Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-20 / 17. szám
12 TÖRTÉNELEM 2018. JANUAR 20., SZOMBAT Régészeti szenzáció: az ősember a Dunántúlról indult el Egy neolitikum kori vezérsírt is feltártak Bátaszék határában Fotó: MW HÍREK XVI. Lajost 225 éve fejezték le FRANCIAORSZÁG Kétszázhuszonöt éve, 1793. január 21-én végezték ki XVI. Lajos francia királyt. A trónjától 1792-ben megfosztott „Capet Lajost" hazaárulás vádjával állították a Nemzeti Konvent elé, amely egyhangúlag bűnösnek találta, de csak egy szavazattöbbséggel döntött azonnali lefejezése mellett. Kivégzése fordulópontot hozott a forradalomban, a jakobinusok hatalomra kerülésével tömeges terror kezdődött az országban. MW A legféltettebb cseh kincsek Keddtől egy hétig újra láthatóak lesznek a cseh koronázási ékszerek. A rendkívül értékes történelmi tárgyakat a prágai Hradzsin legdíszesebb termében, az Ulászló teremben tekinthetik meg az érdeklődők. A legféltettebb cseh nemzeti kincsnek számító koronázási ékszereket a Szent Vitus-székesegyház pincéjének páncélszekrényében őrzik, amely hét kulccsal nyílik. A kulcsok mindegyike más-más köztisztviselőnél van, akik ezért csak együttesen tudják kinyitni a széfet. MW Magyar emlékek Lengyelországban BUDAPEST Egy bő évezred magyar és lengyel történetét tárja az olvasók elé számos fotóval illusztrálva a Magyar emlékek Lengyelországban című kötet - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kiadvány bemutatóján. Hozzátette: Kovács István és Mitrovits Miklós munkája nyomán földrajzi csoportosításban, vajdaságok szerint haladhat az olvasó az emlékekben, bepillantást nyerve egy bő évezred magyar és lengyel történetébe. MW A világ tíz legjobb régészeti projektje közé került egy magyar feltárás, amelynek során arra jöttek rá a régészek, hogy hétezer évvel ezelőtt a Dunántúlról, a mai Tolna megyéből vitte magával egész Európába a tudását az ősember, vagyis a Kárpát-medence az európai civilizáció bölcsője volt. Az ásatás eredményeit nemzetközi figyelem övezi. Fábos Erika szerkesztoseg@mediaworks.hu FELTÁRÁS Az M6-os autópálya Tolna megyei szakaszán, Alsónyék-Bátaszék határában 2006 és 2009 között a megelőző régészeti feltárások folytak, amelyet több szakmai csoport párhuzamosan vezetett. A kutatócsoportok által végzett, feltárásokról kezdetekben még nem derült ki, hogy egyazon óriási kiterjedésű, a neolitikum időszakában intenzíven lakott lelőhely részeit képezik. Ez pedig Közép-Európa legnagyobb, a neolitikumból származó települése és temetője, több mint 2300 sírral. Amikor erre rájöttek, egyértelművé vált, hogy nem Kárpát-medencei, hanem európai sőt, annál is komolyabb jelentőségű, amit találtak. Az 1950-es évek elejétől az őskorkutatók folyamatosan fejlesztettek egy teóriát, amely szerint a növénytermesztő, állattartó gazdálkodás a Közel- Keletről tízezer évvel ezelőtt indult és fokozatosan terjedt el Európában, úgy, hogy a faluszerű települések délkelet-északnyugati irányban haladva, a folyók mentén alakultak ki. A Tolna megyében végzett régészeti' kutatások éppen ezt igazolták. „Ami a Dunántúlon az újkőkor kezdetén történt, az egész Európa társadalmának minőségét és fejlődését befolyásolta - mondta Bánffy Eszter, a projektet vezető régész, aki a Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója és az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója is. - Az itt élő emberek csoportjai innen vándoroltak el a Párizsi-medencébe, Frankfurt környékére, egészen Krakkóig, és terjesztették el a tudásukat a kontinensen. Az élelemtermelés tudásanyaga, a földművelés, a házépítés, a kerámiakészítés ismeretei és a genetika szálai is mind a Kárpát-medencébe vezetnek. 7500 évvel ezelőtt a Dunántúl közepén, a Balaton vidékén zajlott le ez a jelentős átalakulás. Mindezt nem úgy kell elképzelni, mint valami bevonulást, sokkal inkább keveredésről, lassú áttételekről, együttműködésről van szó, ahogy az itt élő emberek a Balkán felől érkező földművesekkel kicserélték a tudásukat. Ez volt az a szikra, amiből az európai civilizáció kipattant.” Bánffy Eszter azt mondja, a világ tíz legjobb régészeti projektje közé úgy lehet bekerülni a Shanghai Archaeology Fórumon, ha egy kutatással valami olyan újszerű és fontos tudás birtokába juthatunk, ami megváltoztatja az emberiség múltjával kapcsolatos tudásunkat. Ezzel a díjjal ezt a jelentőségét ismerték el a munkának. Múzeum és könyv is készül a páratlan leletekből A lelőhely komplex régészeti feldolgozása az ásatások lezárása óta tart. Bánffy Eszter és munkatársai geológusokkal, geokémikusokkal, biológusokkal, anyagtudományi szakemberekkel, tudománytörténészekkel, sőt szociológusokkal, pszichológusokkal is együtt dolgoznak azért, hogy a lehető legtágabb összefüggésekben vizsgálják a sok évezreddel ezelőtti világból megmaradt puzzle töredékes darabjait. A feltárás során több mint egymillió lelet került elő, ha feldolgozásuk befejeződik, páratlan kiállítás lehet a felbecsülhetetlen értékű ásatásból. Addig több kötet is készül belőle, a következő egy magyar-angol nyelvű ismeretterjesztő kiadvány lesz, sok képpel és közérthető magyarázatokkal. Amerika 50. tagállama HAWAII Kétszáznegyven éve, 1778. január 20-án fedezte fel az angol James Cook a Csendes-óceán közepén, Amerika és Ázsia között félúton fekvő Hawaii-szigeteket, amely 1959-től az Egyesült Államok 50. tagállama. A szigetek legkorábbi lakói valószínűleg a 3-4. században a Marquises-szigetekről érkező polinézek voltak. MW Ő ásta el a Szent Koronát AMEF Százötven éve, 1868. január 21-én hunyt el Asbóth Sándor mérnök, honvédtiszt, az 1848-49-es szabadságharc és az amerikai polgárháború hőse. A világosi fegyverletétel után követte a kormányzót Törökországba, útközben unokatestvérével menekülés közben Orsovánál ő ásta el a Szent Koronát, hogy az ne kerüljön osztrák kézbe. Az amerikai polgárháború 1861-es kirobbanásakor jelentkezett az északiak hadseregébe, képzett és tapasztalt tisztként azonnal magas beosztásba került. Dandárja több fontos hadműveletben vett részt. MW Honvisszafoglaló, kalandozó őseink AJÁNLÓ A Határtalan régészet című történelmi magazin legújabb száma a honfoglalásnak, vagyis más értelmezés szerint a honvisszafoglalásnak az idejébe röpít minket. A kiadvány izgalmas képanyag kíséretében mutatja be a korszakra vonatkozó legújabb és legfontosabb régészeti kutatásokat: olyan izgalmas kérdésekre keresi a választ, mint az, hogy miképp harcoltak, öltözködtek, vagy milyen körülmények között laktak a magyar törzsek tagjai 1100 évvel ezelőtt, mi lett a sorsa a kalandozók nyugatról hazahozott zsákmányának, illetve hogyan alakulhatott ki a magyarlakta terület határvédelmi zónája, a gyepű a nyugati országrészben. Az elmúlt évtizedek fokozott kutatásai révén megsokszorozódott a 10. századi magyar fejedelemség, illetve a későbbi keresztény magyar királyság területéről előkerült leletek száma. Ez komoly forrásanyagot eredményezett, ami egyúttal új nehézségeket is hozott magával. Erről szól a honfoglalás korának régészeti problémáit taglaló írás, amelyben szó esik arról, milyen nehéz keltezni egy adott lelőhelyet, vagy mennyire összetett munka etnikai öszszetétel szempontjából felmérni egy-egy korabeli temetőt. A régi magyar hadviselést és fegyverzetet is tárgyalja a lap, méghozzá a győztes pozsonyi csata tükrében. Ez volt az a nagy összecsapás, amikor a magyarság megszilárdította helyzetét a Kárpát-medencében, jelezvén a frankoknak, hogy Pannóniát végleg elveszítették. Külön cikk foglalkozik a honfoglaló szablyák kovácsolásával és azok használatával is, hiszen eleink nem csak az íjat alkalmazták a harcokban. A folyóirat mindemellett egy modern kormeghatározási módról, az archeomágneses keltezésről és az archeobotanikáról is sok érdekességét taglal. BDA Mi történt a nyugati zsákmánnyal? Hiánypótló grafikák az óbudai palotáról Időutazás kastélyaink, váraink régmúltjába AJÁNLÓ Sajátos színfolt a magyar történelmi magazinok palettáján a Várak, kastélyok, templomok. E tartalmas történelmi és örökségturisztikai folyóirat egyik sajátossága, hogy tág teret szentel a magyar erősségek és templomok számítógépes rekonstrukcióinak a bemutatására, miáltal valódi időutazásban lehet részünk. A legfrissebb számban különösen alapos, művészien kivitelezett grafikákon köszön vissza a hajdani esztergomi és az óbudai királyi rezidencia. Különösen hiánypótlóak ezek a számítógépes alkotások tudván, hogy ezek az Árpád-kori paloták áldozatul estek a török kori háborúknak és a 18. századi bontásoknak. Mára csak a régészeti kutatásoknak és a régi ábrázolásoknak köszönhető maradványaiknak az ismerete, kiváltképp az utóbbi esetében. Az Az egykori óbudai vár Károly Róbert Visegrádra költözéséig töltötte be az első számú királyi székhely szerepét az akkori nagy Magyarországon. A digitális technikának köszönhető a Rába-parti Vág falu egykori várkastélyának elméleti rekonstrukciója is. Szőke Balázs grafikái a jeles végvári harcos, Wathay Ferenc, vagyis az egykori birtokos rajza alapján készültek, úgy, hogy az épület helyén még régészeti ásatást sem folytattak. A lap kitekintést nyújt a határon túli műemlékekre, így most'Ungvár, a felvidéki ]eszenő, valamint a Krk szigeti Frangepán-vár múltjáról és jelenéről is olvashatunk benne. A megújuló siklósi várról is sok érdekes információt tudhatunk meg a Szentgyörgyváry Péter várkapitánnyal készült interjúban, továbbá a fertődi Esterházy-kastély hercegi lakosztályairól is találunk cikket a lapban, mindemellett régi erősségeink hétköznapjaiba bepillanthatunk a Víz, bor, sör várainkban, várkastélyainkban című írás segítségével. MW 9 Tolnában volt az európai civilizáció bölcsője Bánffy Eszter Fotó: MW
