Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-01 / 280. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. DECEMBER 1., PENTEK Potápi Árpád János államtitkár (balról), Baka György és Fehérvári Tamás Fotó: Mártonfai Dénes A bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait Ami most még fikció, az valósággá válhat SZEKSZÁRD A Tolna Megyei Önkormányzat 30 millió forint vissza nem térítendő uniós tá­mogatásból valósítja meg a me­gyei klímastratégiát. Az elmúlt hónapokban megyeszerte meg­tartott konferenciák, worksho­­pok eredményeit, valamint az elkészült megyei stratégia tár­sadalmi verzióját ismertette a Vármegyeháza dísztermében az önkormányzat és a Dipol Csoport. Váradi Zsuzsanna, a csoport klímadivíziójának ve­zetője a lakosság szemléletfor­málásának fontosságát emel­te ki. A geográfus szakember szerint súlyos kérdés a köz­lekedés, csökkenteni kellene az autóhasználatot. A fosszilis energiahordozók redukálása is kulcskérdés. Dr. Bóna Csa­ba és Kovács Szilvia a 15 tele­pülésen tartott klímanapok ta­pasztalatairól számolt be, a la­kosság részéről nyitottság volt érzékelhető. Baka György, a Zöldtárs Alapítvány vezetője Barack Obama volt amerikai elnök 2015-ös párizsi klíma­csúcson tartott beszédéből vett idézettel kezdte: „A mi nemze­dékünk az első, amelyik a bő­rén érzi a klímaváltozást, s egy­úttal az utolsó, amelyik még te­het is ellene.” Majd levetítette az „Időjárás 2050” című kisfil­­met, amely a jelenlegi tenden­ciák alapján az ország várható időjárását mutatja be. A részt­vevők néma csendben nézték a videót. B. L. CASINO HIRDETÉS SZERENCSE, AMI VELED TÖRTÉNIK CASINO PÉCS NYITÁS DEC. 1. 16:00 A VOLT DOMUS ÁRUHÁZBAN PÉCS, BAJCSY-ZS. U. 18. casinopecs.hu A néprajztudós nyugdíjasként is készíti új munkáit Balázs Kovács Sándor a Sárköz vonzásában Immár a nyugdíjasok nyu­galmas életét éli Balázs Ko­vács Sándor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Wo­­sinsky Mór Megyei Múzeum néprajzos munkatársára ne várnának tevékeny idősza­kok. Munkáját, kutatásait, voltaképpen hobbiját máso­dik otthonától való elköszö­­nése után is folytatja. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Balázs Kovács Sán­dor talán nem is lehetett vol­na más, mint néprajzkutató. Hiszen nemcsak, hogy a Sár­közben nevelkedett, de felme­női közel háromszáz évre visz­­szamenőleg e tájegység szülöt­tel Ráadásul már gyermekként az átlagnál erőteljesebb vonzal­mat árult el a történelem iránt.- Ezért jelentkeztem a bony­hádi gimnáziumi érettségi után az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetemre, történelem-népmű­velés szakra - mondta Balázs Kovács Sándor. - Másodjára fel is vettek, és életem egyik leg­szebb öt éve várt rám. Balázs Kovács Sándor má­ig a sors adományának tartja, hogy az egyetemen olyan mes­tere lehetett, mint Andorka Ru­dolf szociológus. Máraz első fél­évi vizsgán elismeréssel, sőt, ki­törő örömmel nyugtázta, hogy a Tolna megyei fiatal a Sárköz de­mográfiájáról készített össze­foglaló tanulmányt.- Andorka Rudolf ugyanis ekkoriban éppen Alsónyéken végzett gyűjtőmunkát hason­ló témakörben - folytatta Ba­lázs Kovács Sándor. - Mondhat­ni kapóra jött neki egy helyis­merettel rendelkező segítő. Az­után később tanítványból mun­katárs lettem, közös tanulmá­nyaink jelentek meg nemzetkö­zi és hazai szaklapokban. A diploma után, 1978-ban Szekszárdon, a megyei múze­umban kapott történészi állást. Szilágyi Miklós igazgató bizta­tására mind erőteljesebben kez­dett el foglalkozni a néprajzzal, el is kezdett publikálni ebben a témakörben, de csak miután az intézményvezető javaslatára nevet változtatott.- Azt mondta, hogy a szimpla Kovács Sándor névvel ne is pró­bálkozzak, hozzak egy „tisztes­séges”, azaz a figyelmet jobban felkeltő nevet. Nem volt nehéz dolgom, hiszen Balázs Erzsébet ükanyám révén mi voltunk a fa­luban a Balázs Kovácsok. Szilá­gyi Miklós el volt ragadtatva, amikor elé tártam új nevemet. Azután másfél év Decs kö­vetkezett művelődésiház-igaz­­gató munkakörrel, majd Pécs, az egyetem, tizenegy éven át tanította a hallgatókat, majd közvetlenül a rendszerváltás után - Andrásfalvi Bertalan megbízásából, Ormos Mária közreműködésével - létreho­zott néprajz tanszék egyik ala­pítója, később helyettes vezető­je lett.- Jó helyem volt, de amikor a kamaszkorom óta ismert Ga­­ál Attila 1994-ben megkeresett Balázs Kovács Sándor (Szek­­szárd, 1954. június 7.) nép­rajzkutató, muzeológus, törté­nész. A Sárközben nevelkedett, szülei sárközi parasztpolgá­rok voltak. Általános iskolai ta­nulmányait Sárpilisen végezte (1960-1968), itt szembesült a pompás sárközi népművészet­tel, tagja lett a gazdag hagyo­mányokkal rendelkező, orszá­gos hírű Sárpilisi Népi Együttes­nek, amelynek vezetője akkor Bogár István volt. Tolna megye alsó fokú népok­tatása a XIX. század első felé­ben c. munkájával 1981-ben és visszahívott Szekszárdra a múzeumba, igent mondtam. Egyáltalán nem bántam meg a váltást, hiszen nemcsak visz­­szatértem oda, ahonnan indul­A népoktatásból doktorált tam, de kiteljesedett a publi­kációs munkám. Elsősorban a Sárköz társadalomnéprajzáról - faluközösség, önkormány­zat, család, születéskorlátozás, egyke stb. - készítettem tanul­mányokat, kiadványokat, mo­nográfiákat, de emellett meg­jelent könyvem a Kapos-Kop­­pány menti népszokásokról és a Gemencről is. Nyugdíjasként több nagyobb lélegzetű tervem is van, a Sárköz történeti de­mográfiája mellett a megye és a reformáció kapcsolata, vala­mint Csapó Dániel alispán élet­­története is ott van a listámon. Nem fogok unatkozni. doktori fokozatot szerzett. Je­lenleg is folytatja szűkebb pát­riájára, a Sárközre vonatkozó kutatásait, kiegészítve a nép­rajziig rokon Baranya (Hidas, Zengővárkony, Pécsvárad) és Bács-Kiskun (Érsekcsanád, Szeremle) megyei községek anyagaival. így az egész régió társadalomtörténeti összefog­lalójának elkészítésével foglal­kozik. Kutatási eredményeiről több konferencián tartott elő­adást. Körülbelül 100 publiká­ciója szaklapokban, folyóiratok­ban, tanulmánykötetekben és évkönyvekben jelentek meg. Karácsonyfák kerülnek a közterületekre Díszítik a fenyőfákat TOLNA A hét végén lesz ad­vent első vasárnapja. A tele­pülések központjában ezek­ben a napokban állítják és díszítik fel a fenyőfákat. Tol­nán a Köz-Meg-Vill Kft. és a Thelena Kft. dolgozói végez­ték el ezt a munkát. A fát Mö­­zsön vágták ki, majd Tolna centrumában, a szokásos he­lyen, a Szentháromság-szo­bor mellett állították fel. Kö­zel fél napot dolgoztak vele. Csak a törzs méretre faragá­sa és a tartóba illesztése több mint egy órát vett igénybe. A fenyődíszeket általában víz­kereszt napjáig, január 6-ig szokták fennhagyni. W. G. A tolnai városközpontban is helyére került a fenyőfa A szerző felvétele Balázs Kovács Sándor a múzeumban Fotó: Mártonfai Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom