Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-12 / 10. szám

2018. JANUÁR 12., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 Aradi Gábor levéltáros újabb sorsokat ismert meg Doni ható Balassa István egy régi fotón a bajtársaival együtt, feje felett x-szel megjelölve Beküldött képek Az elmúlt évben hagyta el a nyomdát a Tolnai hadosz­tály a Don-kanyarban című könyv, mely - a korábban megjelent, Tolnai honvé­dek a Donnál című kötet­tel együtt - emléket állított a 2. magyar hadsereg Tol­na megyei honvédjeinek és tisztjeinek. A doni frontot megjárt katonák leszárma­zottai közül többen is felvet­ték a kapcsolatot az Aradi Gábor - Szabó Péter szerző­párossal. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD - Hadd mondjak ez úton is köszönetét adat­­szolgáltatóinknak, akik szá­mos, általunk nem ismert do­kumentumra, fényképre, in­formációra hívták fel figyel­münket - mondta el lapunk­nak Aradi Gábor, a Tolna Me­gyei Levéltár tanácsosi cím­mel rendelkező levéltárosa. - Tették ezt annak ismereté­ben, hogy nem készülünk egy újabb, hasonló összefoglaló munkára. Mégis, hogy a bir­tokukba jutott történeti anyag ne csak a levéltár iratanyagát gazdagítsa, a doni áttörés 75. évfordulóján szeretnénk meg­ismertetni az olvasókat a 2. hadsereg egy honvédjével és egy tisztjével. Az 1908-ban Újdombóvá­ron született Balassa István az 1920-as évek végén ke­rült Dombóvárról Szekszárd­­ra. 1930-tól, az akkor Horthy Miklós nevét viselő kórházban lett ápoló. Feleségével, Mehl­­mann Paulával együtt az úgy­nevezett régi kórházban jutott szolgálati lakáshoz. Megannyi sorstársához hasonlóan 1942 áprilisában megkapta már nem az első katonai behívóját, és mint tartalékos őrvezető április 26-án bevonult Tolnára a 12. tüzérezredhez. 1942 au­gusztusában részt vett a Don­nál a korotojaki harcokban. Itt az egyik ütközetben kimen­tette a sérült Fekete László főhadnagyot a közelharcból. Eközben maga is megsebe­sült és kórházba került. Hős­tettéért megkapta a Magyar Bronz Vitézségi Érmet. Fel­épülése után ismét részt vett a II. világháború több ütköze­tében és újabb három kitünte­tést kapott. Majd szovjet hadi­fogságba esett, ahonnan 1945. augusztus 22-én szabadult. 1970-ben történt nyugdíjazá­sáig és még utána pár évig a szekszárdi Balassa János Kór­házban dolgozott portásként. Példás házasságában nevelte fel István és Mária nevű gyer­mekeit, feleségét hosszú éve­ken át gondosan ápolta. 1984- ben hunyt el Szekszárdon. A Ludovika Akadémiát vég­zett Imre László hivatásos tisztként 1939-ben került a tolnai tüzérezredhez. A 2. ma­gyar hadseregbe tagozott ez­redében ütegparancsnokként szolgált. A doni áttörést kö­vető visszavonulás idején sze­rencsésen hazatért, de később végigharcolta a háborút. Ké­sőbb egyik katonája feljelen­tette állítólagos embertelen magatartásért, ezért 1953-ban a Tolna Megyei Bíróság elé ke­rült. A vád egészen végletes állításokat - „aki meghátrál, agyon kell lőni; két honvé­det maga lőtt agyon” - is tar­talmazott. Ezen állításokat a „Horthy-hadseregről” nem ép­pen kedvező véleményt alko-Imre László tó rendszer bírósága sem volt hajlandó a vád tárgyává ten­ni. Végül a Legfelsőbb Bíróság közbejöttével azért kapott egy év börtönbüntetést, mert a fel­jelentőt annak idején az ágyú talpához kiköttette. Ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy már a korabeli Legfelsőbb Bí­róság is megállapította: a fel­jelentő, „a terhelt parancsnok­sága alatt álló tüzérütegnél a legénység ingóságaiból külön­böző dolgokat, az orosz ker­tekből pedig hagymát lopott” és azokat eladta a német ka­tonáknak. A lopáson ért sze­mélyt pedig Imre László tá­vollétében az üteg egyik tiszt­je előtt a legénység kötötte ki, állítólag szabálytalan módon. 1990-ben, a legfőbb ügyész törvényességi óvására a Leg­felsőbb Bíróság Elnökségi Ta­nácsa részletes indoklás után kimondta, hogy Imre László a „bűncselekményt (...) nem valósította meg” és az 1953- as ítéletet hatályon kívül he­lyezte. Kié a felelősség? Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu. Pontosan 75 évvel ezelőtt apám későn ugrott ki a Don menti lövészárokból, s a magyar bakák nyomában lévő egyik szovjet lövész szabályosan keresztüllőtte. A hátán ment be a golyó, és elöl, a válla alatt jött ki. Kisgyerekként, a térdén ülve sokszor megcsodáltam a horpadást, néha meg is tapogattam, s szájtátva hallgattam a szomorú háborús történe­teket. Apámnak, miközben a bajtársai vonszolták hátrafelé, jól jött a mínusz 30-40 fokos hideg. Ráfagyott a vére, talán ezért nem vérzett el. Sokan nem voltak ilyen szerencsések. A 2. magyar hadsereg veszteségei rettenetesek voltak. A nagyjából 200.000 katonának talán a fele, ha megmaradt. A többi meghalt, megsebesült, fogságba esett. A történészek dolga kideríteni, mennyire volt szükségszerű ez az iszo­nyatos