a gazda. Az új telepítésű szőlőknél lehetne géppel is metszeni, de a megyében erre még alig akad példa, így tehát marad a kézi munka. A szőlő most még nyugalmi állapotban van, a vesszőkben a nedvkeringés nem indult be. Ugyanakkor a nagyobb területen gazdálkodó szőlősgazdák jól tudják, hogy nem késlekedhetnek, ha a vegetáció márciusra várható beindulásáig valamennyi tőke metszésével végezniük kell. A szekszárdi és a tolnai borvidék termelői elégedetten nyugtázták, hogy kár nem érte eddig az ültetvényeket, a gazdák visszajelzései alapján kitűnő állapotban vannak a vesszők, jó hír ráadásul, hogy a gyakori őszi és téli csapadék Jelenleg az alma- és körtefákat, a meggyet, és a szilvát lehet metszeni, a barackosokkal még várni kell. Minden növénynek megvan az optimális metszési ideje. Sövények esetén a gyorsan növő fajokat kétszer: tavasz végén és nyár végén metsszük, míg a lassabban növőket elegendő évente egyszer, nyáron. A nyáron virágzó bokrokon a virágrügyek a friss hajtáteljes egészében hasznosult az ültetvényeken, főleg ott, ahol szüret után elvégezték a talajlazítást, a következő termést megalapozó munkát. Évtizedes tapasztalat, hogy a szőlőben a nagy bajt a február vége okozhatja. A mélynyugalmi állapotnak valamikor Vince-nap (január 22.) után van vége, ezt követően nagy változás indul meg a növényben, a cukor átalakul keményítővé, ami már nem véd annyira a fagytól. Egyszerű próbát is tehetünk otthon, vágjunk le egy vesszőt sokon fejlődnek, tél végén, még a hajtások növekedése előtt metsszük őket. A tavasszal virágzó bokrok esetében a virágrügyek az előző évi hajtásokon fejlődnek ki, tél végén nem szabad őket metszeni. Elvirágzás után távolítsuk el a felesleges hajtásokat. A zöldmetszést a nyár közepétől, főleg az érzékenyebb fáknál végzik, de augusztus végéig be kell fejezni. a szőlőről, és tegyük vízbe, a meleg szobába. Ha nem indul meg a növény, akkor még tart a mélynyugalmi állapot, ha kizöldell, akkor már túl van ezen az időszakon. Nem csak a szőlőben, de a gyümölcsösökben is csattognak a metszőollók, alakítják a koronát a gazdák. Az elmúlt hetek csapadékos időjárásának köszönhető, hogy a talaj is feltöltődött, így nincs akadálya annak sem, hogy a kihalt fákat most pótolják. Metszés nélkül a gyümölcsfák elveszítik formájukat, kevesebb virágot és termést hoznak, és hamar felkopaszodnak, mondták az általunk megkérdezett gazdálkodók. Ugyanakkor nehézséget jelent, hogy a különböző gyümölcsfákat eltérő metszéssel lehet optimális növekedésre bírni. Nem mindegy az sem, milyen idős a fa. Általános érvényű szabály, hogy mindig a metszés alatt lévő rügyek hajtanak ki legerősebben, illetve minél erősebben metszünk vissza egy ágat, annál erőteljesebben hajt ki. Nem mindegy, mikor kerül sorra MEGYEI KÖRKÉP O Érzékeny földlakók Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Ismét szegényebbek lettünk egy illúzióval. Nemrég egy titokzatos csillag tartotta lázban az erre érzékeny személyeket: az égitest fénye időnként ingadozott és sokan ebből arra következtettek, hogy esetleg így üzen nekünk az ottani földönkívüli civilizáció. A valóság fájdalmasan kiábrándító: hozzáértő szakemberek kiderítették, hogy a csillag körüli por okoz változásokat a hozzánk érkező fényben. Azaz, továbbra is együtt kell élnünk a nyilvánvaló ténnyel: milliárdnyi csillagnak továbbra sem hiányzik a szerves élet. Meg amúgy is: túl azon az izgalmas kérdésen, hogy van-e élet más égitesteken, nagyon sok embert az is érdekel, hogy lesz-e élet - mármint értelmes élet - a Földön? Attól nem kell félnünk, hogy egy nagy kataklizma esetén alsóbbrendű lényektől is mentes lesz sárgolyónk: példának okáért a skorpiók szervezete már félmilliárd éve elérte a tökéletességet, azóta nem változik. Merthogy ami jó volt eddig, jó lesz ezután is. Mi, földlakók viszont összehasonlíthatatlanul érzékenyebbek vagyunk: elég néhány természeti katasztrófa, egy kis felmelegedés világszerte és százmilliók mindennapi élete kerül veszélybe. Mindezzel számot vetve azért azt se feledjük el: a katasztrófák kialakulásához nem