Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-25 / 275. szám
előretol helyőrség csontbriqad AZ ELŐRETOLT HELYŐRSÉG ÍRÓAKADÉMIA Sokan vitatják, hogy az írás művészete tanítható és tanulható lenne. Még az írók között is találunk olyanokat, akik azt vallják, hogy költőnek, írónak születni kell, tanulni nem lehet. Ilyen alapon azonban semmiféle művészeti akadémiának nem lenne létjogosultsága. Az írást régebben igenis tanították, és igen nagy sikerrel. Például ha valaki poéta és a bölcsészet polihisztora kívánt lenni a 15. században, az beiratkozott a híres Veronai Guarino ferrarai oskolájába, és ott megtanulhatta a mesterség minden csínját-bínját. Hogy mennyire jól, azt a mi Janus Pannoniusunk költészete is tükrözi. Guarino iskolája olyannyira haladó volt, hogy a pajzán versírás a szakmai gyakorlatok közé tartozott, ez a magyarázata annak, hogy legelső költőnk életművében oly gyakoriak a mulatságos malacságok. Sajnos az ilyen tanintézmények már rég eltűntek, és napjainkra az irodalmi tehetségkutatás esetlegessé vált. Ha valaki el kívánt mélyülni az írásművészetben, valamelyik tapasztaltabb íróhoz vagy a fiatal írókat tömörítő szervezetekhez kellett fordulnia. De nem ugyanaz időnként találkozni rangosabb pályatársakkal és részt venni egy-egy workshopon, mint több évig rendszeresen és módszeresen tanulni egy erre szakosodott intézményben. Nemcsak esetleges volt az utóbbi idők tehetségkutatása, hanem az esélyegyenlőséggel is hatalmas problémák adódtak. A rendszerváltást követően a magyar irodalmi élet elindult az elitizálódás, a belterjessé válás útján, és a fővárosi vagy nagyvárosi irodalmi körök egyre elérhetetlenebbé váltak a Nagykörúton kívül élők és a határon túliak számára. Odajutottunk, hogy paradox módon manapság nehezebb eljutni Ermindszentről Budapestre - az Értől a Nagy Óceánig -, mint Ady idejében. Ezelőtt bő negyedszázaddal joggal várhattuk el, hogy a magyar bölcsésztársadalom — a történelem folyamán először kiszabadulván a cenzúra és a politika bilincséből - újraértékeli a magyar irodalmat-és művelőit, a kezdetektől a jelenkorig, egységesíti az anyaországi, a trianoni határokon túlra szakadt tartományok és a nyugati emigráció magyar irodalmát. De nem ezt történt, a bölcsésztársadalom szekértáborokra szakadt, és ezek küzdelme kaotizálta a kánont, pontosabban párhuzamos kánonokat hozott létre. Pedig a kánonnak nem az ideológiákat kellene tükröznie, nem azt, hogy ki nemzeti-konzervatív vagy ki liberális, ki népies vagy ki urbánus és ki határon inneni vagy tűli, hanem arról kellene szólnia, hogy vannak jó írók, és vannak, akiknek a művei túl könnyűnek találtattak az igazságos — hangsúlyozom, az igazságos — megmérettetéskor. így aztán számo%kiváló író - politikai-ideológiai játszmák áldozataként, vagy egyszerűen csak az önérvényesítési képesség hiánya miatt - gyakorlatilag ismeretlen maradt a nagyközönség számára, és mások, talán kevésbé érdemesek aratták le helyettük a babérokat. Azaz nérncsaina fiatal, hanem íz idősebb tehetségek is gyakran kiérdemelnék a figyelmet, élő és nemrég elhunyt remek írók Orbán János Dénes tucatjait illene újrapozícionálni, megadni nekik a klasszikussá válás esélyét. Ezek a gondolatok vezettek egy állami íróakadémia megalapításához. És mivel nemcsak az irodalomban, hanem a többi művészeti ágban is hasonló a helyzet, egy ernyőszervezet — a Kárpát-medencei Tehetséggondozó - jött létre 2015-ben. Ennek első vállalkozása az Előretolt Helyőrség Iróakadémia, amelyet reményeink szerint a jövőben egyéb művészeti projektek követnek. Az íróakadémia alapelve az esélyegyenlőség. Bárhol is él a tehetség, bármilyen szociális nehézségekkel is küszködik, intézményünk megteremti számára a méltó anyagi és szakmai körülményeket a tanuláshoz, az alkotáshoz, az írói kiteljesedéshez. Az íróakadémiába pályázati úton lehet bekerülni, pályakezdőknek és haladóknak (mentorok) egyaránt, a felvételi vizsgákat minden év májusában tartjuk. A képzés három évig tart, ezalatt az akadémiai oktatók — professzionális alkotók — és külső munkatársak segítenek az írói képességek