veszteség. Másként is történhetett volna? A háború vége felé a románok ki tud­tak ugrani. A csehek, szlová­kok, jugoszlávok, lengyelek „győztesként” fejezték be a vi­lágégést. Mi meg a végsőkig kitartottunk a nagy szövetséges mellett, akinek a saját gondja természetesen sokkal nagyobb volt, mint a csatlósaié. A felelősség nem az életüket áldozó ba­káké, tiszteké, hanem az ország akkori vezetőié. Az idő múlik. Nagyon megfogyatkozott azok száma, akik könnyes szemmel emlékeznek elvesztett szeretteikre. Vajon azok, akik az évfordulós beszédeket mondják, a hivatalos ko­szorúkat viszik, mire gondolnak, milyen tanulságot vonnak le a jövőre nézve? A 2. magyar had­sereg veszteségei rettenetesek voltak Bírsággal sújtják a szemetelőket DOMBÓVÁR Hosszú ideje ko­moly problémát okoz a város­ban, hogy többen a szelektív hulladékgyűjtő szigetek mel­lé helyezik a háztartásuk­ban felgyülemlett hulladé­kot. 2017 júliusától már nem az önkormányzat hatásköré­be tartozik a hulladékszállí­tás, azt a Dél-Kom Nonprofit Kft. vég- | zi Dombóváron. Ám a közszolgái- f tató cég a szelek­tív hulladékgyűjtő szigetek mellé ki­helyezett szemetet nem köteles elszál­lítani, így az az ön­­kormányzatra marad.- Kénytelenek voltunk meg­bízni egy vállalkozót, hogy he­tente két-három alkalommal szedje össze és szállítsa el a szelektív konténerek mellett található szemetet - mondta Deli Levente, az önkormány­zati hivatal környezetvédelmi ügyintézője. - Az összegyűj­tés, a szállítás, valamint a le­rakási járulék a városnak több millió forintba kerül évente. Ezt a pénzt ennél sokkal hasz­nosabb tevékenységekre is le­hetne fordítani, amelyek a te­lepülésen élők komfortérzet javíthatnák - tette hozzá. Eddig kiépített kamerarend­szerrel rögzítették, hogy ki pró­bál szabálytalanul megszabadulni az otthonában kelet­kezett hulladéktól. Akire ezt rá tud­ták bizonyítani, azt 10000 és 150000 forint közötti bír­sággal sújtották. A településkép további javítása érdekében a városvezetés úgy döntött, feb­ruártól nem négy-, hanem két­hetente szállíttatja el a csalá­di házas övezetekből a szelek­tíven gyűjtött hulladékot. Az intézkedéstől azt remélik, je­lentősen csökkenni fog a sze­lektív hulladékgyűjtő szigetek mellé helyezett szemét meny­­nyisége. H. E. Februártól nem négy-, Hanem két­hetente szál­líttatják el a szemetet Az Országos Atomenergia Hivatal szerint 2017-ben biztonságos volt a létesítmények működése A nukleáris hatóság is évértékelőt tartott BUDAPEST-PAKS A Paksi Atom­erőmű épületének süllyedé­sét - ahogy minden más épít­ményét is - elsősorban a ta­laj összenyomódása és a talaj­víz mozgása okozza. Ez egy is­mert jelenség, egyidős az épít­kezéssel, s mint ilyen jól bejá­ratott megoldások is vannak a kezelésére - fogalmazott Hul­lán Szabolcs főigazgató-helyet­tes az Országos Atomenergia Hivatal sajtótájékoztatóján. El­mondta, hogy miután nem egy családi házról van szó, ezért tartják fontosnak előírni, hogy folyamatos legyen a monitor­ing. A mérési eredmények és számítások azonban azt mu­tatják, hogy a teljes üzemidő végéig különösebb intézkedés nélkül fenntartható a blokk szigorú elvárásokat kielégítő biztonsága. - A 4. blokk az ösz­­szes követelményt teljesíti és az atomerőmű erre bizonyíték­kal szolgált - fogalmazott. Az előírt határértékek arra szol­gálnak, hogy jó előre támpon­tot biztosítsanak arra az eset­re, ha mégis szükség lenne be­avatkozásra - részletezte a fő­igazgató-helyettes. Hullán Szabolcs szavai sze­rint a másik három blokk ese­tében azért nem került be ez a téma az engedélyezési doku­mentációba, mert ez a blokk Fichtinger Gyula beszél a tegnapi sajtótájékoztatón A szerző felvétele van legközelebb a Dunához, ami befolyásolja a talajvíz mozgását. A nukleáris ható­ság hagyományos évértékelő­jén természetesen téma volt az ehhez fűződő engedélyezés is. Fichtinger Gyula főigazgató emlékeztetett rá, hogy tavaly a telephelyengedélyt kiadták, idén várható a létesítési, va­lamint a fizikai védelmi terv­re vonatkozó engedélykérelem benyújtása. A főigazgató azt mondta, 2017-ben zökkenőmentes és biztonságos volt a hazai nuk­leáris létesítmények működé­se. Az év során 32 esemény történt, de egyik sem érte el a nukleáris eseményská­la 1-es szintjét, azaz biztonsá­got veszélyeztető hatása nem volt. A nukleáris létesítmé­nyek, köztük a paksi atomerő­mű, a szintén Pakson lévő Ki­égett Kazetták Átmeneti Táro­lója és a bátaapáti hulladéktá­roló, zökkenőmentesen, biz­tonságosan üzemeltek - foglal­ta össze Fichtinger Gyula. Idén a hatóság átesik egy Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség által szervezett utóvizsgálaton és ebben az évben zárul a Ki­égett Kazetták Átmeneti Táro­lója, valamint a Paksi Atomerő­mű időszakos biztonsági felül­vizsgálata is. Vida Tünde í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom