Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-29 / 278. szám

2017. NOVEMBER 29., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD 7 Egyre népszerűbbek az idősek munkaközösségei A multik is várják a nyugdíjasokat A 65 év felettiek közel 4,2 százaléka dolgozik Fotó: Shutterstock A multinacionális nagyvál­lalatok is érdeklődnek a nyugdíjas-szövetkezetek iránt. Egyre népszerűbb a konstrukció, július óta het­ven ilyen közösség alakult. Egy módosító javaslat sze­rint hamarosan a korkedvez­ménnyel és korengedmény­­nyel nyugdíjazottak is dol­gozhatnának. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Rövidesen a kiske­reskedelemben is megjelenhet­nek a nyugdíjas-szövetkezetek, mivel ezzel jelentős munkaerő­­költséget takarítanak meg a cé­gek - írta meg a Magyar Idők. A lapnak érdekképviseletek il­letékesei nyilatkoztak a témá­ban. Pontos statisztika nincs arról, hogy hányán helyezked­tek el ilyen szövetkezeti formá­ban, de azt lehet tudni, hogy jú­lius óta 70 szövetség jött létre. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtit­kára a lapnak elmondta, hogy a nyugdíjasszövetkezeti modell jelentős járulékkedvezményt ad a munkaadóknak, így a nagy kereskedelmi láncok ér­dekeltek abban, hogy jelenle­gi dolgozójukat ilyen formában foglalkoztassák tovább. A dol­gozónak is megéri a konstruk­ció, mivel rugalmas időbeosz­tásban vállalhat munkát, rá­adásul a szövetkezetek mun­kaerő-közvetítő szerepének kö­szönhetően egyszerűbb állást találni. Bubenkó Csaba, a Ke­reskedelmi Dolgozók Függet­len Szakszervezetének vezető­je szerint az alacsony dolgozói létszámok miatt viszont nem kell attól tartani, hogy a nyug­díjasok nagyobb számú megje­lenése az aktív dolgozók kárá­ra menne. Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz- Coop Szövetség elnöke azt han­goztatta, hogy a szövetkeze­ti modell a munkaerő közve­títésében is segít, ezért rend­kívül fontos eszköz az idő­sek munkavállalásának ösz­tönzésére. A munkaadók sze­rint ugyanakkor szükség len­ne az idősek egyéni munkavál­lalását is segíteni a szövetke­zetekben alkalmazott járulék­­kedvezményekkel, elsősorban a már most is dolgozó nyugdí­jasok érdekében. A képviselők ezen a héten tárgyalhatják azt a módosító ja­vaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a szövetkezeti modellben ne csak az öregségi ellátottak, hanem a korkedvezménnyel és korengedménnyel nyugdíja­zottak is dolgozhassanak, így a munkavállalók száma jelentő­sen nőhet Az Eurostat legfris­sebb adatai szerint a 65 év fe­lettiek közel 4,2 százaléka dol­gozik ma Magyarországon, ami 42 ezer főt jelent. Már több ezren érdeklődtek a Digitális jólét alapcsomag iránt Olcsóbb lehet az internet 30 Mbit/s feletti internet-hozzáférés (nagy sebességű internet-előfizetések aránya, százalék) 27 63,0 63’4 63 64,4 65,0 65,2 MW grafika, forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság INTERNET Jövő év januártól ol­csóbb lehet az internet, miu­tán a mostani 18 százalékról ötre csökken a szolgáltatás áfá­ja. Ez év elején már mérsékel­ték az általános forgalmi adót, akkor 18 százalék lett a koráb­bi 27 helyett. A várható hatá­sokról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Világgaz­daságnak kifejtette: a korábbi áfacsökkentés után az érintett vezetékes szolgáltatók