Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-13 / 11. szám
2018. JANUAR 13., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD g Kivégzéssel fenyegetett a bukaresti kormányfő Bekérették a román nagykövetet Mihai Tudósé mondatait magyarázza a román külügy Fotó: AFP Világelső volt a magyar vallási tolerancia ÉVFORDULÓ Négyszázötven éve, 1568. január 6An kezdődött és január 13-áig tartott Erdélyben a tordai országgyűlés, amely kimondta négy vallás - a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás - szabadságát és egyenjogúságát, és ezzel a világban elsőként hirdette meg a vallási toleranciát. A középkori Európa nem ismerte a vallási türelmet, a római katolikus egyház a tanaitól való minden eltérést eretnekségnek bélyegzett. Nem hozott megértést vagy türelmet az övétől eltérő vallási felfogások iránt a reformáció sem, legnagyobb alakjai úgy vélték, hogy a „libertás conscientiae”, a lelkiismereti szabadság, a más hiten lévők megtűrésének a gondolata a sátán találmánya, melynek célja, hogy az emberekben kételyt ébresszen, meggyöngítve hitüket. A tordai országgyűlés döntésével viszont Erdély messze megelőzte Európa fejlettebb, nyugati részét, a vallási toleranciában példát mutatott a világnak. Államvallás nem volt, az uralkodói hatalom fölötte állt az egyházinak, de nem volt joga a vallások között bármilyen szempontból különbséget tenni. A vallási türelmetlenségben izzó Európában Erdély a felekezeti béke szigete lett, e törvény tiszteletben tartása teremtette meg annak lehetőségét, hogy a keresztény felekezetek viszonylagos békében élhessenek egymás mellett, saját szellemi értékeikkel gazdagítsák szülőföldjüket. Az országgyűlés addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, pontosabban a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. MW A hazai és az erdélyi magyar pártok egységesen léptek fel Mihai Tudósé román miniszterelnök szerdai magyarellenes kijelentése miatt, amit az autonómia és a székely zászló kifüggesztése kapcsán tett. A Külgazdasági és Külügyminisztérium már berendelte a budapesti román nagykövetet is. Balázs D. Attila szerkesztoseg@mediaworks.hu BUKAREST A román kormányfő nyilatkozata, amikor egy nemzeti közösséget, annak képviselőit gyakorlatilag kivégzéssel fenyegetett meg, teljes mértékben elfogadhatatlan, Európához, az európai értékekhez, a 21. századhoz teljes mértékben méltatlan - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Mint ismeretes, Mihai Tudósé szerdán így fogalmazott a román Realitate TV-nek a székely autonómiatörekvésekkel kapcsolatban: „ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni tlógni) mellette a helyi felelősök is.” Az ügy miatt tegnap reggel berendelték a budapesti román nagykövetet, aki nyelvtani magyarázatot próbált adni a kijelentésre. A magyar kormány ezt azonban nem nyelvtani, hanem biztonsági kérdésnek tekinti - hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője. Abban, hogy egy nemzeti közösség biztonságban érezhesse magát egy ország területén, nem segít az, ha az ország miniszterelnöke lógással fenyeget. A bukaresti külügyminisztérium szerint a román kormányfő a Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó alkotmány betartásának szükségességére, a helyi és a központi hatóságok felelősségére hívta fel a figyelmet, de nyilatkozatának nem volt etnikai vonatkozása, és nem volt magyarellenes. Egyúttal kijelentették, hogy az autonómiaigény nem tesz jót az etnikai harmóniának, és nem segíti a román-magyar kapcsolatok fejlesztését. A Fidesz szerint elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan a román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozata, amelyben akasztással fenyegette meg a magyarságukért kiálló embereket. Mint fogalmazott, Tudósé szavai végérvényesen belevésődtek minden magyar leikébe és emlékezetébe. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint nehéz szavakat találni a román kijelentésre. Felháborító és rendkívül szomorú, hogy egy európai ország vezetője ilyen felelőtlenül és minősíthetetlen stílusban nyilatkozik, egyúttal jelezték, hogy az esetre uniós szinten is ráirányítanák a figyelmet. Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint a román miniszterelnöknek távoznia kell tisztségéből brutális hungarofób megnyilatkozása miatt, mert megengedhetetlen, hogy az ország egyik első embere vörös posztóként lobogtassa meg a székelyek nemzeti szimbólumát és a magyarság jogos és törvényes autonómiakövetelései kriminalizálása által a magyarság ellen uszítsa a többségi román társadalmat. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint sem maradhat tisztségben az Unióban az a miniszterelnök, aki olyan kijelentést tesz, mint a román kormányfő. Felháborodott az LMP is, a román miniszterelnök szerintük nemcsak az erdélyi magyarságot támadta kijelentésével, hanem a teljes magyarságot és az alapvető európai értékeket. A Jobbik azonnali távozásra szólította fel Tudósét, a magyar kormánytól pedig azt kéri, hogy az elvárható konzekvenciák levonásáig rendelje haza a bukaresti nagykövetet. Az MSZP szerint sincs helye az európai közéletben annak, aki kisebbségek fellógatásáról beszél. HÍREK Hajsza indult a szökött rab után SOPRON Munkavégzés közben tegnap megszökött egy fogvatartott a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönből. A Blikk információi szerint igen súlyos bűncselekményért elítélt férfiről van szó. A büntetés-végrehajtási intézet és a rendőrség azonnal megkezdte a 36 éves férfi felkutatását, ami jelenleg is nagy erőkkel tart. Az ügy miatt belső vizsgálatot indítottak az intézményben. MW Államfőre támadt egy aktivista PRÁGA A cseh államfőre támadt egy fiatal ukrán női aktivista, amikor le akarta adni voksát az elnökválasztáson. Milos Zeman testőrei azonnal leszerelték a támadót, és kikísérték az elnököt a szavazóhelyiségből. A nő az ukrán Femen mozgalom aktivistája, a választási helyiség egyik oldalán az újságírók között tartózkodott. Amikor az államfő felesége kíséretében belépett a választási helyiségbe, a fiatal nő levetette az ingét, és kiabálva Zemanra akarta vetni magát. A cseh államfőnek nem történt semmi baja. MW Húsvétig feláll az új kormány BERLIN Az újabb közös kormány megalakítását célzó tárgyalások megkezdése mellett foglaltak állást a Németországot 2013 óta kormányzó nagykoalíció pártjainak képviselői. A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) illetékes küldöttsége is a hivatalos koalíciós tárgyalások elkezdését javasolják. Akár már húsvét előtt megalakulhat a következő német szövetségi kormány. MW A választások előtt három hónappal az OLAF ismét előhúzta a közvilágítási projektet Brüsszel beszállt a kampányba Közvilágítási fejlesztés az egyik pécsi utcában Fotó: MTI KAMPÁNY Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a kampánystartra időzítve ismét elővette a miniszterelnök vejéhez kötődő, a közvilágítás fejlesztésével kapcsolatos ügyeket - derül ki az amerikai Wall Street Journal cikkéből. Néhány órával azután, hogy Áder János köztársasági elnök kihirdette az országgyűlési választások időpontját, a Wall Street Journal arról cikkezett, hogy az OLAF komoly szabálytalanságokat talált az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert közbeszerzésekben. Ebben az időszakban az Elios Orbán Viktor vejének az érdekeltségébe tartozott, Tiborcz István 2015 végén megvált a vállalkozástól. Az amerikai lap úgy tudja, az OLAF már el is küldte a jelentését a magyar hatóságoknak, azzal a javaslattal, hogy tegyenek jogi lépéseket. Az Európai Bizottságnál pedig azt kezdeményezték, hogy vegyék vissza Tiborczéktól az általuk elnyert 12 milliárd forintot. A csalás elleni hivatal nem indíthat eljárást, ezért azt javasolta a magyar ügyészségnek, hogy tegyen jogi lépéseket. Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta: Magyarországon 2004 óta van lehetőség a közvilágítás fejlesztésére uniós forrásból. Az OLAF vizsgálata a Bajnai-kormány idején elindított és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti. Ezeket a magyar hatóságok, az OLAF felvetéseit is figyelembe véve,- 2015-16-ban egyszer már vizsgálták. Hangsúlyozta: ahogy a korábbi, úgy a mostani vizsgálatot is támogatják. Az a helyes, ha a magyar hatóságok az OLAF minden felvetését kivizsgálják. - A pályázati konstrukciót hasznosnak tartjuk, mert több vidéki településen is lehetővé tette a közvilágítás korszerűsítését - fűzte hozzá Kovács. A Legfőbb Ügyészség megkapta az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) jelentését, amely igazságügyi ajánlást tartalmaz. - Az ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez fogja továbbítani - közölte Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Hozzátette, az OLAF jelentése három - 2009 és 2014 között kibocsátott - KEOP-pályázat vizsgálatáról szól. Hangsúlyozta, valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordul a Legfőbb Ügyészséghez, a protokoll szerint elrendelik a nyomozást, illetve ha az már folyamatban van, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik. Az OLAF most ismét olyan pályázati felhívásokat vizsgál, amelyeket a szocialista kormányok hatóságai indítottak el. A közvilágítási programokkal összefüggő közbeszerzési eljárásokat az önkormányzatok folytatták le, és a beruházások minden esetben határidőre meg is valósultak. Az ellenzék ezeket a programokat csak azután kezdte el bírálni, hogy az egyik kivitelező cég tulajdonosa a miniszterelnök veje lett. Előtte ezek a beruházások zavartalanul folytak és senkit nem érdekeltek. Emlékezetes, már az előző országgyűlési választás során is támadták a közvilágítási programokat. Jávor Benedek, aki 2014-ben az Együtt- PM szövetség listáján szerzett európai parlamenti képviselői mandátumot, illetve Hadházy Ákos, az LMP jelenlegi társelnöke feljelentést tett a magyar hatóságoknál és az OLAF-nál egyaránt. Az ügyészség 2015- 2016-ban a Nemzeti Nyomozó Irodával együtt nyomozást folytatott, amelyben az OLAF észrevételeit is figyelembe vették. Egyes sajtóhírek szerint volt egyeztetés az OLAF és az ügyészség között. Az ügyészség a nyomozást végül bűncselekmény hiányában lezárta. Most, nem egész három hónappal az országgyűlési választások előtt, ismét felbukkant az OLAF, és a szervezet újra a közvilágítás ügyét vette elő. Ezúttal azzal az ürüggyel hozzák vissza a témát, hogy több önkormányzatra terjesztették ki a vizsgálatot. A miniszterelnök veje a cégét az első támadások után már eladta, éppen azért, hogy ne okozzon kellemetlenséget apósának. Az ellenzék az adásvételt követően is permanens kampányt folytat a témában. Sajtóinformációk szerint az OLAF újabb eljárását a múlt hónapban kapcsolták magasabb fordulatszámra. A hivatal munkatársai meg sem várták az érintettek észrevételeit, villámgyorsan lezárták a vizsgálatot. Ez alkalmat teremt az ellenzéknek arra, hogy ismét a kampány témájává váljanak a közvilágítási beruházások. Pénzvisszafizetésről jelenleg szó sincs, ugyanis az OLAF ajánlásai nem bírnak kötelező erővel az érintett szervezetekre, ezek saját hatáskörben, a rendelkezésükre álló információk alapján dönthetnek arról, hogy milyen további intézkedéseket tesznek.
