Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-22 / 298. szám

2017. DECEMBER 22., PENTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD 7 A kormány 226 milliárd forintot szán otthonteremtésre Jó hír a családoknak Cél, hogy még többen vegyék igénybe a csokot Fotó: Shutterstock Örülhetnek a családok, a kormány 2018-ban is kima­gaslóan támogatja az ott­honteremtési programot. Népszerű a csők, az elmúlt két évben 63 ezer igénylést fogadtak be a pénzintéze­tek több mint 177 milliárd forint értékben. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KEDVEZMÉNY Jövőre még több pénz jut a családok otthon­­teremtésére, a költségvetés­ből 226 milliárd forintot kü­lönítettek el erre a célra - mondta el Halász János, a Fi­­desz-frakció szóvivője. Jövő­re a harmadik vagy további gyermek vállalása esetén 1-1 millió forinttal csökkenthe­tő a jelzáloghitel összege. Ki­emelte, továbbra is ötszáza­lékos áfa terheli az új építé­sű lakásokat, és megmarad az áfa-visszatérítés lehetősé­ge is. 2015 nyara óta 63 ezer család kérelmét fogadták be, összesen mintegy 177 milli­árd forint értékben. A csalá­dok otthonteremtési kedvez­ménye nagy hatással volt az újlakás-építésre, az építőipar teljesítménye egy év alatt 38 százalékkal emelkedett. A kormány folyamatosan dolgozik a csők egyszerűsíté­sén, hogy még többen igény­be tudják venni, köztük a csa­ládalapítás előtt állók, a gyer­meküket egyedül nevelők, az örökbe fogadók, az egy-, két- és háromgyermekes csalá­dok, az új és használt lakást vásárlók. Halász János a 2018- as választás egyik tétjének ne­vezte, hogy megőrizhetők és folytathatók-e ezek a progra­mok. Szerinte, ha az ellenzé­ken múlna, a családok ma sem kapnának semmit az otthon­­teremtéshez, hiszen korábban megszüntették mindazokat a kedvezményeket és juttatáso­kat, amelyeket az első Orbán­­kormány vezetett be. Az álla­milag támogatott hitelek he­lyett a kockázatos devizahi­telekbe taszították az embe­reket. Emlékeztetett rá: az el­lenzék azt sem szavazta meg, hogy jövőre több forrás álljon rendelkezésre az otthonterem­tés támogatására. Töretlen Orbán Viktor népszerűsége, a többség rá voksolna Megtartanák kormányfőnek Ön az alábbiak közül kit látna legszívesebben miniszterelnöki pozícióban? / (2017. december, százalék) Egyiket sem em tudja, nem válaszol ’grafika, forrás: Síázadvég VÁLASZTÁS Jelenleg minden második választópolgár Or­bán Viktort látná legszíveseb­ben a kormányfői pozícióban - erről a Századvég Alapítvány tájékoztatta az MTI-t. A 2018- as választási kampányhoz kö­zeledve körvonalazódni lát­szik, hogy az egyes pártok kit jelölnek miniszterelnöknek. A Századvég Alapítvány friss telefonos közvélemény-kuta­tását ezer, véletlenszerűen ki­választott felnőtt megkérdezé­sével végezte, az aktuális kor­mányfőjelöltek erőviszonyait térképezte fel. Kiderült, hogy továbbra is Orbán Viktor mi­niszterelnök a legnépszerűbb jelölt, a megkérdezettek több mint 52 százaléka őt látná leg­szívesebben ebben a pozíció­ban a jövőben is. Az ellenzék e tekintetben is megosztott, Ka­rácsony Gergelyre, a Párbe­széd és az MSZP miniszterel­nök-jelöltjére a válaszadók 13 százaléka voksolna, Szél Ber­nadettre, az LMP miniszterel­nök-jelöltjére 11 százalék. Vo­­na Gábort, a Jobbik kormány­főjelöltjét 8 százalék látná szí­vesen