Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-13 / 290. szám

2017. DECEMBER 13., SZERDA BELFÖLD-GAZDASÁG y Támogatások otthonteremtésre, gyerekvállalásra Jobban jár a család Nyolc év alatt a kormány meg­duplázta a családtámogatá­sokat. Az adókedvezmény révén jövőre 316 milliárd fo­rint maradhat a gyermeket nevelőknél. A kétgyermeke­sek havi adókedvezménye öt­ezer forinttal lesz nagyobb. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A családok tá­mogatására fordítandó költség­­vetési összeget 2010-2018 kö­zött több mint a kétszeresé­re, 960 milliárd forintról 1929 milliárd forintra növeltük, a rá­fordítások mértéke a bruttó ha­zai termék arányában 2018-ra 4,8 százalékra nő - áll Rétvári Bence, az Emmi parlamenti ál­lamtitkárának jobbikos képvi­selők kérdésére a minap írt vá­laszában, amit a Magyar Idők is idéz. Az Országgyűlés hon­lapján elérhető dokumentum szerint az összes ráfordításon belül a közvetlenül a gyermek­­vállaláshoz kötött pénzbeli családtámogatási ellátások és kedvezmények összege nyolc év alatt 611 milliárd forintról 957 milliárdra, több mint más­­félszeresére nőtt. Rétvári Bence a munka­helyvédelmi akcióról azt írta, tavaly 37 ezer kisgyermekes szülő után igényelték a mun­káltatók 9,6 milliárd forint összegben. Felidézte, hogy 2012-től a kisgyermekes szü­lők gyermekük hároméves koráig jogosultak részmunka­­időben dolgozni munkahelyü­kön, 2015 óta pedig a három­vagy többgyermekes anyák ezzel a lehetőséggel már a leg­kisebb utód ötéves koráig él­hetnek, ami mintegy 14 ezer szülőt érint kedvezően. Az in­tézkedések hatására a 15-64 éves nők foglalkoztatási muta­tója az idén május-júliusban 61,2 százalék volt, míg 2010 azonos időszakában nem érte még el az 50 százalékot. Továbbra is nagy hangsúlyt' helyeznek az otthonterem-, tés segítésére. 2018-tól pedig a csők mellé felvehető tízmil­lió forintos hitelből is átvál­lal egy-egy millió forintot az állam harmadik vagy továb­bi gyermek születése esetén - ismertette Rét vári (szeptem­berig mintegy 60 ezer család vette igénybe a csokos támo­gatást). Jelenleg a kiskorú gyerme­ket nevelő családok túlnyomó többsége igénybe tudja venni a családi adó- és járulékked­vezményt. Az idén 277 milli­árd forint marad a családok­nál, a jövő évi előirányzat pe­dig 316 milliárd. 2018-ban a kétgyermekesek havi kedvez­ménye 30 ezerről 35 ezer fo­rintra nő, bölcsődei ellátás­ra pedig csaknem 37 milliárd forint állami támogatás jut majd. Egyre többen fektetnek be önkéntes pénztárba Növekedhet jövőre a cafeteriajuttatás A béren kívüli juttatások éves kerete (2017., százalék) ■l 0-200 000 14,8 0-200 000 Ft 32 1) 300 001- w 450 000 Ft ■1200 001- 300 000 Ft 23,9 MW-grafika. forrás: ÖPOSZ ÖNGONDOSKODÁS Jövőre ked­vezőbb adókulcs vonatkozik a béren kívüli juttatásokra, ezért nagyobb szerepet kap­hatnak a pénztári megoldá­sok - mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Orszá­gos Szövetségének (ÖPOSZ) el­nöke. Kiemelte, a munkáltatói támogatások adókulcsa 43,66 százalékról 40,71 százalékra csökken 2018 januárjától, a 3 százalékpontos enyhítéssel a munkavállalók havi ötezer fo­rinttal több cafeteriajuttatás­­ban részesülhetnek. A mun­káltatók ezt béremelésre vagy a dolgozók nyugdíj- és egész­ségpénztári megtakarítására is fordíthatják. A munkáltatók cafeteria­­juttatásokkal kapcsolatos dön­tésében 30 százalékos súly­­lyal esik latba a mindenko­ri adókörnyezet - derül ki a Világgazdaság által is idé­zett ÖPOSZ-közvélemény­­kutatásból, amely 302 mun­káltató véleményét tükrözi. A megkérdezettek 71 száza­léka a pénztári hozzájárulást hatékony cafeteriaelemnek tartja. A legtöbben (47 száza­lék) együttesen az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítást támogatják. A munkáltatói aktivitás jövő­re is megmarad, de nem való­színű, hogy jelentősen emel­kedik a céges befizetések ösz­­szege. Az egyéni és a munkál­tatói tagdíjbefizetések aránya tovább távolodhat egymástól, így a pénztári megtakarítások összességében nőhetnek 2018- ban. Minden harmadik mun­káltató éves szinten 200 ezer forint vagy ennél kevesebb bé­ren kívüli juttatást ad dolgo­zóinak. A cégek hét százaléka egyáltalán nem ad cafeteriát, a munkáltatók mintegy 14 szá­zaléka viszont legalább 450 ezer forint éves cafeteriát kí­nál az alkalmazottaknak. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 2002-ben a fiatalok 26 éves korban in­dították el pénztári megta­karításaikat, 2016-ra ez kito­lódott 35 éves korra. Egy 45 éves havi tízezer forint meg­takarítással 2,8 millió forin­tot tehet félre időskorára, ami mintegy 14,5 ezer forinttal növeli nyugdíja értékét. Egy 25 éves havi 7,5 ezer forint megtakarítással 5,3 millió forintot spórolhat időskorá­ra, ami havonta 27 ezer forint pluszt jelent majd a nyugdíja mellett. MW Kevesebb a beteg a várólistán MŰTÉTEK December 1-jén 27 666 beteg várt műtétre a hazai kórházakban, 445-tel kevesebb, mint egy hónappal korábban - derül ki a Nemzeti Egészség­­biztosítási Alapkezelő (NEAK) friss összegzéséből. Külön tart­ják nyüván a műtétre előjegy­zett betegeket. Ez nem várólis­ta, mert az előjegyzett betegek a kiadható legkorábbi műtéti időponthoz képest saját maguk kérték későbbre a beavatko­zást. A nyüvántartásban 3951 beteg szerepelt, egy hónappal korábban 3506, szeptember­ben pedig több mint 4800. Idén a júniusi műtéti váró­lista volt a leghosszabb 28 816 névvel. Minden harmadik be­teg szürkehályog-műtétre vár. December 1-jén a szemészetek várólistáján 11 810-en voltak. A legkevesebbet (két napot) a Budai Irgalmasrendi Kórház­ban kell várni szürkehályog­­műtétre, a legtöbbet pedig, több mint 310 napot, a gyön­gyösi Bugát Pál Kórházban. A várólistásokból 10,5 ez­ren csípő- (5643 fő) vagy térdprotézisműtétre (4856 fő) várnak. Egy jelentős gerinc­műtétre átlagosan 470 napot kell várni, e listán most 93- an vannak. Szívkatéterezésre 1905 betegnek van szüksége, itt az átlagos várakozási idő másfél hónap. A betegek többsége a hosszú várólisták miatt fordul magán­­szolgáltatókhoz. A betegek az idén a becslések szerint 904 milliárdot költöttek magán­orvosra. MW A HELYZET Emberségből példát Gajdics Ottó jegyzet@mediaworks.hu Ilyenkor, advent idején nem csak saját magára gondol az em­ber. Szakemberek, önkéntesek ezrei pedig gondolnak ránk, segíteni akarókra. Rendkívül sikeres volt például a vöröske­reszt minapi akciója. Akár tízezer darab öt kilogrammos cso­magot is össze tudnak állítani a szupermarketek kijáratánál át­adott tartós élelmiszerekből. Nem igaz, hogy hiánycikk az együtt­érzés, a szeretet Nemrégiben a Katolikus Ka­­ritasz és az Élelmiszerbánk szervezett hasonló gyűjtést, az egyik áruházlánc pénztá­rainál pedig az Ökumenikus Segélyszervezet számára lehet felajánlást tenni. Küldhetünk pénzt egyszerű telefonhívással is, és adakozhatunk a legkü­lönbözőbb jótékonysági rendezvényeken. Árverések, kulturá­lis események, cipősdoboz-akciók és mikulásgyár - fölsorolni is nehéz, milyen sok formában szervezik meg nagyon jó embe­rek, hogy valamennyien tudjunk jók lenni. És ezeken a szerve­zett akciókon több tízmillió forint értékben gyűlnek össze ado­mányok a sok kicsi sokra megy elve alapján. A fentiek megmutatják, mennyire hamis az a beállítás, mi­szerint honfitársainkból kiveszett az együttérzés, hogy manap­ság hiánycikk a szolidaritás, és az önzés elnyomja a szerete­tek Ez egyáltalán nincs így. Csak hagyni kell, hogy minden­ki megtalálja azt a formát, amely a legalkalmasabb saját szo­lidaritásának kifejezésére. Senki nem írhatja elő, mit kell ten­nünk ahhoz, hogy emberségesek legyünk. Aki belül az, meg­találja a külső formát magától is. Kioktatásra, jöjjön az bárhon­nan, egyáltalán nincs szükségünk! Jónak lenni jó! - örömfőzési akcók SZOLIDARITÁS A közmédia Jó­nak lenni jó! jótékonysági kam­pánya meghirdette a jóság hó­napját, amelynek keretében kedden a Magyar Máltai Szere­tetszolgálat Kelta Szakgimná­zium és Szakközépiskola 15 di­ákja együtt főzhetett a Bocuse d’Or Akadémia séfjeivel - hangzott el az Ml híradójában. Decemberre a Jónak lenni jó! keretében meghirdették a jó­ság hónapját, amelynek lénye­ge, hogy civilek és ismert em­berek felajánlhatnak egy-egy jó cselekedetet, amellyel az ado­mánygyűjtő kampány idei ked­vezményezettje, a Magyar Mál­tai Szeretetszolgálat munkáját segítik. A keddi „örömfőzés” három bokszban zajlott, olyan elismert séfek közreműködésé­vel, mint a Bocuse d’Or döntő­jében negyedik helyen végzett Széli Tamás, valamint Szulló Szabina, Wolf András és Sárkö­zi Ákos. Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke elmondta: feladatuknak tart­ják a fiatalok nevelését is. „Bí­zom benne, nekik is öröm az, hogy együtt főzhetnek ezekkel a sztárséfekkel és így egy picit jobban megszeretik ezt a szak­mát” - mondta. A Médiaszol­­gáltatás-támogató és Vagyon­kezelő Alap (MTVA) hatodszor rendezi meg a Jónak lenni jó! akciót. December 17-én, vasár­nap egész napos műsorral vár­ják a felajánlásokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat javára. A fő helyszín Kecskemét lesz, de a budapesti Batthyány tér­re, Pécsre és Beregszászra is kapcsolnak. A Fővárosi Nagy­cirkuszban az előadásokon hát­rányos helyzetű családokat is vendégül látnak. MW/MTI Bőséges lesz az ünnepi halkínálat MAGYARORSZÁG Lesz elegendő magyar hal az év végi ünne­pekre, és jelentős mennyi­ség jut exportra is - mondta a Magyar Ákvakultúra és Ha­lászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője. Lévai Fe­renc - aki egyben az Arany­ponty Zrt. vezérigazgatója is - közölte: az idei édesvízi haltermelés mintegy 19 ezer tonna lehet, további mintegy 4 ezer tonnát a magyar inten­zív telepeken termeltek meg. Magyarországon az alap­hal a ponty, a teljes fogyasz­tás mintegy 80 százalékát ad­ja. Az év végi ünnepekre már keresett a harcsa, a süllő és a pisztráng, azok a szálkamen­tes halak, amelyek fogyasztá­sa év közben még elenyésző. Az év végén fogy el Magyar­­országon az éves halfogyasz­tás 30-35 százaléka. A nyá­ri aszály és a magasabb ga­bonaárak miatt a hal néhány százalékkal drágább, mint ta­valy, az áremelkedés mértéke azonban nem éri el a tíz szá­zalékot. A jövő évtől a fogyasztók által is érzékelhető, mintegy 15-17 százalékos árcsökkenés várható az áfacsökkentésnek (27-ről 5 százalékra) köszön­hetően, ami az ágazat fehére­désére és a fogyasztásra is jó­tékonyan hat majd. Magyarország évente mint- - egy 3500-4000 tonna halat, főként pontyot, busát, de élő csukát, harcsát és süllőt is ex­portál. Most azért nőtt a kivi­tel, mert Európa több országá­ban betegségek ritkították az állományt és relatív halhiány keletkezett. MTI/MW A családok támogatására fordítandó összeget nyolc év alatt megduplázták Fotó: Shutterstock

Next

/
Oldalképek
Tartalom