Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-02 / 1. szám
2018. JANUAR 2., KEDD AUTÓMOTOR 11 Alfa Romeo Giulia 2.2 Diesel: a sportosságával tűnik ki a mezőnyből A nagy visszatérés olasz módra • szűk csomagtérnyílás • beinduláskor nagyot ránduló erőforrás Egy jó adag olaszos életérzést is kapnak az Alfa Romeo Giulia vásárlói, szemrevaló csomagolásban. Lővei Gergely/Autó-Motor szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Szuper, Gyors, Négylevelű Lóhere - a felszereltségek nevei is arra utalnak, hogy az Alfa Romeo szíwel-lélekkel alkotta meg a nagy visszatérést elkezdő Giulia modelljét. Kemény a verseny a prémium-középkategóriában, német, angol, japán és svéd versenyzőkkel kell megküzdenie az olasz újdonságnak a piacon, és ahogy azt a márka történelme is megköveteli, a sportossággal próbálnak kitűnni a mezőnyből. Ez rögtön a karosszéria kialakításával kezdődik, hosszú az orr, rövid a far, lendületes lemezdomborulatokból áll össze a megjelenés. Dögösen néz ki a karosszéria még a tesztautó sötétkék színében is, ráadásul nagy a tekintélye az utakon: úgy lehet autópályán tempomattal haladni, hogy alig kell lassítani, mert lehúzódnak előlünk. Igazán azonban a közösségi élmény az, ami megkülönbözteti vetélytársaitól a Giuliát: a többi alfás lelkesen villog-integet nekünk. Kötelező viszonozni ezt a kedvességet. A vezetőülésben helyet foglalva az tűnik fel, hogy közel van hozzánk a szélvédő, szinte a padlón ülünk, előrenyújtott lábbal. Elöl ez nem zavaró, de a hátul ülőnek lehet, hogy meg kell kérni az előtte lévőt, emelje meg az ülését, hogy a lábfejének is legyen helye, a térdnek egyébként bőven van, a fejtér már passzentos. Nem túl fantáziadús a tesztautó különféle szürke árnyalatokból összeállított belseje, de ezen könnyen lehet változtatni - például négyféle piros belső is van, akár 0 forintos felárral is. A középső nagyméretű multifunkciós kijelző miatt nem teljes a sebesség- és fordulatszámmérőt körbevevő keret. A középső kijelző hatalmas méretű fekete panel mögött kap helyet, ne spóroljunk a monitor méretén, még a tesztautónál is nagy a kihasználatlan, üres terület - 775 000 forintot kémek a 8,8 colos képátlójú navigációs egységért. A váltókar mögött találjuk a központi kezelőszervet, az üzemmódválasztót és a rádió hangerő-állítóját, a szellőzésnek is van külön gombsora, de a részletek beállításához a menüt kell használni. Annyiból szokni kell a kormányra helyezett motorindító kapcsolót, hogy ha nem egyenes kormányszögben állítjuk le a Giuliát, a következő indításkor keresni kell a gombot. A 2,2 literes dízelmotor beinduláskor (lelkesen és hamar dolgozik a motorleállító) megrántja az egész karosszériát, egyébként jól hallhatóan működik, városban ennek mormogása a meghatározó az utastérben, országúti tempónál már beleolvad az általános menetzajba. Finoman jön meg a 180 lóerős változat (van 136,150 és 210 lóerős is) ereje, amire szükség is van, mert hosszú a hatfokozatú, kézi kapcsolású váltó áttételezése, és az elektronika igyekszik alapjárat közelében tartani a fordulatot. Városban kéri az ötödik használatát, ami épp csak 1000/perces fordulatot jelent, igaz, még enyhe emelkedőn is elviszi a karosszériát a négyhengeres. A tempós haladáshoz a 2000-4000/perc tarto-Összegzés Versenyképes autóval állt elő az Alfa Romeo a prémiumközépkategóriában, amely ráadásul igen karakteres alkotás lett. Remek vezethetőséget kínál, a dízellel alacsony fogyasztást, mindezt olyan áron, mint a konkurencia. mányban kell tartani az erőforrást, tehát így vagy úgy, sokat fogunk kapcsolgatni - alternatívaként 8 fokozatú automatát kínálnak. A váltógomb vezetése határozott kezet kíván, a hátramenet kapcsolása meg komoly rutint. A vegyes használatban mért 5,8 1/100 km-es tesztátlag alapján jó választásnak tűnik ez a kombináció. Megkockáztatom, hogy jelenleg a hátsókerék-hajtású Giulia a legjobban vezethető a kategóriájában, nagyon érzékeny a kormányzás, de ez nem megy az egyenesfutás kárára, nem kell állandóan korrigálni a haladási irányt. A felfüggesztés hangolását nagyon eltalálták, városban az úthibákon áthaladva is határozott, a kemény ütéseket érezhető szintűre csökkenti a futómű. Rossz minőségű úton kirugózza az úthibákat, mindig megőrzi a kapcsolatot a talajjal, és jó kanyarsebességet lehet elérni. Hiányosságnak talán csak a kikapcsolhatatlan menetstabilizálót említeném, megakadályozva így, hogy célzott gázadással keresztbe „rakja” a vezető az autót kanyarban. Anyagiak tekintetében pontosan a prémium-középkategória mezőnyének közepére lőtték be a Giuliát (a modell alapára 9 millió, a tesztelt verzióé 10,39 millió forint), tehát hasonló felszereltséggel és teljesítménynyel találunk nála olcsóbb és drágább autót egyaránt Három motorblokk közül lehet választani hétféle teljesítményszinttel, ezek a felszereltséggel párhuzamosan bővülnek, tehát a 136 lóerős dízel csak a névtelen alapszinten választható, a következő Super felszereltség 500 ezer forinttal drágább annál, a Veloce nagyobb teljesítményt, összkerékhajtást és 8 fokozatú automatikus váltót is hoz. Végezetül itt a Quadrifoglio modell a maga 510 lóerős V6-os biturbójával. Ezekután már csak az állhat a Giulia elterjedésének útjába, hogy nincs alternatívája a lépcsős hátú karosszériának, kombit például nem is terveznek, mondván, a praktikus csomagtérre vágyóknak ott a Stelvio szabadidő-autó, ráadásul momentán semmilyen hibrid hajtás nincs a választékban. HIRDETÉS FOLYTATÓDIK KASZA TIBOR MŰSORA JANUAR 2-TOL MINDEN HÉTKÖZNAP
