Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-29 / 302. szám

2017. DECEMBER 29., PÉNTEK BELFÖLD y I I Felpörög az ingatlanpiac a két ünnep között Lakáskulcs a fa alá Gyakori az új otthon kiválasztása karácsony és szilveszter között Kitart a lendület jövőre is Érdekesen alakul a karácso­nyi időszak az ingatlanpia­con. Az év végén próbálja mindenki összekötni a kel­lemest a hasznossal, és az is előfordul, hogy lakáskulcs kerül a fa alá. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu OTTHON Akinek van anyagi ke­rete és szándéka az ingatlan­­vásárlásra, az igyekszik még az adóév lezárta előtt nyélbe ütni és a karácsonyhoz kap­csolni az üzletet - mutatott rá Gadanecz Zoltán, a GDN alapító-tulajdonosa. - Kará­csony környéke azért is ked­vező az ingatlanvásárlásra, mert előbb elkezdődik az adó­terheléshez kötött öt év, ami után adómentesen lehet elad­ni az ingatlant. Egy decemberi tranzakcióval egy évet nyerhe­tünk, hiszen ha januárban ve­szünk lakást, az egész évet ki kell várni mint adóévet - ma­gyarázta a szakember. Mint mondta, nem ritka az sem, hogy valaki lakáskulcsot tesz a fa alá. Többnyire gyerekek­nek szokás ingatlant ajándé­kozni abban az esetben, ha az iskolakezdés környékén ez az egyéb kiadások miatt nem jött össze. Gadanecz Zoltán arról is be­szélt, hogy december 24-én és a két ünnep között is általában nagyon erős a piac az elmúlt Az lngatlan.com elemzése sze­rint idén akár 160 ezer lakás­tranzakció is megvalósulhat. 2018-ban pedig 15-20 ezer el­adási céllal épült új lakás készül­het el. Az árak várhatóan nem csökkennek a használt és az új lakások esetében, de a drá­gulás mintegy 5-10 százalék­ra mérséklődik település- és in­gatlantípustól függően. Balogh László vezető elemző szerint jö­vőre az új lakások tömeges át­adása. az olcsó lakáshitelek és a csők is lendületben tarthatják a piacot. 2019 végéig ötszázalé­kos áfakulccsal lehet értékesíte­ni az ingatlanokat. Az árkülönb­ségek miatt a csők a fővárosban a használt lakások vásárlóinak, a vidéki városokban pedig az új lakások vevőinek vagy a csalá­di házak építőinek nyújthat legin­kább segítséget 2018-ban. Fotó: Shutterstock évek tapasztalatai szerint. So­kan arra törekednek, hogy még karácsony előtt hozzájus­sanak az általuk kinézett in­gatlanhoz, hogy ott tudják ün­nepelni a szentestét, felvihes­­sék a rokonokat és büszkél­kedhessenek vele. Akiknek ez karácsonyig nem sikerül, azok a két ünnep között kap­kodnak, hogy beleférjen az adott évbe a vásárlás az adó­zási előnyök miatt - emelte ki a GDN Ingatlanhálózat alapí­tó-tulajdonosa. Orbán Viktor levele a határon túli magyar állampolgároknak Fontos, hogy szavazzanak VÁLASZTÁS Levelet küld Orbán Viktor miniszterelnök a ha­táron túli magyar állampol­gároknak, és most arra biz­tatja őket, hogy regisztrálja­nak, majd vegyenek részt a jö­vő évi választásokon - tudósí­tott a keddi RTL Híradó. Az Or­szággyűlés öt éve döntött ar­ról, hogy a határon túli ma­gyarok gyorsított eljárásban szerezhetnek állampolgársá­got. Ezután levélben szavaz­hatnak is - csak pártlistákra -, ha előzetesen regisztrálták magukat. 2014-ben 128 ezer érvényes szavazat érkezett, 95 százalé­kuk a Fideszre, és ez egy man­dátum sorsáról döntött. László Róbert választási szakértő szerint jövőre még több érvényes szavazat jö­het a határon túlról, akár 200 ezernél is több, a kormánynak ezért fontos, hogy minél többen re­gisztráljanak a ha­táron túl élő ma­gyarok közül. Orbán Viktor nyári, tusnádfürdői beszédé­ben azt mondta: szeretne min­denkit arra kérni, hogy regiszt­ráljon és vegyen részt a válasz­tásokon 2018-ban. „Ne csak szurkoljanak, hanem menje­nek fel a pályára, legyenek ked­vesek” - fogalmazta meg. Most Orbán Viktor az egymilliomodik állampolgá­ri eskütétel apropóján szó­lítja meg a határon túliakat. Szerinte ezzel a lépéssel szimbo­likusan is a múlt­ba zárják a kettős állampolgárságot elutasító 2004-es népszavazás emlékét. Azt ír­ja: meggyőződése, hogy nem­csak Magyarországon, ha­nem az egész Kárpát-meden­cében magyar nyelven írják a jövőt. „Ha még nem tette meg, kérem, regisztráljon!” - ezzel zárul a levél. A Kormányzati Tájékoztatá­si Központ közölte, a kézbesí­tés ezekben a napokban való­sul meg, a kormány 204 mil­lió forintos költséggel számol. A Fidesz nem tartja aggá­lyosnak a levelek kiküldését, az ellenzék viszont érthetően kritizálja. Az MSZP szerint a levél csak pénzkidobás, a DK szerint a kormányfő így vásá­rol szavazatokat. Az LMP úgy látja, a Fidesz nem biztos ab­ban, hogy megkapja a többsé­get a választásokon. MW Az választhat, aki regisztrál­tatja magát Versenyképessé lehetne tenni a gyógynövények gyűjtését A HELYZET Búcsú Apámtól Pósa Árpád jegyzet@mediaworks.hu Lenézek a kezemre, és a Te kezedet látom. A gének nem ha­zudnak. 1 Belenézek a szívembe, és a Te szívedet látom. Ezt nem le­het csak örökölni. Anyuval együtt hosszú évek kitartásával ne­veltél bennünket húgommal. Kicsi koromban azt mondtad, ha be­lépek valahová, úgy köszönjek, Belenézek a szívembe, és a Te szívedet látom. hogy a plafon megrepedjen. Ez volt az alap ahhoz a tisztessé­ges, becsületes, szeretetteli élethez, amelyet nekünk szán­tatok. A szavak nem szálltak el a semmibe. Láthattad unokáidon, hogy intelmeid termékeny ta­lajra hullottak, kicsíráztak és szárba szökkentek. Te jól tudtad, a szív nem hazudik. Az utolsó pofont 16 évesen kaptam Tőled. Nem a kezed volt nehéz, hanem a szíved. Jobban fájt Neked, mint nekem, és tud­tam, igazad volt. Segített a helyes úton maradni. Más vizeken ha­józtunk Te meg én, más viharok tépték vitorláinkat, de a lényeg ugyanaz volt és maradt is. Segíteni, óvni a családot, egyenes ge­rinccel élni, békében, szeretetben. Az igazi férfi tudja, hogy hol a helye és mi a teendője. Te ilyen voltál. Ami igazán fontos az élet­ben, azt Tőled tanultam. Emlékek ezrei villannak fel a karácsonyfa füzérei helyett. Élén­ken él és most nagyon fáj minden gyönyörű pillanat. Idővel - azt mondják - enyhül a fájdalom. Most még kétségeim vannak efelől. Eljön viszont az idő, amikor már nem emlékszem majd mindenre ilyen kristálytisztán. Tudom, hogy akkor nem kell majd mást ten­nem, csak lenézek a kezemre és belenézek a szívembe. Többen folytatnak biogazdálkodást AGRÁR IUM Egy év alatt meg­duplázódott a biogazdálkodás területe és a biogazdálkodást fenntartó gazdaságok száma Magyarországon. Míg 2015- ben 120 ezer hektáron, addig 2016-ban már 200 ezer hek­táron folytattak biogazdálko­dást - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. - Olyat akarunk termelni, amit a vásárlók szeretnek és meg­vesznek. Ezeknek a termé­keknek mindenképpen hagyo­mányosnak, egészségesnek, GMO-mentesnek és természe­tesnek kell lenniük - jelentet­te ki a tárcavezető. Fazekas Sándor felhívta rá a figyelmet, hogy ehhez fon­tos a tudatos fogyasztói maga­tartás, kialakulását támogat­ni kell. A miniszter beszélt ar­ról is, hogy ha egy országban GMO-s termelés folyik, akkor ott aligha lehet tiszta környe­zetről beszélni, ezért ki kell állnunk a GMO-mentes ter­melés mellett. Hozzátette: az Ökológiai Mezőgazdasági Ku­tatóintézet (ÖMKi) már több száz céggel, kiépített kuta­tói hálózattal