az ország vezetőjeként. A Fidesz a nyár közepén a választókorú népesség 24 szá­zalékát tudta maga mögé állí­tani, most 33 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy 700 ezer új választó csatlakozott a kor­mánypárthoz - derült ki a Zá­­vecz Research felméréséből. A biztos pártválasztók között a Fidesz 52 százalékon áll. MW A HELYZET 1 Múlt és jövő Szakács Árpád jegyzet@mediaworks.hu Pontosan 99 évvel ezelőtt és karácsony szent estéjének nap­ján akkor előre nem látható, elképzelhetetlen szenvedé­sek kezdetét hozta el nemzetünk történelmében december 24. Ekkor vonultak be a román csapatok az ősi magyar város­ba, Kolozsvárra, Hunyadi Má-1918-ban sötét vi­harfelhők gyűltek a magyarság felett tyás szülőhelyére, az erdélyi magyar fellegvárba. Könnyen tehették, hiszen az őszirózsás forradalommal hatalomra ke­rült Károlyi Mihályék által le­­züUesztett és szétkergetett magyar haderő már nem volt, így a szedett-vetett, harcértékkel nem bíró román, cseh, szerb csapa­tok a legkisebb akadály nélkül vehették át a hatalmat 1918. december 24-én egy másik fontos esemény is történt, a Román Királyság hivatalos lapjában két királyi dekrétum jelent meg: az egyikben törvénybe iktatták Erdély és Románia egyesü­lését, a másikban szinte megszüntették a három héttel korábban, Gyulafehérváron, hangzatos szavakkal megígért Erdély autonó­miáját. Megkezdődött a Románia által megszállt új területek - Er­dély, Bukovina és a Bánság - teljes körű beolvasztása. December 24-én az ősi magyar koronázóvárosban is keserűen telt a karácsony, kezdetét vette a korábbi hetekben megszállt Po­zsony birtokbavétele, magyartalanítása. 99 évvel ezelőtt sötét viharfelhők gyűltek a magyarság felett, és a végső cél nemzetünk teljes megsemmisítése volt. Olyan szen­vedések következtek, amilyenekbe csak belehalni lehet. Gondol­junk így arra is, hogy „megroppant bár karunk ereje”, de nem adtuk fel, ma pedig új magyar jövőt tervezhetünk a Kárpát-me­dencében. Szavaztak a magyar iskoláról RÉSZSIKER Megszavazta a bu­karesti képviselőház tegnap a helyi hatóságok által felszá­molt marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraala­pításáról rendelkező törvény­­tervezetet, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé. A törvénytervezet szerint az is­kola önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már ko­rábban elindult osztályokkal, amelyeket - a 2015-ös iskola­­alapítás törvényességét meg­kérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán - ideiglenesen a Bo­lyai Farkas Elméleti Líceumhoz soroltak. A képviselőház ahhoz is hozzájárult, hogy az újraala­kuló tanintézmény felvegye az 1948-ban államosított jogelőd­je által használt II. Rákóczi Fe­renc Gimnázium nevet. A kép­viselőházban a felekezeti isko­la helyzetét rendező terveze­tet 172 törvényhozó támogatta, 69 ellenezte, nyolcán tartózkod­tak. lílaus Iohannis román ál­lamelnök azonban visszaküld­te az elfogadott törvényt a par­lamentnek. A marosvásárhelyi kato­likus gimnázium helyzeté­nek rendezéséhez Orbán Vik­tor miniszterelnökkel folyta­tott telefonbeszélgetését kö­vetően, szeptemberben ígért támogatást a vezető bukares­ti kormánypárt elnöke. A ma­gyar kormány ahhoz kötötte Románia OECD-csatlakozásá­­nak támogatását, hogy Buka­rest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát. MW