Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-09 / 287. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. DECEMBER 9., SZOMBAT Praliné, bonbon, szaloncukor készülhet házilag is a karácsonyi ünnepekre Szép és sikeres ajándék lehet a saját készítésű csokoládé Ahogy közeledik a kará­csony, egyre több szó esik arról, milyen szaloncukrot, édességet vegyünk a csa­ládnak. Egyre divatosabb lett a saját készítésű bon­bonok, pralinék, szaloncuk­rok készítése. Macerás, sok tudást és gyakorlatot igé­nyel ez, de akinek sikerül, az rengeteg elismerést kap családtagtól, ismerősöktől. A bátaszéki Papdi Istvánná Havasi Erika saját tapaszta­latait osztotta meg olvasó­inkkal. Mauthner Ilona iIona.mauthner@mediaworks.hu BÁTASZÉK Néhány évvel ez­előtt egy betegség idején kez­dődött Papdi Istvánné Hava­si Erika szenvedélye. így me­sélt erről szerkesztőségünk­ben: - Négy éve, november vé­ge felé, egy betegségből lába­dozva, szabadidőm rengetegé­ben többet hallgattam rádiót, néztem internetet, tv-t és ben­ne a karácsonyi ünnepekre való ké­szülődést. Felkap­tam a fejemet, ami­kor a házilag készí­tett szaloncukrok­ról beszéltek. Ér­dekelt a téma, de nem a cukorsziru­­pos változat, ezért a saját elgondolásom szerint próbáltam ki a receptet. Fon­tosnak tartottam, hogy hozzá­adott cukor nélkül dolgozzak, így fügét, datolyát, aszalt gyü­mölcsöket, magvakat aprítot­tam össze, bevontam csokival és becsomagoltam. Olyan jól sikerült, hogy előbb elfogyott, mint a bolti. A szőkébb és tá­­gabb családom mind édesszá­jú, ezért a következő évben el­határoztam, hogy beleásom magam a csokoládékészítés rejtelmeibe. Papdi Istvánné egészség­­ügyi szakközépiskolába járt, de nem sokat dolgozott ezen a területen. Fiatalon férjhez ment, hamarosan megszüle­tett a kislánya, és a Bátaszék­­hez közeli várdombi általános iskolában helyezkedett el élel­mezésvezetőnek. Tizennégy évig dolgozott ott, majd egy másik területen, pénzügyi ta­nácsadóként folytatta munká­ját, mely a mai napig fő tevé­kenysége. A csokoládé készí­tése hobbi szinten jelentkezett az életében.- Mindig érdekelt a minő­ségi csokoládé, ezért szeret­tem volna jobban megismerni a szerkezetét, hogyan visel­kedik, mit lehet kihozni belő­le, mitől fehéredik ki ha meg­olvad és visszaszilárdul, mi­lyen töltelékeket használha­tok a lehető legkevesebb hoz­záadott cukor nélkül. Nagyon sokat olvastam a témáról, rá­találtam a „praliné paradi­csom” oldalra és az alapok­tól megtanultam mindent, mit jelent a temperálás, amitől fé­nyes és roppanós lesz a csoki, vagy hogy hogyan készül a karamellizált fehércsoki (1/2 kg fehér csokoládé 5-6 órát tölt a 100 fokos sü­tőben gyakori át­­keverés mellett). Ezt gyakran hasz­nálom csokiburok­nak, mert elsőre rabul ejtett. Mára elmondható, hogy négyfelé csokolá­déból dolgozha­tok. Az elején sok hibát kö­vettem el, például a töltelék­be tettem narancshéjat, ami pár nap után elkezdett erjed­ni. Mint minden téren, itt is igaz, hogy saját kárán tanul az ember, persze ennek elle­nére nem dobtunk ki semmit. Mára egyre kevesebb hibát ejtek, így elmondhatom, hogy sokan dicsérik „műveimet”. Egyre jobb eszközeim lettek, nem sajnáltam beruházni a minőségi kellékekre. Kezdet­ben a szilikonos formákat, mára a polikarbonát formá­kat használom, melyekben sokkal szebb lesz a végered­mény. Ünnepekre családta­goknak, barátoknak készítek A „kísérleti” szaloncukor hamarabb elfogyott, mint a bolti kézműves csokoládét, amit szinte már el is várnak tőlem.- mondta Erika. A pirított magvakat Eri­ka mindig aprítógéppel mi­xeli, amíg azok a saját olajuk­tól krémessé nem válnak, eh­hez már csak azonos mennyi­ségű olvasztott csokoládét ad és készen is van egyfajta tölte­lék. Az alapanyagok többségét a cukrász diszkontban szer­zi be, például Szegeden vagy a fővárosban. Sok helyen meg­fordultak a férjével, lányával, jártak a szentendrei csokimű­helyben is, ahol megkóstolták mások alkotásait.