Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-13 / 11. szám
2018. JANUAR 13., SZOMBAT GAZDASÁG y Megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele BUDAPEST Kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság, amikor csak három ország, közöttünk hazánk ellen indít peres eljárást a kvótaügyben - mondta Tuzson Bence. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arra reagált, hogy tegnap reggel hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba arról, hogy a testület megindítja a bírósági eljárást Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt. Az államtitkár emlékeztetett: mivel a menekültkvótákról szóló döntés végrehajtásának határideje lejárt, az eljárás csak arról szól, hogy büntetést szabhassanak ki három országra: hazánkra, Csehországra és Lengyelországra. Tuzson Bence arra hívta fel a figyelmet: az EU tagállamai közül egyedül Málta hajtotta végre a kvótadöntést, például Ausztria is csak 1,8 százalékban, Szlovákia 1 százalékban, mégis csak Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indítottak kötelezettségszegési eljárást. Magyarország elő fogja adni érveit, így például, hogy a megoldás nem a , kvóta, hanem a határok megerősítése, a problémákat pedig ott kell kezelni, ahol keletkeznek - tette hozzá. MW Érkezik a megemelt járandóság Három százalékkal, átlagosan négyezer forinttal lesznek magasabbak a nyugdíjak idén. Az átutalásokat már megkezdték. Mediaworks-összefoglaló szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Elkezdik kézbesíteni a megemelt nyugdíjakat, a pénz a napokban megérkezik az idősekhez - jelentette be tegnap Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára. Elmondta: idén tavalyhoz képest három százalékkal, átlagosan bő négyezer forinttal magasabb nyugdíjösszeget utalnak át, úgy számoltak, hogy ennyi lesz az infláció 2018-ban. A megemelt nyugdíjak 2,7 millió embernek jelentenek jó hírt, köztük mintegy kétmillióan öregségi nyugdíjasok. Az emelés érinti a nyugdíjszerű ellátásban részesülőket, többek között az árvaellátásban, a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban, az özvegyi járadékban, rokkantsági ellátásban, baleseti járadékban részesülőket is. Rétvári Bence többgenerációs otthonként jellemezte Magyarországot, ahol nemzedékek élnek együtt, s ha nőnek a bérek, javul a gazdaság teljesítménye, akkor fontos, hogy ezt az idősek, nyugdíjasok is érezzék. Felidézte: 2010-ben azt vállalták, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, és közel tíz százalékkal még növelni is tudták. Hozzátette: a nyugdíjak értékének megőrzése mellett többletjuttatást is biztosítottak - ez volt a tízezer forintos Erzsébetutalvány, amelyet tavaly és tavalyelőtt is megkaptak a nyugdíjasok, és a nyugdíjprémium is, amit először 2017-ben utaltak. Jelezte: az idei költségvetésben már szerepel az a 32 müliárd forint, amit - a gazdaság jó teljesítménye esetén - kifizetnek a nyugdíjasoknak. Hozzáfűzte: folytatják a Nők 40 programot, amely eddig kétszázezer embert érintett, és amelyre az idei költségvetésben 260 müliárdot különítettek el, miközben ezt az intézkedést egyetlen ellenzéki párt sem támogatta. Emlékeztetett rá, hogy januártól a nyugdíj mellé havonta plusz ötvenezer forintot kapnak azok, akik legalább húsdz éven át otthon ápolták tartósan a beteg gyermeküket. Az ellenzéki párt nem hajlandó fizetni A Jobbik elismerte a törvénysértést Dúró Dóra: „Folytatjuk az adománygyűjtést” Fotó: MTI KAMPÁNY Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bírsága miatt adománygyűjtésbe kezdett a lobbik, mégsem akar fizetni, de a gyűjtést sem állítja le - így összegezhetők az ellenzéki párt politikusainak az ügyben tett kijelentései. Korábban megírtuk, a pénzgyűjtést azután indították, hogy az ÁSZ befejezte a Jobbik gazdálkodásának ellenőrzését, és megállapította, hogy a párt nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását, valamint akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatását. Emellett az ÁSZ feltárta, hogy a Jobbik 2017 első fél évében működéséhez a jogszabályt megsértve, tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el. A pártfinanszírozási törvényt 2014-ben szigorította az Országgyűlés, azzal az indokkal, hogy tiltott támogatás felveti a korrupció veszélyét, hiszen megvan a lehetősége annak, hogy a párt nem a választók, hanem az adományozó érdekeit képviseli. A Jobbik mintegy hatszázmillió forintot támogatásban részesül, hogy el tudjon indulni a választásokon. Ezt a keretet a bírság nem érinti. Sőt Varga Mihály pénzügyminiszter arra kérte a NAV és a Magyar Államkincstár vezetőit, hogy biztosítsanak részletfizetést és júliusig ne kelljen a pártnak egy forintot sem fizetnie. A Jobbik hallani sem akar arról, hogy a bírságot bármilyen formában befizessék. „Számunkra csak az elfogadható, ha új eljárást folytat le az Állami Számvevőszék, amíg ez népi történik meg, addig folytatjuk az adománygyűjtésünket is, és semmilyen módon nem fogunk részt venni abban, hogy egy törvénytelenül ránk kiszabott büntetést kifizessünk” - mondta tegnap Dúró Dóra képviselő. „Furcsának és társadalmi szempontból rendkívül károsnak tartom, hogy azok, akik éveken keresztül azt hangoztatták, nem elég szigorúak a törvények, vagy hogy a számvevőszék nem tesz meg mindent a pártok elszámoltatása érdekében, most durván az államba és a számvevőszékbe rúgnak” - nyilatkozta az Origo.hu-nak Holman Magdolna. Az ÁSZ főtitkára szerint a számvevőszék nem tesz mást, mint a mindenkor hatályos törvények betartásának ellenőrzésével tükröt tart az ellenőrzöttek elé. Elmondta azt is: a Jobbik maga is elismerte, hogy jelentős kedvezményekkel bérelt plakáthelyeket 2017-ben, vagyis gyakorlatilag elismerte a törvénysértést, és a törvényben előírt értékelést sem végezte el. MW Ügyeskednek a cégek a fizetésekkel MINIMÁLBÉR Trükköznek a vállalatok annak érdekében, hogy a jelentősen megemelt bérminimumot ne kelljen kifizetniük - tudta meg a Magyar Idők. Egyre jellemzőbb a munkakörök átalakítása oly módon, hogy a dolgozó új munkaköréhez már ne kelljen szaktudás, így ne kelljen megfizetni a 181 ezer forintos szakmai bérminimumot. Továbbra is elterjedt a zsebbe fizetett jövedelem, és a bónuszok rendszerével is nehéz helyzetbe hozhatják a dolgozókat. Számos, a munkavállalók számára megalázó intézkedést hoz a kis- és középvállalkozások egy része annak érdekében, hogy megússza a garantált bérminimum jelentős emelését - hívta fel a figyelmet László Zoltán, az ipari szereplőknél jelen lévő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Kiemelte: a legtöbb viszszaélés a nagyvállalatok beszállítói láncolatának alján elhelyezkedő kis- és középvállalkozások munkavállalóit érinti. Nem akarják megfizetni a bérminimumot A trükközések többsége nem törvényellenes, de a szakszervezet azt tanácsolja, hogy a dolgozók körültekintően olvassák el a szerződésmódosítást, mielőtt aláírnak bármit is, illetve adott esetben ne is írják alá a változtatásokat. MW A HELYZET Nyelvtani magyarázatok Toót-Holló Tamás jegyzet@mediaworks.hu A stílus maga az ember - mondja a szentencia, amit Mihai Tudósé, a román miniszterelnök most magára vehet, miután a székely autonómia ügyében feledhetetlen mondatokra ragadtatta magát. ■ Mert ahogy Medgyessy Péternek sem felejtjük el azt a december 1-jét, amikor Erdély elcsatolásának évfordulóján a Kempinski Hotelben 2002-ben együtt A magyar diplomá- koccintott kollégájával, Adri-Cia feladata meg- f Nastaséval, ugyanígy Mi. hat Tudósé szavai is velünk makerulnetetlen radnak. Azóta ugyanis minden ezekkel a zászlókat lobogtató, nyomorult mondatokkal van tele - amelyek szerint a román kormányfő a kitűzendő székely zászlók mellett szívesen látna ott lengeni „helyi felelősöket” is. Vitatható, hogy a román kormányfő saját hivatalnokaira gondolt-e az akasztásról hőbörögve, vagy egyik nemzeti kisebbségével gyalázkodott. De legyen az értelmezés a románok gondja. A magyar külügyminisztériumba berendelt román nagykövet magatartása már jól mutatja a kínos maszatolást. Szijjártó Péter szerint ugyanis a nagykövet „bizonyos nyelvtani magyarázatot” próbált adni arról, hogy a románban „a lebegni, szállni, lógni ige hogyan viszonyulnak egymáshoz”. A magyar diplomácia feladata megkerülhetetlen, s mi ezt el is végeztük. Amíg bocsánatkérés helyett a románok csak nyelvészkednek, addig mi az erdélyi magyarság tisztességét féltve kérjük ki magunknak ezt az ocsmányságot. S közben gondosan vigyázzunk a magyar nyelv szépséges szavaira, hogy azokat ne csak a pusztába kiáltsuk. Lebegni, szállni vagy akár csak lógni. Mert ez a figyelem különbözteti meg a diplomáciát a kocsmai hőzöngéstől. Világelsők között a magyar útlevél BUDAPEST Egy szakportál öszszeállítása szerint a magyar úti okmány kiemelkedő helyen szerepel nemzetközi összevetésben, ha a vízum nélküli utazás lehetőségeit vesszük számításba - írja a Hirado.hu. A Henley & Partners által összeállított 104-es világmezőnyben hazánk az előkelő tizedik helyet foglalja el. A magyar állampolgárok a világ mintegy 168 országába utazhatnak fárasztó adminisztrációs terhek nélkül. A lista első helyén a németek állnak, akik 177 országba utazhatnak vízummentesen. Magyarország az uniós tagállamok között a középmezőnyben helyezkedik el. MW Az első tíz ország: 1. Németország - 177 ország 2. Szingapúr - 176 ország 3. Dánia, Finnország, Franciaország, Olaszország, Japán, Norvégia, Svédország, Egyesült Királyság -175 ország 4. Ausztria, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svájc -174 ország 5. Írország, Dél-Korea, Portugália, Amerikai Egyesült Államok -173 ország 6. Kanada - 172 ország 7. Görögország - 171 ország 8. Csehország, Izland - 170 ország 9. Málta - 169 ország 10. Magyarország - 168 ország Bokros: hazudott Gyű rcsá ny BUDAPEST Bokros Lajos, a Moma elnöke szerint „lehullt az álarc” és kiderült, hogy a DK és az MSZP nem akar megállapodni velük. „KIREKESZTÉS. Ezzel az egyetlen szóval jellemezhető a két, magát még nagynak képzelő baloldali párt, az MSZP és a DK magatartása a demokratikus ellenzéki szövetség tárgyában” - írja Facebook-oldalán Bokros Lajos. A Moma elnöke szerint „tegnap lehullt az álarc”, amikor „négy hónapi hitegetés, sőt hazudozás után a DK elnöke végre bevallotta: nem akarnak megállapodni a Modern Magyarország Mozgalommal”. Bokros szerint szeptember 1-jén, a Közös Ország Mozgalom rendezvényén még Gyurcsány Ferenc „sürgette annak azonnali bejelentését, hogy a DK és a MoMa szövetséget köt a parlamenti választásokra”. Úgy véli, a DK elnökének szándéka „hamis volt, átvert bennünket”. A Moma elnöke arról is ír, hogy a két nagyobb baloldali párt szerinte „le akarja kaszálni a kisebb pártokat”. Úgy véli, erről szól az Együtt kirekesztése és az az MSZP-s kezdeményezés, hogy az 1 százalékot el nem érő pártokkal visszafizettessék a kampánytámogatást. „Hallatlan gonoszság” - jegyzi meg Bokros, majd arról értekezik, hogy a DK és az MSZP pénzt is akar. „A megélhetési politikusok túlélési stratégiájának ez elengedhetetlen része. Ha nem ülnek a parlamentben, akkor ugyanis munkanélküliek lesznek” - írta Bokros. Ezért a MoMa számára nem maradt más választás - állítja Bokros -, mint az önálló indulás a választásokon. MW
