Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-23 / 273. szám
12. MEGYEI KÖRKÉP 2017. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Baltával végezte ki férjét, majd aktuális szeretőjét felbujtónak állította be Az egyik leghírhedtebb Tolna megyei bűneset krónikája Szörnyű, véres gyilkosság forgatta fel Szekszárdot 1966. december 15- én: Sütő Istvánné több mint húsz baltacsapást mért alvó férje fejére, mellére. Kvanduk Bence bence.kvanduk@mediaworks.hu SZEKSZARÜ Óriási érdeklődés mellett a zsúfolásig megtelt megyei bírósági teremben kezdődött meg 1967. március 30-án reggel a szekszárdi férjgyilkos Sütő Istvánné pere. Sütőék 1953-ban kötöttek házasságot, a frigy azonban nem volt zavartalan. Egyre inkább állandósultak a házastársak közti veszekedések, amelyek később sorozatos verekedésekig fajultak. Először csak azért, mert Sütőné többször elmaradozott hazulról, még éjszakánként is. Később ehhez párosult a nő mértéktelen italozása. Ilyen állapotban törte öszsze egyszer baltával Sütőné az egész bútorzatot. Az aszszonv 1958-ban megismerkedett Pintér Józseffel. Rá egy évre, miután öngyilkosságot kísérelt meg - beleugrott a kútba, de kimentették -, Sütővel elváltak. Az asszony ekkor Pintérrel állt össze. 1961-ben ismét összekerült Sütővel, újra megesküdtek. Életük azonban úgy folytatódott, mint korábban. Különösen megromlott a házastársak között a viszony a gyilkosságot megelőző évben, amikor Sütőné megismerkedett, majd közelebbi kapcsolatot létesített munkatársával, Heidt Józseffel. A végzetes nap 1966. december 15-én jött el. Nagymosást tartottak, Sütőnének egy mosónő is segített. A délelőtt folyamán Sütőék összevitatkoztak. Ezt követően a férj este tért haza, s hozott egy liter bort, majd a felesége is hozatott egyet. Sütő csak egy-két pohárral ivott belőle, de a feleségének megártott, s ismét vitatkoztak. Sütő tíz óra tájban kislányukkal lefeküdt, az asszony - már egyedül - tovább mosott. Hajnali egy óra tájban következett be a tragédia, amikor az asszony úgy döntött, változtat sorsán. Megnézte, alszik-e az ura, kiment a baltáért és több mint húsz baltacsapást mért alvó férje fejére, mellére. Miután meggyőződött arról, hogy férje valóban meghalt, nejlonba csomagolta a véres baltát, bedugta a szekrény alá. Ezután a kislányukkal a szomszéd, özvegy László Lajosnéhez ment. Itt azt mondta, hogy férje fenyegetésére szánta el magát a gyilkosságra. Kérte Lászlónét, segítsen kivinni a holttestet a Keselyűsi útra, hogy azt higygyék, baleset áldozata lett a férje. Lászlóné tanácsára mégis a rendőrségre indultak. Az első rendőrségi kihallgatáskor is így mondta el Sütőné az esetet. De még ugyanaznap délután már azt vallotta, hogy Heidt tanácsa szerint járt el. Sőt, azt is vallotta, megbeszélték, hogy motorra teszik a halottat, s kitolják a Keselyűsi útra, mintha motorbaleset érte volna. A nyomozás erre nem talált semmi bizonyítékot. Az első bírósági tárgyaláson Sütőné azt vallotta, megbánta már tettét, de viselkedése nem ezt mutatta, szerepel a Tolnai Megyei Népújság tudósításában. Szenvtelenül mondta el, hogy nem szerelemből ment Sütőhöz, s azután sem tudta megszeretni.- Árva gyerek voltam - idézte az újságíró. - Szeretetre vágytam. Ő nem az a típusú ember volt, aki ezt nekem meg tudta volna adni. Én finomabb lelkű voltam. (Nagy moraj a hallgatóság közt.) Vallomása során csak arra nem akart kilyukadni, miért voltak a veszekedések. Minduntalan a köztudottan - a tanúk vallomásával is alátámasztottan - csendes, békés természetű férjét vádolta, akiről elmondták, hogy munkahelyén A tanú elájult a tárgyaláson is inkább a veszélyesebb munkát vállalta, hogy minél több jusson a családnak. Emellett részes kukoricát is művelt. Érdekes fordulatot vett ezután a tárgyalás. Sütőné ugyanis a többszöri kihallgatásokon vallottak ellenére, most tagadta Heidt felbujtását, mondván csak elkeseredésből eredő haragjában akarta belekeverni az ügybe. Tagadásán az sem változtat, hogy kislánya visszaolvasta vallomását. Továbbá tagadta, hogy férfiismerősei és italozásai miatt volt gyakori veszekedés köztük, s azt is, hogy többször elherdálta fizetését. Az orvosszakértők véleménye a magát finom lelkűnek feltüntető Sütőnéről, hogy valójában sivár lelkületű, idegileg Heidt József vallomását kísérte. Elismerte Sütőnével való viszonyát, de tagadta a gyilkosságra való felbujtást. Július 4. Változatlanul nagy érdeklődés mellett kezdte meg a megyei bíróság a szekszárdi férjgyilkos tárgyalásának folytatását. Időközben a bíróság tagjai közt változás történt, ezért az egész bírósági eljárást meg kellett ismételni. A megyei bíróság azonban ezen a tárgyaláson arra a megállapodásra jutott, az sem bizonyított, hogy Sütőné hamis vádja tudatosan hamis. Elzárt bizonyítottság hiányában e vád alól felmentette. Végül bűnösnek találták Sütő Istvánnét emberölés bűntettében, s 12 évi, börtönben eltöltendő szabadságvesztésre ítélte, valamint 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Eredménytelen szembesítés- Miért vonta vissza az elmúlt tárgyaláson Heidt József ellen tett vallomását? - kérdezi a bíróSütcjnét.- Csak azért, mert úgy gondoltam, nekem már mindegy, úgyis meghalok.- S most?- Ő beszélt nekem róla, hogy öljem meg. Ez az igazság - mondja, bizonyítékot azonban nem tud erre mondani. Heidt: - Koholmány, kérem. A szembesítés tehát eredménytelen volt. A tanúk kihallgatása után az ügyész vádkiterjesztést jelentett be. Ezek szerint Sütőnét az emberölés bűntette mellett hamis vád miatt is felelősségre vonták volna, ugyanis olyan bűnnel vádolta meg Heidt Józsefet hamisan, amelyért halálbüntetés is kiszabható volt. Ezután a bíróság hivatalos bizonyítási eljárást rendelt el az orvosi szakvéleményekkel kapcsolatban, majd ismét elnapolta a tárgyalást. gyenge, de ez csak kis mértékben befolyásolhatta tettét. Emlékezete is pontatlan. Ezt követően a bíróság elnapolta a tárgyalást. A szekszárdi férjgyilkos ügyében nagy érdeklődés mellett folytatta a tárgyalást a megyei bíróság május 16-án. A váratlan fordulatok nem hiányoztak ezen a napon sem. Az aszszony ismét rendőrségi vallomását mondta igaznak, tehát Heidt Józsefet is vádolta. A tanúk kihallgatása közben is akadt izgalom. Az egyil tanú rosszul lett, s ki kellett vinni a szomszédos szobába. Nagy érdeklődés kísérte a szomszéd özvegy László Lajosné vallomását, akinek a házánál kétszer is találkán volt Sütőné és Heidt. Érdekes dolgot mondott el arról, amikor a gyilkosság után őt Sütőné a kislányával felkereste. - Mondtam Sütőnének menjetek vissza, hátha lehet még rajta segíteni. - Sütőné erre azt válaszolta: „Nincs az az orvos, aki azt már összerakja.” Mindezekre Sütőné ezen a tárgyaláson nem emlékezett. Természetesen a legnagyobb érdeklődés A gyilkosság felkavarta a kedélyeket. Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock Mézes reggeli volt Bátaszéken is BÁTASZEK Az idei mézes reggelire a megyéből több mint negyven intézmény jelentkezett. Idén először nem egyetlen naphoz kötődik az iskolásoknak szánt népszerűsítő program, hanem november 17-e és 24-e közötti időszakra. Bátaszéken Schroth Ádám méhész vitt az alsó tagozatos gyerekek számára az általa készített és forgalmazott mézekből. A méhész mesélt a mézről, a méhekről, a gyerekek pedig feltehették kérdéseiket. A kóstoltatás után szavaztak a gyerekek, hogy melyik méz ízlett nekik a legjobban, majd ajándékba egy kis üveg mézet kaptak. M. I. Másfél esztendeje alakították meg a Szabad Alkotók Társaságát Zen-firkák tárlata az Ódry Galériában FADD Aprólékos műgonddal készített tollrajzok és mandalák, különböző hordozókra: papírra, textíliára, kőre és porcelánbögrére. Ez a kiállított anyag. Szombaton nyílt a Zen, a nyugtató játék című tárlat a faddi Ódry Galériában. (A zen jelentése: visszatérés az emberi lény eredeti, tiszta szelleméhez.) A Szabad Alkotók Társasága másfél éve alakult. Ez a harmadik bemutatkozásuk, melyen kilenc tag művei szerepelnek. Többségük a kiállításnak helyet adó Ódryné Horváth Krisztina rajzkurzusaira járt, ott sajátította el Ódryné Horváth Krisztina (balról) galériájában nyílt a kiállítás A szerző felvétele az úgynevezett jobb agyféltekés technikát. Maguk nyitották meg a saját tárlatukat. Köszöntőt Kinhirt Anita mondott, verset Márkusné Tibai Márta, az alkotásokról Vitányi Ida beszélt. Elmondta, hogy ezek a zen-firkák nagy koncentrációt igényelnek. Gyakorlatilag teljes kikapcsolódást jelentő, meditativ tevékenység során születnek. Az alkotók más-más technikai tudással és látásmóddal indulva találtak rá a saját ösvényükre. A megnyitót kötetlen beszélgetés követte. A faddi kiállítás december 5-ig tekinthető meg. W. G.
