Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-30 / 25. szám

2018. JANUÁR 30., KEDD Őstermelői , adózás: két határidőre is figyelni kell TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Május 21-ig kell benyújtani­uk személyi jövedelemadó­­(szja) bevallásukat az idén az őstermelőknek, míg február 26-i határidővel kell számol­niuk, ha áfafizetésre is köte­lezettek vagy egyéni vállalko­zók is. Tolna megyében közel tízezer őstermelő van, és ha­sonló számú az agrárvállal­kozások száma is. Tájékoztató anyagban fog­lalta össze az adóhivatal, mi­lyen szabályok szerint kell adózniuk a mezőgazdasá­gi őstermelőknek a tavalyi év után. Az őstermelők tevé­kenységeikből származó jö­vedelmüket háromféle mód­szer szerint állapíthatják meg. Ha nem kívánnak költ­ségeikkel tételesen elszámol­ni, lehetőségük van a 10 szá­zalékos költséghányad alkal­mazására, és ilyenkor a be­vétel 90 százalékát kell jö­vedelemnek tekinteniük. Emellett választhatják a té­teles költségelszámolást is, Hatszázezer forint bevétel alatt nem kell bevallás amikor a bevételszerző tevé­kenységgel közvetlenül ösz­­szefüggő igazolt kiadásokat számolhatják el. A harma­dik módszer a jövedelem áta­­lánykénti megállapítását je­lenti, de ezt csak azok az ős­termelők választhatják, akik kistermelőknek minősülnek (vagyis éves őstermelői be­vételük nem haladja meg a 8 millió forintot). A bevételek általános sza­bályként több tényező figye­lembevételével csökkenthe­tők, a fennmaradó, illetve a kiszámított összeg után pe­dig 15 százalékos szja-t kell fizetni. A tételes költségel­számolást vagy a 10 száza­lék költséghányadot válasz­tó mezőgazdasági őstermelőt legfeljebb 100 ezer forint adó­­kedvezmény illeti meg, amely mezőgazdasági csekély ösz­­szegű (de minimis) támoga­tásnak minősül. Az összeg csökkenthető az őstermelői adókedvezmény és az úgyne­vezett személyi kedvezmény összegével is. M. I. £ MEGYEI KÖRKÉP A természet csodáiból nyílt tárlat BOGYISZLÓ Csodák körülöt­tünk címmel nyílt meg hét­főn Szűcs Boldizsár bogyisz­lói amatőr természetfotós ki­állítása a községháza folyosó­galériáján. A fiatalember meg­figyeli, kutatja és fotózza a ter­mészetet. Ez utóbbihoz vízkö­zeli leshelyeket épített a fa­lu határában. A kiállítást Bo­­da Zoltán, a bogyiszlói iskola igazgatója nyitotta meg, a tár­latot február 12-ig lehet meg­tekinteni. Szűcs Boldizsár a Pécsi Tu­dományegyetemen biológus­hallgató. Tavaly év végén a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjban részesült. H. E. A közgyűlés és az atomerőmű sem tudja támogatni Végleg megszűnik most az Új Dunatáj? Támogatók hiányában lehet, hogy végleg megszűnik az Új Dunatáj, és ezzel Tolna a megyék közt egyetlenként kulturális folyóirat nélkül marad. A lap megtalálható volt minden nagyobb városi, egyetemi könyvtárban, sőt egy valaki még Washington­ban, a kongresszusi könyv­tárban is látta. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Úgy tűnik , meg­szűnt az Új Dunatáj, Tolna me­gye egyetlen kulturális folyó­irata, amely tudományos és művészeti szemleként jelölte meg magát. Ezzel ismét Tolna az egyetlen megye, amelynek nincs ilyen kiadványa. Kérdé­sünkre dr. prof. Horváth Bé­la, a lap utolsó, vagy jelenlegi főszerkesztője elmondta, hogy az 197ó-ban alapított, majd Csányi László halála után ál­tala Új Dunatáj címmel újra­indított lap épp 20 éves fenn­állásának évfordulóján jelent meg utoljára, két dupla szám formátumban. Már előtte sem volt egyszerű előteremteni az egyébként nem igazán nagy összeget, amelyből évi négy lapszám megjelentethető. Kez­detben 2,4 millió forintból gaz­dálkodhattak, majd az összeg állandóan csökkent. Ötszáz, majd 300 példányban jelent meg a lap, előfizetői hálózat­tal, országos terjesztéssel. Eb­ből az összegből a rezsiköltsé­gek mellett szerzői, szerkesz­tői honoráriumot, nyomdakölt­séget lehetett fizetni. A terjesz­téssel, szerkesztéssel kapcso­latos kiadásokat a főiskola, il­letve az egyetemi kar állta. A folyóiratot a megyei közgyű­lés alapította, és finanszíroz­ta sokáig. Néhány évig a Nem­zeti Kulturális Alapnál (NKA) elnyert pályázatból tudott mű­ködni. Később azonban az a döntés született, hogy nem pá­lyázhatnak az alapra az úgy­nevezett időszaki kiadványok, és az évi négy megjelenés még N. Horváth Béla az Új Dunatáj számaival (Archív kép) Fotó: NI. K. annak számít, vagyis a nagy folyóiratok közt oszlott meg az elnyerhető összeg. Akkor a megyei közgyűlés állta újra a költségeket, illetve pályáztak néhány alkalommal a szekszárdi önkormányzat­hoz, és évi egy-egy szekszár­di tematikus számhoz kap­tak támogatást. A lap támoga­tása szerepelt korábban a me­gye költségvetésében, ahogy azonban a megye helyzete vál­tozott, ez a tétel kikerült. A fő­szerkesztő megkereste az új megyei vezetést is, de a köz­gyűlés elnöke azt válaszolta, erre nincs pénze a megyének. Mint Horváth Béla elmond­ta, mindig az volt a koncepci­ója és a szerkesztési gyakor­lat is, hogy a folyóirat tükröz­ze a megye, illetve Szekszárd művészeti életét azzal együtt, hogy a lap országos kitekin­tést is adott, és olyan szerzők jelentek meg benne alkotá­saikkal és tudományos dol­gozataikkal, amelyek orszá­gos ismertséget és rangot ad­tak a folyóiratnak. A grafi­kai illusztrációk, fotók pedig mindig megyében élő művé­szek munkáiból álltak össze. A lap megtalálható volt min­den nagyobb városi, egyetemi könyvtárban, sőt egy isme­rősétől hallotta, hogy Was­hingtonban, a kongresszusi könyvtárban is látta. Egy idő­ben a főszerkesztő forszíroz­ta, hogy a megye fizesse elő minden iskolai könyvtárnak támogatásként, de aztán az iskolák fenntartói rendszeré­nek változásaival ez aktuali­tását vesztette. A tamási gim­názium azonban évekig elő­fizette diákjainak. Az utol­só két évben az Atomerőmű biztosította az összevont szá­mok megjelentetését, de az­tán már nem tudott pénzt adni ilyen célokra, noha Hor­váth Béla szerint a helyi cég­vezetés fontosnak tartaná, hogy ne maradjon a megye kulturális folyóirat nélkül. Kérdéses, hogy lehet-e még reális esély a folytatásra Az utolsó megjelenést követő­en dr. Horváth Béla még gondol­kodott azon, hogy helyi gazdál­kodó szervezetekhez fordul, de sziszifuszi erőfeszítésnek ítél­te meg, hogy minden évben „vé­gigkoldulja” a várost és a me­gyét a folyóirat megjelenése ér­dekében. Nem mondta, de nyil­ván az a felismerés is hozzájá­rult döntéséhez, hogy egyedül maradt azzal az igénnyel, hogy Tolna megyének is legyen művé­szeti, tudományos folyóirata. Azt viszont mondta, hogy továbbra, illetve újra szívesen szerkeszte­ne egy rangos, színvonalas Tol­na megyei folyóiratot, amelynek van biztos gazdasági alapja. Ács Rezső, Szekszárd polgármeste­re úgy nyilatkozott, hogy az utób­bi években nem keresték meg a folyóirat támogatásának ügyé­ben, majd kérdésünkre hozzá­tette, hogy elvileg nem zárkóz­nak el a város kulturális, művé­szeti életét tükröző folyóirat tá­mogatásától. Fehérvári Tamás, a megyei közgyűlés elnöke el­mondta, hogy a megye költség­­vetésének 99 százaléka eleve meghatározott célokat szolgál. Pályázati pénzekből 100-200 ezer forintokat ítélnek oda, mil­liós támogatást semmiképpen nem tudnak adni. Eldobta a lopott ruhákat a menekülő SZEKSZÁRD Vádemelést java­sol a rendőrség egy lopás szek­szárdi gyanúsítottja ellen. A Tolna Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtószolgálata arról számolt be, hogy lopás bűn­tett elkövetésének megalapo­zott gyanúja miatt folytatott eljárást a Szekszárdi Rendőr­­kapitányság egy szekszárdi férfi ellen. Az ügyben egy szekszárdi üzlet biztonsági őre tett beje­lentést a rendőrségre, mivel 2017. szeptember 24-én este a gyanúsított több ruhaneműt , lopott el a boltból, melyekkel futva távozott az áruházból. A bejelentő az elkövetőt meg­próbálta feltartóztatni, aki en­nek hatására eldobta a ruhá­kat, majd elmenekült. A rendőrök a nyomozás eredményeként azonosították, majd gyanúsítottként hallgat­ták ki a 18 éves helyi fiatalem­bert, aki beismerte a bűncse­lekmény-elkövetését. A Szek­szárdi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának mun­katársai a nyomozást befejez­ték, az ügyet vádemelési ja­vaslattal az ügyészségnek a napokban átadták. H. E. Üzemanyagot vitt el két férfi Varsádon VARSÁD Lopás vétség elköve­tésének megalapozott gya­núja miatt folytatott eljárást a Tamási Rendőrkapitányság egy kölesdi és egy kistormási lakos ellen. A nyomozás ada­tai szerint a 21 és a 25 éves férfi szeptember 24-én es­te bement egy varsádi ingat­lan udvarába, és az ott parko­ló mezőgazdasági vontató tar­tályából üzemanyagot lopott. A bűncselekménnyel mint­egy 17 000 forint kárt okoz­tak. A rendőrök a nyomozás eredményeként mindkettejü­ket azonosították, majd gya­núsítottként hallgatták ki. A Tamási Rendőrkapitány­ság Vizsgálati Alosztályának munkatársai a nyomozást be­fejezték, az ügyet vádemelési javaslattal az ügyészségnek átadták. H. E. Interaktív színházi előadásnak lehettek cselekvő részesei a garaysták Messiások, szekszárdi diákokkal SZEKSZÁRD-BUDAPEST Működ het-e hatékony színházi neve­lés? A Szekszárdi Garay János Gimnázium tizennyolc diákja erre a kérdése meggyőződéses igennel válaszol. Az Alma Ma­ter színjátszócsoportja ugyan­is nemrég Budapesten töltött el egy szakmai napot, Báló Mari­anna pedagógus vezetésével. A csapat délelőtt a Kerékasz­tal Színházi Nevelési Társulat tagjainak közreműködésével a Messiások című foglalkozáson vett részt. Ez nem akármilyen művészeti rendezvény: ugyanis időnként megszakadt a felszín alatt konfliktusaknákat rejtő előadás. S maguknak a diákok­nak kellett olyan szemponto­kat megadni, melyek figyelem­­bevételével, a legkisebb veszte­séggel, avagy éppenséggel nye­reséggel folytatódott, illetve zá­rult a bemutató. így tehát a gim­nazisták vizsgáztak, elismerés­re méltó módon. Délután a Bajor Gizi Színház­­történetiMúzeumvártaagarays­­tákat. A múzeumpedagógiai fog­lalkozás keretében Kassák és ko­ra színházi kísérleteivel, újítása­ival ismerkedtek meg játékos formában a fiatalok. A szakmai napot az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma és a Nemzeti Tehet­ség Program támogatta pályáza­ti keretből. Sz. Á. A szekszárdi színjátszó diákok, az első sorban Báló Marianna Beküldött fotó

Next

/
Oldalképek
Tartalom