áten­gedték a megtakarítást az ügy­feleknek, így az ár átlagosan bő hét százalékkal csökkent. A mobiltelefonok előfizetési dí­jai ugyanakkor két-három szá­zalékkal mérsékelődtek - írta a lap. A jelek szerint az áfa­csökkentésnek szerepe lehe­tett az előfizetők számának nö­vekedésében is, erre utalnak a számok: a legnagyobb szol­gáltatóknál idén szeptember­ben 4,5 százalékkal többen fi­zettek elő széles sávú vezeté­kes internetre, mint 2016 vé­gén, tavaly szeptemberben pe­dig 3,9 százalékkal többen, mint 2015 végén. A hírközlé­si hatóság szerint azt egyelő­re még nem lehet tudni, hogy az idei több előfizetés mennyi­re köszönhető az áfacsökken­tésnek vagy egyéb okoknak. A kormány az év közepén ve­zette be a Digitális jólét alap­csomagot, amelynek 15 szá­zalékkal olcsóbbnak kell len­nie az adott szolgáltató eddigi legolcsóbb tarifájánál. Az alap­csomag iránt már több ezren érdeklődtek - írta a Világgaz­daság -, de az első pontos ada­tok csak jövő év júniusában áll­nak majd rendelkezésre a fel­használók számáról. IV|W A HELYZET Eltűnt egy szó Csermely Péter jegyzet@mediaworks.hu Egy új baloldali val­lás Igéje lett e szó C sak a közbeszédből, a szótárakban megmaradt, úgy­hogy anyanyelvűnket nem érte veszteség. A múlt szá­zad nyolcvanas éveinek elején jelent meg, bizonytala­nul botladozva, hogy aztán több évtized alatt minden elképze­lést felülmúló karriert fusson be. Épp, ahogy Madách írta: „Nem messiás-é minden új­szülött, / Fénylő csillag, mely feltűnt a családnak, / S csak későbben fejlik szokott pimasszá.” Messiás volt, a szocializmus messiása, tőle várták, hogy friss vért pumpáljon a magyar gaz­daság egyre ziláltabban zakatoló szívébe, elhaló ereibe. A kí­sérlet nem sikerült, ám hívei mégsem ábrándultak ki belőle. Az ám, a hívei! A rendszerváltozás után egy új baloldali vallás Igéje lett e szó, egyszerre volt alap, felépítmény és zárókő. Vol­tak szentjei, apostolai és prófétái, prédikálták nagyszerűségét a Parlamentben, televíziók, rádiók, újságok hirdették egyedül üd­vözítő mivoltát. Megérte az internet korát is, hosszú éveken át ott is magasztalták. Ez a szó tudott lenni az Út, és tudott lenni a Cél, legalábbis ha az embernek volt kedve odafigyelni a hívek hordájára. De nem volt, mert a szót minden épelméjű magy ar ember utálta, s dobott el, kapcsolt ki mindent, ha szembejött. Mára eltűnt. Évek óta nem hallani. A hívei persze megvan­nak, ám egyre szűkebb fővárosi szalonokban, egyre halkabban ismételgetik egymásnak az Igét. Az életünkből szerencsére ki­kopott. Tegyünk egy próbát. Ön mikor hallotta legutóbb ezt a szót: „megszorítás”? Csúcson a magyar beruházási kedv FEJLESZTÉS Három és fél éves csúcson van a vállalkozások beruházási hajlandósága, je­lenleg a cégvezetők 62 szá­zaléka tervez valamilyen fej­lesztést. A középvállalkozá­soknál még ennél is jobb az arány, 91 százalékos - derül ki a K&H kutatási adataiból. Gépek, berendezések korsze­rűsítése áll az élen, de ingat­lanfejlesztésekben is egyre többen gondolkodnak. Je­lenleg tízből hat cég véli úgy, hogy valamilyen fejlesz­tésbe kezd a követ­kező egy év során - írja a Ma­gyar Idők. Ez jelentős előrelépés az egy évvel ezelőtti értékhez képest, amikor tízből öt cég vélekedett így. A javulás min­denképpen örvendetes, hi­szen három és fél éve nem volt ilyen