kiteljesedésében. Nemcsak oktatással, hanem könyvkiadással is foglalkozunk, ez év végéig 25, a jövőben több mint ötven könyvünk jelenik meg, köztük debütkötetek, mentoraink és oktatóink könyvei, valamint értékmentő kiadványok a közönség számára kevésbé ismert remekíróktól. Ugyanakkor ügynökségként is működünk, szerzőinket menedzseljük, népszerűsítjük. Az írásművészet mellett szerkesztést, művelődésszervezést és kulturális újságírást is lehet tanulni. Az Előretolt Helyőrség íróakadémia sokat hangoztatott célja az, hogy az elitizált szépirodalomtól elriadt közönséget visszacsábítsa. Olyan irodalmat akarunk művelni, mely egyszerre felel meg a magas szakmai kritériumoknak és a közönség igényeinek is. Bízunk benne, hogy az Előretolt Helyőrség íróakadémia hátása hamarosan érződni fog a kortárs magyar irodalmi életben, és visszahozzuk az Olvasók életébe a szépirodalom olvasásának örömét. p illanatképek az Iróal lémiu életéből SZAKMAI HÉTVÉGÉK ELŐRETOLT HELYŐRSÉG IRODALMI KARAVAN A havonta megrendezendő szakmai hétvégék tömbösítve képezik az íróakadémiai oktatás gerincét, hiszen az oktatók a saját kiscsoportjaikkal rendszeresen együtt dolgoznak a tanév közben, ezektől a kiemelt időpontoktól függetlenül is. Több részből tevődik össze a szakmai hétvégék tevékenysége — ezek közül az egyik leghangsúlyosabb a meghívott vendégek előadása vagy a velük való beszélgetés. Az elmúlt másfél év során az íróakadémián előadást tartott többek között Adamik Tamás, Csabai Márk, Csapody Miklós, Elek Tibor, Farkas Dénes, Ferdinandy György, Fráter Zoltán, Géczi János, Háy János, Likó Marcell, Márton László, Pomogáts Béla, dr. Sándor Eszter Anita, Szőcs Géza, Térey János és Turczi István. (A vendégek közül azóta többen az íróakadémia oktatói lettek.) Emellett, a szakmai hétvégéken az íróakadémia oktatói összevont órákat tartanak hallgatói csoportjaiknak: itt nem csak a csoportkohézió erősödik, hanem sor kerülhet az elkészült, illetve készülő művek részletesebb vizsgálatára. Ezenkívül belső védések is vannak, melyek során a kötetmegjelenés előtt álló szerzők kéziratát vitatja meg az akadémia közössége, így segítve pályatársaik kéziratainak végső formához való közelítését. Az opponens véleménye mellett a tagság értékes javaslatokkal járul hozzá a készülő kiadvány sikeréhez. Az Anonymus-műhelymunka alatt pedig előre megadott témákra, név nélkül megírt és felolvasott szövegeket vitatnak meg a hallgatók. Mivel a szerzők kilétét homály fedi, az építő jellegű kritikai hang sokkal erőteljesebben képes megnyilvánulni. Az íróakadémia kiemelt rendezvénysorozata az Irodalmi Karaván felolvasókörút, amely 2017 márciusában indult el. A felolvasókörút célja, hogy a fiatal kortárs irodalom teljesítményeit ne csak Budapest és a nagyobb magyarországi városok, hanem minél több magyarlakta település közönsége megismerje. Rendezvényeink során kiemelt szempont, hogy minél szélesebb közönségréteghez eljuthassunk, ezért a kulturális intézményekben (művelődési házak, könyvtárak) meghirdetett eseményeket egyetemi kávézókban, kortárs kulturális központokban, zenés szórakozóhelyeken megrendezett estek egészítik ki. Emellett helyi általános iskolákba, középiskolákba is ellátogatunk, hogy rendhagyó irodalomórákon, kreatív írásgyakorlatok felhasználásával hozzuk közelebb a legfiatalabbakhoz a kortárs irodalmat és biztassuk őket az alkotásra. A résztvevők összeállításánál elsődleges szempont, hogy pályakezdők és mentorok/oktatók egyaránt képviseltessék magukat, így a legfiatalabbak a tapasztaltabbak szakmai irányítása, moderálása mellett próbálhatják ki magukat a nyilvános szereplések terén. Rendezvényeink során minden alkalommal fotódokumentáció készül, felvesszük a kapcsolatot a helyi média képviselőivel, a fényképek, a sajtóvisszhang és a résztvevők naplójellegű beszámolója a KMTG honlapján megtekinthető. Amennyiben Önök is szeretnék, hogy Irodalmi Karavánunk ellátogasson településükre, keressék bizalommal rendezvényszervezéssel foglalkozó kollégáinkat a program@kmtg.hu email-címen. IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET 2017. november