- A háziasszonyok többsége leginkább arra kíváncsi, ami­kor meghívnak egy-egy bemu­tatóra, hogy mitől lesz szép fé­nyes és roppanós a csokoládé burka. Nos, ez kizárólag a jó temperáláson múlik. Én csak családi mennyiségben dolgo­zom, nincs műhelyem, nincs márványlapom, ezért hagyo­mányos módon temperálok. Nagyon fontos, hogy jó minő­ségű csokoládéval dolgozzunk és megfelelő körülmények kö­zött. Csokoládé készítéséhez legjobb ha 18-20 fokos a helyi­ségünk, jó, ha épp nem akkor főzünk ebédet, azaz ne legyen felesleges pára. A csokoládé pasztillát gőz felett felolvaszt­juk, 46 fokosra (digitális mag­hőmérő) melegítjük, ennél ma- . gasabb nem lehet, majd állan­dó kevergetés közben vissza­­hűtjük 27 fokra. A hőmérsék­letek pontos betartásával ala­kul ki úgy a csokoládé kris­tályszerkezete, amitől fényes, roppanós, kézmelegtől nem rögtön olvadó lesz. Lehet, hogy első hallásra macerásnak tű­nik, de aki szereti a jó minő­ségű csokoládét és van türel­me hozzá, annak előbb-utóbb sikerélménye is lesz. Erika elmondta azt is, férje az építőiparban dolgozik, fel­nőtt lánya pedig Budapesten él. Karácsonyra készülve már alig várja, hogy ismét elkészít­hesse kézműves csokoládéit újabb és újabb ízekkel. A bonbonok burka mindig jó minőségű belga csokoládé pasztilla, ét-(minimum 70% kakaótartalmú), tej- (minimum 30%-os), fehér csokoládé (mi­nimum 28%-os), és az ebből készült karamellizált változat. Tölteléknek tejszínt, csokolá­dét, marcipánt, magvakat (mo­gyoró, pisztácia, mandula, dió), kókuszt, mákot, aszalt gyü­mölcsöket, aprított kakaóba­bot, vagy szemes kávét, eset­leg likőröket használ. A csoko­ládékat ünnepek előtt egy hét­tel kezdi készíteni, ahogy köze­ledik ez az időszak, egyre job­ban várja, mert örömet szerez neki az alkotás, és főleg má­sok öröme a kapott ajándék miatt. A praliné alapokat (man­dula, mogyoró, pisztácia) 1-2 héttel előbb elkészíti, mert a hűtőben több hétig is eláll. Papdi Istvánné Havasi Erika a saját készítésű bonbonokkal Fotó: Mártonfai Dénes J Muzeális értéket képviselő műszerek, térképek, oklevelek lettek kiállítva a székely házban Nemes célt szolgál a múzeum kialakítása NAGYMÁNYOK Szent Borbála a bányászok védőszentje, ennek apropójából szentmisét tartot­tak a római katolikus temp­lomban, majd Bagi Sándor plé­bános megszentelte a székely házban kialakított bányász­múzeumot. Kari Béla polgármester kö­szöntötte a megjelenteket, ezt követően Illés Tibor, a Bukovi­nai Székelyek Országos Szö­vetségének elnöke felelevení­tette a kiállítóhelyiség létre­jöttének történetét. Elmond­ta, a bányászmúlt szorosan kapcsolódik a településhez, a mai polgárok ennek köszön­hetik a kultúra és sport terü­letén lezajló fejlődési folyama­tokat. A nemzetiségek színe­sítették a község életét, erősí­tették a közösséget, a Nagy­­mányoki Székelykor Egyesü­let több civil szervezettel kar­öltve azért dolgozik, hogy ne széthúzás jellemezze az itt élők mindennapjait. Az össze­fogással megvalósuló tárlat­tal - a bányászatot mint tradi­cionális tudást és munkakul­túrát bemutatva - a múlt előtt tisztelegnek. Stallenberger József, a táj­ház vezetője hangsúlyozta, a bánya bezárása után, 1965- ben Nagymányok bányászjel­lege megszűnt, már csupán Illés Tibor (jobbról) és Juhász Imre látogató az egyik kiállított tárgyat tanulmányozza Fotó: Makovics K. hagyományként él tovább a település életében. Most ismét ezt a hagyatékot, a bányász­múlt írásos és tárgyi emlé­keit igyekeznek megmenteni és közkinccsé tenni. Ezt kö­vetően a plébános megáldot­ta a halott bányász ősök ne­vét tartalmazó emléktáblát is, a meghívott vendégek pedig elhelyezték a tisztelet és meg­emlékezés koszorúit. A Herger Éva vezette Glück Auf hagyományőrző egyesü­let kórusa énekkel, majd a megjelentekkel közösen a bá­nyászhimnusz eléneklésével erősítette a közösséghez tar­tozás érzését. B. L. Ünnepek előtt egy héttel készül a bonbon

Next

/
Oldalképek
Tartalom