A Jobbik tegnap beadta kifogásait Bakondi köszönetét mondott a rendvédelmi dolgozóknak Biztonságos, békés karácsonyi ünnepeket remélhetünk BÍRSÁG A Jobbik 25 oldalas ész­revétel-, illetve kifogáslistát ké­szített az ÁSZ-nak a pártot több mint 660 millió forinttal sújtó jelentéstervezetéről. Volner Já­nos frakcióvezető az észrevéte­leik átadáskor, az ÁSZ budapes­ti székháza előtt csütörtökön tartott sajtótájékoztatón ismé­telten jogsértőnek, szakmaiat­­lannak és minden valóságot nélkülözőnek nevezte a szám­vevőszék megállapításait. Mint ahogy korábban meg­írtuk: az Állami Számvevőszék 330 millió forintos bírságot sza­bott ki tiltott pártfinanszírozás miatt a Jobbikra. Kiderült: nem­csak hogy áron alul kapta meg a plakáthelyeket a párt Simics­­ka Lajos milliárdostól, ezzel alapot adva a tiltott pártfinan­szírozásnak, hanem még az ez­zel kapcsolatos szerződések is problémásak lehetnek. 2014- ben módosult a párttörvény, amely kimondja, hogy jogi sze­mély, külföldi állampolgár va­gyoni hozzájárulást párt szá­mára nem adhat, a párt ilyen hozzájárulást nem fogadhat el - mondta Holman Magdolna, a szervezet főtitkára. Hozzátette: a törvény azt is kimondja, en­nek célja, hogy az adományozó semmüyen befolyást ne tudjon gyakorolni pártra, képviselők­re és a törvényhozásra. A tiltott támogatás tehát szerinte felve­ti a korrupció veszélyét is, hi­szen megvan a lehetősége an­nak, hogy a párt nem a válasz­tók, hanem az adományozó ér­dekeit képviseli - fűzte hozzá a főtitkár. További négy ellenzéki párt gazdálkodásában is megálla­pított törvénytelenségeket az ÁSZ, emiatt az Együtt, az LMP, a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció is többmilliós bírságra számíthat. MW BUDAPEST A magyar hatósá­gok mindent megtesznek a la­kosság védelme érdekében: a rendőrség, a Terrorelhárító Központ és a honvédség garan­tálja a karácsonyi vásárok és más rendezvények biztonságát - mondta el Bakondi György a miniszterelnök belbiztonsá­gi főtanácsadója. Kiemelte, Eu­rópa biztonsági helyzete és az emberek szubjektív biztonság­­érzete sokat romlott, amiért el­sősorban a migrációs hullám­mal érkezett veszélyes szemé­lyek okolhatók. Novemberben a német és a francia rendőr­ség letartóztatott terrorcselek­ményre készülőket, az Iszlám Állam pedig megfenyegette a Vatikánt. Beszédében Bakondi György hangsúlyozta, hogy a békés karácsony 2015-ben ke­rül először veszélybe, azóta 27 súlyos terrortámadás történt, ami 330 halálos áldozatot kö­vetelt és 1300-an sérültek meg. Az európai hatóságok szá­mos intézkedést vezettek be az ünnepi rendezvények biz­tosítására, a karácsonyi vásá­rok betonkockákkal való le­zárásával, ami azonban oly­kor hiábavaló maradt. A poli­tikus egyúttal ismételten saj­nálatát fejezte ki amiatt, hogy az unió vezetői nem osztják a magyar kormány azon állás­pontját, amely szerint a prob­lémákat ott kell kezelni, ahon­nan a migránsok útnak indul­nak. Bakondi György kijelen­tette, Magyarországon válto­zatlan a belbiztonsági hely­zet, nyugodtan kívánhat min­den magyar családnak bé­kés, boldog ünnepeket. A kor­mány nevében pedig köszö­netét mondott a rendvédelmi dolgozóknak. MW A rendőrség 33 milliád forintból 2600 új gépkocsit vett Fotó: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom