Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-20 / 270. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. NOVEMBER 20., HÉTFŐ Még nincs tízéves, de már meghaladta a 800 ezer kilométert a paksi Suzuki Évek óta lapunk szolgálatában a gépkocsi és a tulajdonosa Hanoi József és felesége az autó mellett. A járművet nap mint nap használják mind a ketten Fotó: Vida Tünde Több mint 800 ezer kilométert futott mostanra Hanoi József kilencéves Suzuki SX4-ese. A paksi autótulajdonosra - aki nem mellesleg a Tolnai Népúj­ság szállítója - és járművére az Autó-Motor magazin is felfi­gyelt. Társlapunk riportját mi is közöljük. Autó-Motor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu PAKS Hanoi József évtizedek óta a Tolnai Népújságot teríti a megyében, munkájából ki­folyólag éjjelente 219 kilomé­tert tesz meg, majd reggel a felesége ül a volán mögé, aki munkahelyére 70 kilométert autózik, és délután ugyanezt a távolságot teszi meg. Hétvé­gén a szokásos utak mellett gyakran előkerül az utánfu­tó is, barátnak-rokonnak segít építkezéseknél ez az SX4-es. Ami igazából szükségmegol­dásként került a családba, mi­után az előző autó - egy 1,3- as dízelmotorral felszerelt Wa­gon R+ - egy balesetben össze­törött, szerencsére senkinek nem lett baja. Azonban gyor­san kellett egy kis fogyasztá­sú autó a családnak. A paksi márkakereskedéssel ápolt jó kapcsolat révén az ottani be­mutatóautót vették meg, egy l,ó-os Peugeot dízellel felsze­relt SX4-est, 84 kilométeres futásteljesítménnyel. Ekkor még a válság előtt jártunk, sok sorstársához hasonlóan ezt az autót is hosszú lejáratú hitel­­konstrukció kere­tében vásárolták. Mire lejár a tör­lesztés, meglesz a 900 000 kilométe­res futás is. Jelen­leg még nem tar­tunk ott, augusz­tus 30-án érte el a 800 000 kilométert az autó, de három nappal ké­sőbb, látogatásom idején már 801 364 kilométert mutatott a digitális számláló. Az eltérő színű első lökhárí­tót leszámítva csak a bal hát­só sárvédő sérülése szembe­ötlő, előbbi a beletörődés kö­vetkezménye. Az éjjeli mű­szak Tolna megye útjain ve­szélyes, csak az utóbbi hónapok­ban vaddisznóval, őzzel és borzzal ta­lálkozott az autó, egyszerűen feles­leges pénzt költeni új - akárcsak bon­tott - lökhárítóra addig, amíg a régit vissza lehet csavarozni a he­lyére. A bal hátsó sárvédő sé­rülését József magára vállalja, egy téli tolatáskor egy hóbuc­kában megakadt az utánfutó kereke és bebicsaklott, akkor karistolta össze a karosszéri­át. Csak egy helyen fedeztek fel rozsdát a karosszérián, a jobb első sárvédő kerékjárati ívén pattant le a fényezés egy körömnyi felületen. Ezek után kíváncsi vagyok az utastérre is, hiszen legin­kább ott kell meglátszania a Még azt is megengedték, hogy kipróbáljam az autót, ők pedig boldogan pattantak be a hátsó ülésre, hiszen abból a perspektí­vából kevésbé ismerik a Suzukit. József szabadkozik, hogy érik már a stabilizátorszilentek és a váltott sofőrrel megtett ha­talmas távolságnak, de csa­lódnom kell. Pontosabban di­csérnem a Suzuki fejlesztő­it, mert nagyon jó minősé­gű anyagokból rakták össze a belső teret. Aztán felvilágo­sítanak, hogy szép ugyan a kormány, de eredetileg rücs­lengéscsillapítók cseréje, ezért kicsit hangos most a futómű, egyébként semmi nyomát nem érzékelem annak, hogy milyen csillagászati futással büszkélke­dő autó volánja mögött ülök. Bú­csúzáskor még egy meghívót is kös volt a karimája, ami má­ra simára kopott, a küllőkön még látszik az eredeti min­tázat. Ezenkívül még a volán közepén lévő márkajelzés fé­nye kopott meg, és a hangerő­állító gombokról kezd eltűnni a festés. Az ülés kényelmes, nincs „kiülve”, a kárpit sem kaptam, azaz rögtön kettőt: jövő ilyenkor, a 900 000. kilométer betöltésekor a helyi Suzuki-sza­­lonban találkozunk, ahogy majd két év múlva, az 1000 000. ki­lométer elérésekor is visszavár­nak. Ott leszek! szakadt, később tudom meg, hogy az első üléseket már cserélték bontott darabokra - ezekben még csak 350 000 kilométer van. Egy ismerő­sük pár hónappal utánuk vett egy ugyanilyen dízel SX4-est, amelyet nemrég összetört, on­nan származnak az „új” da­rabok. A hátsó ülések még a gyáriak, ezeket alig használ­ják. A csomagtartóban a meg­szokott KRESZ-tartozékok mellett pár flakon motorolaj és néhány gyorskötöző van - tudják, a vadgázolások. Apropó, motorolaj, a 15 ezer kilométeres szervizinterval­lum másfél havonta telik le, olajat csak akkor kell utántöl­­teni, ha sokat utánfutóztak az SX4-essel. A francia eredetű, 90 lóerős dízelmotor problé­mamentes, az elmúlt 9 év és 801 364 kilométer alatt csak egyszer hagyta tulajdonosa­it ott az út szélén, amikor el­szakadt a vezérműszíj, ám azt követően a szelepeket kellett cserélni. A turbó még az ere­deti, az EGR-szelepet egyszer cserélték, hamarosan megint sor kerül majd erre, hiszen újra sárgán világít a motorel­­lenőrző-lámpa a műszerfalon. Egyszer adta meg magát az önindító, a cseréig betolással indult, továbbá a sebességvál­tót is cserélni kellett már egy­szer. Egyszerűen nem vette be az egyes fokozatot, ezért egy hétig úgy dolgozott az SX4-es, hogy kettesből indultak vele. Kevés dízel SX4-es van, bon­tóban sem könnyű hozzá spe­cifikus alkatrészt találni. Meglepő, de még csak a har­madik kuplung van az autó­ban, igaz, az előző kettőt se kopás miatt kellett cserélni, hanem azért, mert eltörött a rugótányér - mindkétszer in­duláskor, a kapu előtt. Ezen­kívül még a jobb oldali félten­gely belső csuklójának cseré­jét tudja felidézni a tulajdonos házaspár, mint rendkívüli ki­adást. Ekkora futásteljesít­ménynél ez igazán elhanya­golható hibalista. Ekkora futás­teljesítmény­nél elhanya­golható a hi­balista Készülnek az egymilliomodik kilométer elérésére HIRDETÉS RENDEB 06-407.51!uI510i WWW.LAPJ3ENTRUM:HU .1790Ft*

Next

/
Oldalképek
Tartalom