kis részben mi magunk, emberek járulunk hozzá a jelenben és vélhetően járulunk hozzá a jövőben is. Valószínűleg még ma sem nőttünk fel, szükségünk van egy kis tombolásra: de a nagy mulatozásban sem kötelező kirúgni a ház oldalát. A katasztrófákhoz mi, emberek járulunk hozzá Munkára ítélték a tolvajokat BONYHÁD Kétezer forint miatt is bíróság elé lehet kerülni. A 34. évében lévő vádlottat a Bonyhádi Járásbíróság lopás miatt 80, míg 19 éves társát bűnsegédként elkövetett lopás vétségének elkövetése miatt 50 óra, szakképzettséget nem igénylő közérdekű munka büntetésre ítélte a Bonyhádi Járásbíróság. Az I. rendű, idősebb vádlottnak meg kell fizetnie tízezer forint bűnügyi költséget, s kétezer forint vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság vele szemben. A férfi büntetett előéletű, elítélték már lopás és egyedi azonosítójel meghamisítása miatt. A vádlott cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll, amelynek oka enyhe fokban korlátozza tettei következményeinek felismerésében. A II. rendű vádlott büntetlen előéletű. A két férfi jelen bűncselekményt a szintén lopás és más bűncselekmények miatt ellenük elrendelt büntetőeljárás hatálya alatt követte el. A vádlottak tavaly májusban temetésen voltak az egyik Tolna megyei településen, majd a helyi kocsmában megittak egy-két üveg sört. Ezt követően megjelentek az egyedül élő, 80 éves sértett házánál, ahol az előzetes megállapodásuknak megfelelően a II. rendű vádlott bement a lakásba azzal az ürüggyel, hogy egy helybéli lakost keresnek. Távozóban, még az udvaron is szóval tartotta az idős asszonyt, figyelmét elterelve. Közben az I. rendű vádlott besurrant a házba, ahol az ágyon heverő pénztárcából kilopott kétezer forintot. A kár nem térült meg. Az ítélet jogerős. 1.1. Egyikük szóval tartotta, míg a másik meglopta az idős embert Az elhurcoltakra emlékeztek Bonyhádon Sokan nem tértek haza Dombóváron született az első újévi baba Költözés után szülés BONYHÁD A magyarországi németek elhurcolásának 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést csütörtökön a Bonyhádi Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium. A rendezvény helyszíne az iskola épülete vol, mégpedig határozott okból, onnan indult ugyanis 1945. január 5-én a „németes hangzású” névvel rendelkezők menete Bajára, az ottani nagy gyűjtőtáborba, ahol bevagonírozták őket. Csak út közben tudták meg, az útjuk valójában a Szovjetunió kényszermunkatáboraiba vezet. A malenkij robot - magyarul kis munka, valójában rabszolgamunka - hosszú évekig eltartott és az elhurcoltak közül nagyon sok férfi és nő soha sem térhetett haza a szülőföldjére. Dr. Szenyéri Zoltánt, a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium igazgatóját kérték fel arra, hogy mondjon emlékbeszédet. A rendezvény előtt rendhagyó történelemórát tartott az iskola diákjainak a magyarországi németség elmúlt háromszáz évéről, különös tekintettel a XX. század közepén történtekre. Fontosnak tarja ugyanis, hogy az ifjúság megismerje a németség 1944 és 1948 közötti szenvedéstörténetét. Ne csak azt a négy sort tudják az eseményekről, amelyek a történelemkönyvekben helyet kaptak a témában. Mint mondta, a rendezvény elsősorban a németség megemlékezéséről, a túlélők megrendültségéről szól. Emellett legyen a békévé oldott emlékezésé és az ifjúság megszólításáé ez a nap. Az ünnepség során túlélők német nyelvű versei hangzottak el és a Bonyhádi Német Nemzetiségi Kórus adott elő dalokat. H. E. DOMBÓVÁR Idén Szombathelyen született az első újévi baba nulla óra 1 perckor. Tolna megyében 36 perccel később a dombóvári kórház szülészeti osztályán jött a világra Hohmann Flóra, Szabó Lídia és Hohmann Zoltán első gyermeke. Az újszülött császárral született, 51 centiméterrel és 3030 gramm súllyal. A kis Flóra vadonatúj otthonba mehet haza a kórházból, hiszen a családi vállalkozásukban dolgozó szülők december 31- én költöztek be új házukba. - Egyelőre nyugodt és csendes, tündéri kisbaba - árulta el a büszke édesapa. B. L. A megyében Flóra baba érkezett elsőnek Beküldött kép