szolgálja azt a célt, hogy olyan tudással ren­delkezzünk, amely biztosít­ja e termékek folyamatos pia­ci megjelenését. Termékeink­nek mindenképpen hagyomá­nyosnak, GMO-mentesnek és természetesnek kell lenniük - emelte ki Fazekas Sándor. Kis Miklós Zsolt, a Minisz­terelnökség agrár-vidékfej­lesztésért felelős államtitkára hozzátette: a 2020 utáni idő­szaknak fontos célja tovább­ra is a biogazdálkodók támo­gatása. Hozzátette, hogy eddig 64,38 milliárd forintot biztosí­tottak a biogazdálkodásra való áttérésre, fenntartására, a ha­gyományos keretek között mű­velt területek ökoművelésének ösztönzésére. MW Minden ötödik magyar diplomás Kereslet van, munkáskéz kevés MAGYARORSZÁG Reneszánszát éli a gyógy-, fűszer-, aroma- és ipari növények iránti kereslet, a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara (NAK) szerint gyűjtésük és termelésük évente nyolc-tíz­­milliárd forintot tesz ki. A va­don termő és a termesztett gyógynövények mennyisé­ge azonban csökken. Koráb­ban az ágazat több hátrányos helyzetű régióban biztosította a családok megélhetését, adta hírül a Magyar Idők. Míg sze­zonálisan akár százezren is részt vettek a gyűjtésben, ma csak néhány ezren végzik ezt a munkát. A kamara szerint a gyűjtési kedvet leginkább az adott szezon árai befolyásol­ják. Az elmúlt években ezek kiszámíthatatlanul mozogtak. Rontja az ágazat helyzetét az is, hogy a gyűjtés szempontjá­ból szabadon bejárható terüle­tek nagysága is folyamatosan zsugorodik. Csökkent eköz­ben a gyógy-, a fűszer- és az aromanövényeink termesztési területe is, 2017-ben nagyjából 27 ezer hektárt ért el. A munkaerőhiány is komoly gondokat okoz a gyógynövé­nyek termesztésében és fel-Rostálják, szárítják... Fotó: MTI dolgozásában. A kamara sze­rint a gyűjtés és a termesz­tés területén is változásra van szükség ahhoz, hogy a nega­tív tendencia megforduljon. A megfelelő fajtahasználat mellett a korszerű, speciális és hatékony technológiákat is al­kalmazni kell (még ha beszer­zésük sokba is kerül), enélkül a gyógynövénytermesztés nem lehet versenyképes. Az ágazatban 20-25 ezer főt foglalkoztatnak. A gyógynö­vények elsődleges feldolgozá­sát 20-25 üzemben kétezren végzik. MW ISKOLÁZOTTSÁG A magyar nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meg­haladó mértékben emelkedett, ennek ellenére az alacsony is­­kolázottságúak körében to­vábbra is ők vannak többség­ben. Míg az 1960-as években a diplomások 80-90 százalékát tették ki a férfiak, addig 2001-re az arány kiegyenlítődött, a dip­lomások több mint fele nő volt. A Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) felmérése sze­rint a fővárosban kiugróan ma­gas a felsőfokú végzettségűek aránya, közel kétszerese az or­szágos átlagnak. A megyeszék­helyeken 28, a többi város­ban 18, a községekben 11 szá­zalékos a diplomások aránya. A megyék közül Pest megyé­ben átlag feletti, 23, miközben Nógrád megyében csupán 12 százalék a számarányuk. A népesség 18 százalékának a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szakmunkás, szak­iskolai volt, 20 százalékának pe­dig általános iskolai. Az alapfo­kú végzettséggel nem rendelke­zők aránya a legalacsonyabb, 17 százalék, tovább nőtt a gimná­ziumi érettségivel rendelkezők aránya, és csökkent a szakmai oklevelet, bizonyítványt adó kö­zépfokú végzettségűek hánya­da. 2016-ban 2 millió 217 ezren rendelkeztek alapfokú vagy an­nál alacsonyabb végzettséggel, vagyis a 15 éves vagy annál idő­sebbek 27 százaléka legfeljebb az általános iskola nyolc osztá­lyát végezte el. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom