Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-09 / 7. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUAR 9., KEDD Nincs olyan esemény, ahol volna nála idősebb lovas Az ezredik lovas polgárőr a 73 éves Hesz János Hesz János azt mondja, bizonyára lehet élni lovaglás nélkül, de ő még nem próbálta és nem is akarja kipróbálni A szerző felvétele A Duna összeköt és pénzt is ad GYÖRKÖNY A paksi járásban működő, györkönyi székhe­lyű Duna Összeköt Egyesület - mint a munkaszervezet vezető­je, Vigan Gyula tájékoztatott - négy kategóriában várja a pá­lyázatokat idén, ezek közül há­rom a gazdaságfejlesztést szol­gálja, egy a civil szervezetek működési céljainak megvalósí­tásához nyújt támogatást. Ötvenmillió forintos keret a helyi termék előállításának és piacra juttatásának segíti elő, a támogatási intenzitás 50 szá­zalék, egy pályázó - mikrovál­­lalkozás vagy természetes sze­mély - 250 ezer és ötmillió fo­rint közötti összeget nyerhet el. Hasonló kört érint a a mik­­rovállalkozások működési, fej­lesztési támogatását szolgáló keret. Ez esetben, ha természe­tes személy az igénylő, vállal­kozóvá kell válnia. A keret 125 millió forint, egy fő 200 ezer és 2,5 millió forint közötti összeg­hez juthat, ami a tervezett fej­lesztés, beruházás legfeljebb ötven százaléka lehet. A civil szervezetek is 50 milliós keret­re pályázhatnak A turisztikai szálláshelyek és attrakciók fejlesztésére va­lamivel több mint 50 millió fo­rintot különítettek el, 200-500 ezer forint az elnyerhető ösz­­szeg. Ahogy Vigan Gyula fo­galmazott, itt mindenki pá­lyázhat, az előbb említettek mellett az önkormányzatok és civil szervezetek is. A költsé­gek 50 százaléka igényelhető, kivéve, ha nem jövedelemter­melő beruházás készül, példá­ul egy pihenőpark vagy szobor, ott 60 százalékos a támogatási lehetőség. A civil szervezetek 200 ezer és egymillió forint közötti ösz­­szeghez juthatnak, a negyedik, 50 millió forintos forráskeret­ből. Ez százszázalékos támo­gatást nyújt, kivéve az egyhá­zak esetében, ahol 25 százalék önerőre van szükség. Minden esetben építésre, felújításra, bővítésre, eszközbeszerzésre használható fel a pénz. A gaz­dasági témájú felhívásokra ja­nuár 2-től lehet benyújtani a kérelmet, az első értékelési ha­tárnap február 28., a másiknál február 5-től várják a pályáza­tokat. Vida Tünde Gyakorta emlegetik pak­si betyárként, nemrég vi­szont lovas polgárőrnek állt. Hesz János volt az ezredik ebben a minőségben, ezért külön köszöntötték Buda­pesten. Ahogy máskor, ezút­tal is meglepetést, sőt szin­te meghökkenést okozott, amikor elárulta, hogy 73 éves múlt. Vida Tünde szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu PAKS Igencsak meglepődött Hesz János, amikor a múlt év végén a készenléti rendőr­ségtől hívták, hiszen - mint mondja - semmiféle kihágást nem követett el. Mint kiderült, ő az ezredik lovas polgárőr, Budapestre hívták, hogy eb­ből az alkalomból köszöntsék. Azt mondja, azért állt a pol­gárőrök közé, mert ez kötelező elfoglaltság, ha bejelentkezik járőrszolgálatba, a kötelesség­tudat miatt már biztosan lóra ül. Hogy miért kell neki külön ösztönzés, az rejtély, hiszen enélkül is heti három-négy al­kalommal kilovagol. A múlt év is tartalmas, él­ménydús volt, hiszen ott vol­tak párjával, Erzsi nénivel az összes lovas hadjáraton, talál­kozón, szüreti felvonuláson, ahol csak tehették. Erzsi né­ni ugyan nem nyeregben, Ja­ni bácsi viszont igen. Ha hosz­­szabb gyaloglásra kényszerül, fokosára támaszkodik, hogy kímélje a csípőjét, de lovon akár 24 órát is kibír fáradtság nélkül. Tavaly márciusban betöltöt­te a 73. évét. Nincs olyan ese­mény, ahol volna nála idősebb lovas, sőt még a korabeli is ritka, mint a fehér holló. Ne­hezen hiszik el róla, hogy túl van a hetvenen, ami részben ma is csibészes külsejének kö­szönhető, illetve annak, hogy minden gyorsasági versenyen rajthoz áll. Szereti a sebessé­get, a temperamentumos lova­kat, de - állítja, hogy - nem vakmerő, ügyel a biztonságra. Sokszor esett, de csontja nem tört. Legalábbis nem a lovag­lás miatt. - Az orrom és a fe­jem többször betört, mert na­gyon rossz gyerek voltam - jegyzi meg. Aztán huncut mo­sollyal hozzáteszi, hogy jár korcso­lyázni is. Szerinte ez olyan, mint a bi­ciklizés, nem lehet elfelejteni, már­pedig ő gyerekko­rában korcsolyá­zott, amit akkor hagyott abba, ami­kor a korcsolyáját Budapesten ellopták. Ez ’63-ban volt, ő pe­dig néhány éve leporolta nem­csak a korcsolyáját, hanem a tudását is. A lovakra visszatérve azt mondja, a ’80-as évektől min­dig tartott, megesett, hogy ti­zenegyet. 1995-től tíz éven át hajtott fogatot, ennek eredmé­nyességét a vitrinben sorako­zó kupák igazolják, mégsem ez az igazi szerelem, hanem a lovaglás. Az „ma­­cerás”, mert két ló, meg temérdek fel­szerelés kell hoz­zá. Ehhez viszont csak egy, jelesül a kisbéri apától, tiszta vérű lipicai anyától származó 14 éves Szellő. Elárulja, hogy alig várja az áprilist, akkor lesz a Tavaszi hadjárat. Boldogtól indulnak a lovasok, ő „csak” Isaszegig tart velük, ami 200 km. Az­tán mennek majd a Tenkes hadjáratra, a Kurultájra, a ti­hanyi szüreti felvonulásra, Bugacra. A hagyományőrző progra­mokon Jani bácsi rackabőrt terít a western nyeregre, felöl­­ti a betyár- vagy éppen csikós­ruháját, és ott nyargalászik a fiatalok között. Azt mondja, imádja ezeket a találkozókat, azt a nagy baráti társaságot, ami körülveszi. Sokan hív­ják, örömmel látják őt és pár­ját az ország minden szegle­tében. A lovaglás, a lovas élet sok élménnyel, baráttal gaz­dagítja mindkettőjüket. Azzal a gondolattal nem is foglalko­zik, hogy meddig lovagol még, mert - mint korábban mond­ta - bizonyára lehet élni lovag­lás nélkül, hiszen sokan élnek úgy, de ő még nem próbálta és nem is akarja. Sintér is volt Hesz János tősgyökeres pak­si, földműves családba szüle­tett 1944 márciusában. A lo­vakat a földek művelésére, fuvarozásra használták, de ő hamar beleszeretett a lo­vaglásba, öt-hat évesen már rendszeresen „ellopkodta” a lovakat. Az általános iskola elvégzése után két évig járt a tsz-be az apja mellett „mun­kaegységet gyűjteni”, első munkakönyvbe bejegyzett ál­lása viszont lovas munka volt. Kövező- és aszfaltozószakmát szerzett, építőiparban dolgo­zott. Nyugdíjba 2004-ben vo­nult a paksi önkormányzattól, ahol állategészségügyi dolgo­zó, azaz sintér volt húsz évig. Felölti a be­tyár- vagy csi­kósruháját, és ott nyarga­lászik a fiata­lok között ' e^uvóí fényképed, szeren hogy megnyerhesd a/értékes nyeremények egyikét. uto-naszút > n? Aqüaworftf Resort superior szállodában toltál, furdőbelépövni nyeremények. 2. hely: premium kategóriás egy teljes hétvégere Were edes Afofópályatjihr,/ M>C fncíyer) 2 s/emrh 3. hely: wM*méiy»s vacsora portá/on SZEKSZÁRD A Tolna Megyei Ily­­lyés Gyula Könyvtárban teg­nap este óta látható Frei-Ko­­vács Mónika Új-Zélandról szó­ló fotókiállítása, melyet Csor­ba Károly nyitott meg. Utóbbi elmondta, ő is és Frei-Kovács Mónika is kalaznói kötődésű­ek, innen az ismeretség. A fo­tós a múlt évben járt Új-Zélan­­don, amikor a képek készül­tek, ott éppen nyár volt. Fotói­ból a könyvtárban 34-et lehet megtekinteni, ennyinek jutott ugyanis hely. A tárlaton szerepelnek váro­si életképek, az állatvilágról és az őslakókról, a maorikról ké­szített felvételek is. M. I. Szemben, középen Frei-Kovács Mónika a megnyitón Fotó: Mártonfai A fotós tavaly járt a távoli szigetországban Életképek Új-Zélandról

Next

/
Oldalképek
Tartalom