magas a beruházá­si szándék. A fogyasztás di­namikus bővülése és a folya­matosan megjelenő uniós pá­lyázatok pedig hozzájárulhat­nak a fejlesztések szinten ma­radásához, vagy akár további emelkedéséhez is. Nemrég je­lent meg például a kis- és kö­zépvállalkozások (kkv) esz­köz- és szoftverbeszerzésre irányuló 17 milliárd forintos keretösszegű pályázata - ma­gyarázta Kovács Viktor Zol­tán, a K&H kkv-marketingfő­­osztály vezetője. A bank köz­leménye arra is felhívja a figyel­met, hogy a követ­kező egy év beru­házásait elsősor­ban a gépek, be­rendezések és az informatikai fejlesztések pör­gethetik fel. A gépjárműpark korszerű­sítése stabilan tartja harma­dik helyét, de egyre többen készülnek ingatlanberuházá­sokra is. Az ebben gondolko­dó cégek aránya az év elejé­hez képest csaknem négysze­resére nőtt. Úgy tűnik tehát, hogy még jobban felpöröghet az építőipar - olvasható a fel­mérésben. MW Még jobban felpöröghet az építőipar Kukoricát és mézet szállíthatunk az ázsiai országba Óriási kínai tőke a gazdaságnak Alku születhet az INA visszaadásáról BUDAPEST Az eddig kialakí­tott kínai-magyar együttmű­ködést minden tekintetben si­került megerősíte­ni - jelentette ki Or­bán Viktor minisz­terelnök kedden az Országházban a Li Ko-csiang kínai kormányfővel folytatott hivata­los tárgyalása után. A mostani magyar-kínai megállapodások közül megemlítette, hogy Ma­gyarország kukoricát és mé­zet szállíthat az ázsiai ország­ba. Emellett a magyar Exim­­bank 500 millió dolláros hi­telkerethez jut, amelyet kihe­lyezhet a magyar gazdaságba; a BorsodChem 217 millió dol­láros beruházási hitelt kapott, „ez jó hír Kazincbarcikának”; és megnyílt egy 20 millió dolláros fej­lesztés lehetősége a Komáromban lé­vő kínai elektro­­mosbusz-gyár ese­tében, „ez jó hír a komáromi­aknak” - sorolta. Kiemelt egy sárvári és egy szegedi érintett­­ségű magánmegállapodást is: egy nagy termálprojektet, illet­ve egy 40 millió dolláros textil­áru-értékesítést. Előbbi jó hír a sárváriaknak, utóbbi pedig jó hír a szegedieknek - jegyezte meg a kormányfő. MW Jó híreket kö­zölt a magyar kormányfő A magyar és a kínai kormányfő a csúcs helyszíne előtt Fotó: MTI ENERGIA A magyar állam ké­szen áll a méltányos alkura, hogy minél előbb le lehessen zárni a Magyarország és Hor­vátország történelnüleg jó kap­csolatát mérgező vitát a Mól szerepéről az INA horvát ener­giavállalatban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Andrej Plenkovic horvát miniszterel­nökkel Budapesten. Orbán Vik­tor aláhúzta, hogy ez egy üzleti ügy, a magyar kormány ezt nem tekinti kormányzati kérdésnek, de támogatja, hogy minél előbb megoldás szülessen. A megál­lapodásnak „méltányosnak kell lennie, és azt kívánom, hogy gyorsan, amint lehet, megköt­tessen, és akkor minden szin­ten helyreállhatnak a kapcsola­tok” - hangsúlyozta a kormány­fő. Ha sikerül megszabadulni az INA problémájától, minden téren helyreállhat az együtt­működés - hangoztatta Orbán Viktor. A horvát kormányfő el­mondta: elégedett a két ország közötti kereskedelmi forga­lom mértékével. Megemlítet­te, hogy az idén félmillió ma­gyar turista nyaralt a horvát tengerparton. Szavai szerint lépéseket tesznek a két ország közötti közlekedési lehetősé­gek előremozdítására. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom