Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-26 / 22. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUÁR 26., PÉNTEK Magyar hölgyek az előírásos öltözékben Hornok Istvánné a gyönyörű shirazi Nasir-ol Molk mecsetnél Egy fűszerárus a bazárban Beküldött fotók Még a zárva tartó, pazar ékszerüzletnek is tárva-nyitva volt az ajtaja... A Kelet káprázatos csillogása fogadta Iránban a tolnai utazót Irán, a béke szigete. így látta ezt a közel-keleti országot Hornok Istvánné, aki tegnap Szekszárdon, a Wosinsky Mór Múzeumban tartott előadást élményeiről. A Tolnán élő pedagógust nemcsak a káprázatos kulturális emlékek nyűgözték le: az emberi kapcsolatok terén is irigylésre méltó tapasztalatokat szerzett. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Olyan gazdagságot mutatnak az iráni városok, hogy azokhoz képest a legfejlettebb nyugat-európai metropoliszok is csak sápadt utánzatoknak tűnnek. Első benyomásként ezt nyugtázta Hornok Istvánné, aki azért rögtön hozzá is tette: vidékre nem jutott el, így elképzelhető, hogy a kisebb településeken tetten érhető a szegénység. Ám Esfahan, Shiraz vagy Teherán nyomát sem mutatja a nélkülözőknek. Koldus, kéregető nincs az utcákon, melyek makulátlanul tiszták. - A férfiak közül sokan dohányoznak, ezzel együtt sehol sem láttam eldobott csikket - folytatta Hornok Istvánné. - Az utcák, terek úgy néznek ki, mintha éppen most súrolták volna fel valamennyit. Az irániak egyébként nem arabok, hanem az ókori perzsák leszármazottai: tehát perzsa - más néven fárszi - nyelven beszélnek. írásukban viszont az arab módosított változatát használják, muszlim vallásukban egyes megengedő arab országoknál is szigorúbbak. Ám a mindennapi életben a perzsa ember vendégszerető, bár ez nyilván közhelyszerű megállapítás. A tolnai pedagógus lépten-nyomon azt tapasztalta, hogy bárhol is járt, nem akadt olyan helybeli baráti társaság, amelyik ne invitálta volna meg vacsorára, de legalábbis némi üdítőitalra. (Zárójelben: miután Iránban alkoholtilalom van, ittas alakok nem lézengenek az utcákon.) Az egyik mecsetnél egy ifjú hölgy egy maroknyi édes magvat nyújtott Hornok Istvánné felé. - Udvariasságból elvettem egy szem mandulát, de a lány nem hagyta anynyiban: az egész csemegehalmot átöntötte az én tenyerembe. Európai utazókként mindenütt nagy népszerűségnek örvendtünk, fél Perzsia velünk szeretett volna fotózkodni: rengeteg ilyen kérést kap-Mindig viselni kellett a fejkendőt?- Elvileg mindig, akadt azonban néhány kivétel - adott választ a címben feltett kérdésre Hornok Istvánné. - Ha egy ebédlő zárt terében, a kiszolgáló személyzettől eltekintve, csak magunk voltunk, avagy, ha a különbuszban szállítottak bennünket, akkor mellőzhettük a fejkendőt. Közterületeken mindig rajtunk volt: de ha félrecsúszott és látszódott a hajunk - ami nem engedélyezett - , abból sem származott komolyabb baj. Egy-egy helybeli odajött hozzánk és megigazította a kendőt, a lehető legnagyobb udvariassággal és kedvességgel. Egyébként a kendő csak 1980 óta kötelező, előtte, a sah uralma idején kifejezetten az európai öltözködési stílus volt általános a városokban. Hornok Istvánné (jobbra) előadása a múzeumban Fotó: Makovics K. tunk, sohasem tolakodóan, hanem mindig nagyon udvariasan. Egy fiatalember Magyarország neve hallatán felkiáltott: Budapest! Majd hozzátette: Petőfi Sándor! Belegondoltam abba, hogy mi, magyarok, az iráni főváros, Teherán nevét még csak-csak tudjuk: de perzsa költőt legfeljebb a perzsa nyelv- és irodalom szakosok ismernek nálunk... Több társával együtt Hornok Istvánné is vásárolni akart egy úgynevezett Ahura Mazda istenszobrocskát. A patyolattiszta, kellemes illatú, abszolút biztonságos bazárban senki sem árulta: viszont ott csillogott egy pazar ékszerbolt kirakatában. A magyar csoport besétált a nyitott ajtón. Sehol, senki...- Ahogy kifelé tekingettünk az ajtón, megláttunk egy lélekszakadva felénk rohanó alakot. De nem azért sietett, hogy - miképp azt európai beidegződésünkkel gondoltuk - azonnal kitessékeljen bennünket. Hanem azért, hogy a tanítani való udvariassággal a szolgálatunkra álljon, jóllehet, miután elhúzta a kirakat előtti függönyt, a homlokunkra csaptunk: rájöttünk, hogy egészen addig az üzlet hivatalosan zárva tartott. Mennyire akadékoskodó a hatóság?- Erre a kérdésre van egy jellemző történetem - idézett fel egy újabb esetet a tolnai pedagógus. - Csoportunk három tagja elszakadt tőlünk, mint kiderült, egy gyönyörű, ugyanakkor lezárt mecsetbe osontak be. A helyi - nőkből álló - rendőrség lefülelte őket, mindannyiukat bekísérték az őrszobára. Ott teával és süteménnyel kínálták a tiltott cselekedetet elkövető magyarokat, majd egy tévét bekapcsolva megmutatták nekik a lezárt mecset nevezetességeit. Végezetül jó utat kívánva elengedték a társainkat. Kérdezem, hogy nálunk, Magyarországon is hasonló elbánásban lenne része a rendőrségen egy lezárt templomba belopakodó, mindössze a kulturális emlékek iránt érdeklődő, iráni triónak? A személyes benyomások megszerzésére kiváló lehetőség Információk a karról első kézből Csaknem 300 millió forintos fejlesztés SZEKSZÁRD Középiskolás diákok, szülők egyik nagy dilemmája a továbbtanulással kapcsolatos. A nyílt napok azért jöttek létre, hogy választ adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre. A rendezvényeken az intézmények jelenlegi hallgatói-, oktatói adják át a legfontosabb információkat a különböző képzésekről, a szokásokról, kollégiumi elhelyezésről, és akár a tanulmányokat követő jövőképről is. A PTE KPVK tegnap rendezte meg második nyílt napját. A Rákóczi utcai campuson bemutatkoztak az intézetek. •:>iv A felvételizőket tájékoztatták a KPVK-n Fotó: Makovics Kornél A megjelentek tájékoztatást kaptak az Erasmus ösztöndíjprogramról, az Illyés Gyula Szakkollégium lehetőségeiről, E-learning képzésekről, a HŐK eseményeiről. Életpálya tanácsadás és pályaorientációs grafológiai tanácsadás is szerepelt a délelőtt kínálatában. Á Kar-Túra keretében bemutatták a kart és a Gyakorlóiskolát. Vállalkozó szelleműeknek kínálták a „Kutass, hogy kijuss!” szabadulószobát, amelyben a játékosoknak az egyetemi élettel kap, csolatos rejtvényeket, logikai feladványokat kellett megoldaniuk. B. L. NAGYMÁNYOK Csaknem 300 millió forintos fejlesztést hajt végre 2018-ban a kábelkonfekcionálással foglalkozó, nagymányoki PeMaC Kábeltechnika Kft. A társaság a Gazdasági és Innovációs Operatív Program 147 millió forintos, 50 százalékos támogatását nyerte el a kapacitásbővítő beruházáshoz. A 2009-ben alapított, az osztrák H&S Immo GmbH tulajdonában lévő cég elsősorban fűtőberendezésekhez készít kábeleket, kábelkorbácsokat, de mikroelektronikai kábelgyártást és gépgyártást is folytat. A kft. közleménye szerint a tervezett beruházásban nagyrészt a kábelkonfekcionáláshoz szereznek be gépeket és szerszámokat, informatikai eszközöket. A kapacitásbővítés része új gyártótér és raktár kialakítása is - írták. Bányai Péter ügyvezető igazgató közlése szerint a vállalkozás - amely termékeinek 90-95 százalékát Ausztriában és Németországban értékesíti - a jelenlegi 350-es létszámát idén 30-40 dolgozóval bővíti. Mint a cégvezető mondta, örvendetes, hogy a kft. vevői 2018-ra az előző évinél 10-15 százalékkal több megrendelést jeleztek előre.
