Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-28 / 301. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Közös disznóvágáson vendégelték meg a falu apraját-nagyját FÁCÁNKERT Jó hangulatban telt a falu karácsonyi programja szombaton Fácánkertben, ami nem kis részben köszönhető Bakó Norbert önkormányzati képviselőnek, aki egy sertést ajánlott fel az ünnephez. így a délelőtt a 2,5 mázsás disznó feldolgozásával telt, amelynél sokan serénykedtek. Délután a helyi óvodások és a tolnai Szent Mór Katolikus Általános Iskola diákjai adtak műsort a megtelt faluházban. Később a falu apraját-nagyját disznótoros vacsorával vendégelték meg, Károlyi Kálmán pedig harmonikajátékával járult hozzá a hangulathoz. A sertésből ezen felül még a falu rászorulóinak is tudtak juttatni. Hargitai Éva Bakó Norbert (balra) ajánlotta fel a sertést, mellette Károlyi Kálmán Óvodások es iskolások adtak műsort A szerző felvétele Kaposvári kiállításon láthatjuk a Seuso-kincseket Hetven kilónyi csoda Felejthetetlen élményt nyújt a kincsek látványa Már hetek óta óriási az érdeklődés a Kaposvárra érkezett Seuso-kincsek iránt. A különleges eszmei és anyagi értékkel bíró műtárgyegyüttes bemutatkozik a somogyi megyeszékhelyen egy holnap, azaz december 29-én megnyíló kiállításon. Az biztos, hogy páratlan élmény várja az érdeklődőket. Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu KAPOSVÁR Világszínvonalú kiállítás érkezik hamarosan Kaposvárra: a kormány döntése alapján a somogyi megyeszékhely az egyike annak a hat vidéki városnak, ahol a Seuso-leletek 14 nagyméretű ezüst tárgyát bemutatják. A páratlan kincset különleges körülmények között helyezik el.- A Seuso-kincs egy csoda, a késő római kori leletek közül az első háromban szerepel csak azon értéke alapján, amelyet a 68,5 kiló ezüst súlya képvisel. Az esztétikai értéke alapján azonban kimagaslik mind közül - mondta Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a december közepén megtartott előzetes sajtótájékoztatón Kaposváron. - Jól példázza, mekkora jelentősége volt a korban Pannóniának és művészetének. Ábrahám Leventének, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum vezetőjének - aki szintén résztvevője volt a sajtótájékoztatónak - a saját bevallása szerint élete legnagyobb élménye volt, hogy láthatta a Seuso-kincset. Hozzátette: a kiállítás értelmezi is a tárgyakat, s a megteremtett vizualitása méltó a lelethez. Az 52 milliárd forint összértékű kincs fokozott biztonsági intézkedések mellett látható a Vaszary képtárban december 29-e és január 21-e között reggel 9 és este 20 óra között. Célszerű előre bejelentkezni, mert egyszerre csak 30 ember tartózkodhat a kiállítótérben. Fényképezni, felvételt készíteni tilos, és a nézők 25 percet tölthetnek a tárlaton. A kormány és a kaposvári önkormányzat együttműködésének eredménye, hogy a nagyközönség nálunk is láthatja a Seuso-kincseket, aminek Kaposvárra hozatala 23 millió forintba került a városnak, emelte ki a tájékoztatón Szita Károly polgármester. Az egész dél-dunántúli régióból várnak érdeklődőket. Fotóillusztráció: MW Akár 70-80 darabos is lehetett az eredeti Seuso ezüst étkészlet, mert apró tárgyak, kupák, evőeszközök hiányoznak, de megtalálták a hozzá tartozó állványt, és a rézüstöt, amelyben egy háborús konfliktus elől elrejtették a IV-V. század fordulóján. A lelet a nevét az egyik tál feliratán szereplő Seusóról kapta, aki a Római Birodalom latin és görög kultúráján nevelkedett elitjéhez tartozott. A hivatali apparátus, vagy a császári sereg tisztje lehetett. Vagyonához egy Balaton-környéki nagybirtok és villa is hozzá tartozott. Madarelteritok felhelyezése (trónokkal Ma már egyre elterjedtebbek és a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság) hétköznapjaiba is beépültek a drónok. Segítségükkel a közelmúltban sikeresen helyeztek ki feszültség alatt madáreltérítő szerelvényeket. A legmodernebb technikát azért hívták segítségül, hogy olcsóbbá és gyorsabbá tegyék a nagyfeszültségű távvezetékek láthatóbbá tételét a vándorló madarak számára. A madarak vonulási útvonalai az időjárás változásával átalakulhatnak. A hosszú évek alatt megszokott repülési irányokat felváltó új útvonalakat keresztezhetik távvezetékek, melyeknek a madarak nekiütközhetnek és elpusztulhatnak. Ilyenkor a szakhatóságok javaslatára nekik, a fenntartóknak kell a veszélyes szakaszokat láthatóbbá tenni. Ezért szoktak madáreltérítő szerelvényeket kihelyezni. Kihelyezésük azonban, melyet egyenként a távvezeték alá felálló kosaras daruval szoktak végezni, nem csak költséges, hanem csak a távvezetéksor kikapcsolása mellett lehet elvégezni. Erre évente csak kevés alkalommal van lehetőség. Ezt a problémát szerették volna megoldani a drónok segítségével. MAVIR, mint az országos nagyfeszültségű átviteli hálózat üzemeltetője - madárvédelem A magyar villamos energia hálózat kiépítésére még az ország természetvédelmi területeinek kijelölése, madárvilág fokozott védelme előtt sor került, így előfordul, hogy Nemzeti Parkjaink egyes részeit nagyfeszültségű távvezetékek keresztezik, melyek akarva akaratlanul kapcsolatba kerülnek a madárvilág védett fajaival, mely az alábbi madárvédelmi tevékenységeket vonja maga után. Néhány madárvédelml adat 2017-ből: • 240 darab madáreltérítőt helyeztek fel drónok segítségével távvezetékeikre • 22 új költőládát szereltek fel 2017-ben, mellyel együtt eddig több mint 420 darabot helyeztek ki • A MAVIR oszlopain élő kerecsensólyom párok jelenleg az egész állomány 55%-át teszik ki • 5760 órányi adást közvetítettek élőben a műfészekben zajló életről • A közvetítés alatt 350.000 látogatás történt a honlapon • A MAVIR 2017-ben több mint 25.000.000 forintot fordított madárvédelemre Ehhez olyan vezeték nélküli helikopterre volt szükség, amelynek vezérlését nem bénítja le a nagyfeszültségű távvezetékek mentén jelen lévő elektromos térerő és elég ügyesek ahhoz, hogy a madáreltérítő szerelvényeket fel tudják erősíteni a vezetékre. Fiatal konstruktőrök madáreltérítők felrakását kezdték el pilóta nélküli helikopterrel végezni. Ä nagy feladatot nem a felhelyezés jelentette, hanem az a képessége, hogy a navigációs rendszerét ne zavarja meg a nagyfeszültségű távvezeték által keltett térerő. Ezért nem volt szükség a munkálatok idejében a távvezetékszakasz lekapcsolására. A munkálatok végrehajtásához csupán a két kezelő és egy MAVIR-os felügyelet szükséges. Az első ilyen szerkezet 29 kg súlyú volt és öt madáreltérítő szerelvénnyel tudott a magasba emelkedni. Először tavasszal a MAVIR nagyfeszültségű távvezetékein végezte a felrakási kísérleteket, sikerrel. A technika fejlődését mutatja, hogy a nyár folyamán, már nem ez a drón, hanem egy újabb, merőben más koncepciójú emelkedett a levegőbe, hogy a mosoni síkon a távvezetékeinket madáreltérítőkkel tegye láthatóbbá. HIRDETÉS A MAVIR madárvédelmi programja 2017-ben 240 madáreltérítőt helyeztünk fel drónok segítségével távvezetékeinkre 5760 órányi adást közvetítettünk élőben a műfészekben zajló életről A 22 újonnan felszerelt költőládával együtt eddig több mint 420 darabot helyeztünk ki A Magyarországon fészkelő kerecsensólymok 55%-a a MAVIR távvezeték oszlopain költ Az általuk megismert 29 kg súlyú, két ember által mozgatott, 8 rotorral ellátott repülő szerkezet után játékszernek tűnt az új 1,5 kg súlyú csupán 4 rotorral ellátott drón. A ráhelyezett eltérítőt egy perc alatt a vezetékhez repítette, felerősítette, és visszaszállt a kezelőhöz, aki röptében elkapva kézben fogva 10 méterrel arrébb újratöltve útnak indította a mini helikoptert. Két óra alatt 30 eltérítőt sikerült felraknia. A drónok evolúciója egyre közelebb hoz minket a költséges és nehézkes munkavégzés elkerülésétől az egyszerűbb és olcsóbb megoldások felé annak ellenére, hogy a drónoknak is vannak korlátái. Az esős, szeles időben nem tudnak dolgozni, nem lehet biztonságosan a távvezetékekhez navigálni őket úgy, hogy az eltérítőket felrakhassák. Az eszköz használata kísérleti stádiumban van, de remélhetően évek múltán, ha még lesznek olyan vezetékszakaszok, amiket a madaraknak láthatóbbá kell tennünk, már olcsóbban, minimális emberigénnyel és a hálózat feszültségmentesítése nélkül, rutinból fogják végezni.
