Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-20 / 270. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. NOVEMBER 20., HÉTFŐ Varázskönyvben elevenednek meg a történetek Múltat idéző film készült a városról Kindl Gábor és ketten a filmben szereplő ifjú hölgyek közül Fotó: Mártonfai Dénes Nemzetközi zenei táborra kaptak felkérést SIMONTORNYA Csőszné Kacz Edit, Simontornya polgármes­tere különleges levelet kapott a közelmúltban. A levelet dr. Ta Quang Dong, a vietnami Ho Si Minh Város Zenei Kon­zervatóriumának igazgatója küldte a Vietnam-Magyaror­­szág Kapcsolattartó Alap köz­vetítésével. Mint az a levélben áll, Ho Si Minh város népbi­zottságának elnöke idén nyá­ron Budapesten tett látogatá­sa alatt a két ország barátsá­gát számos együttműködési lehetőséggel erősítették. A kapcsolattartó alap és a város több éve jó kapcsolatot tart fenn. Mivel a zene a bé­ke globális nyelvét jelenti, a jó együttműködés szellemé­ben egy simontornyai hely­színű közös zenei tábor meg­rendezésére tettek javaslatot. A program minden résztve­vő magyar és vietnami fiatla­­nak, szól, akik lehetnek diá­kok, fiatal művészek, klasszi-A szervezők szándé­ka szednt jót tesz a tábor a zenei kul­túrának, a barátság­nak és egyben a turizmusnak is kuszene-rajongók. A program nemcsak a simontornyai zene­tanárok és más magyar váro­sok zenei tudását hozza el, ha­nem esélyt ad arra is, hogy a tábor esélyt ad arra is, hogy a két város közötti barátság el­mélyüljön. Ezen túlmenően ez az esemény lehetőséget nyújt Simontornya város turizmu­sának népszerűsítésére a vi­etnami és a nemzetközi bará­tok és barátságok révén. Mint azt Csőszné Kacz Edit elmondta, nagy megtisztelte­tés a város számára ez a fel­kérés, és mindent elkövetnek majd annak az érdekében, hogy ez a közös tábor ne csak egy alkalom legyen, hanem ezen keresztül a két város, va­lamint a vietnami és a magyar diákok hosszú távú együttmű­ködése valósuljon meg. Mint válaszlevelükben megírták, mindenben a konzervatórium rendelkezésére állnak, és bíz­nak a mielőbbi személyes ta­lálkozásnak. V. M. Tolna múltjából idéz meg va­lós történeteket és legendá­kat az a film, amelynek be­mutatóját pénteken tartot­ták a tolnai MAG-Házban. Steinbach Zsolt szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA - A vége felé járunk annak az időszaknak, ami­kor a régi tolnai történetek, anekdoták - a hajdani törté­nések ismerőinek elmondá­sából - még megőrizhetők,’ a ma és a jövő generációi szá­mára - emelte ki a Varázsla­tos könyvtár - Tolnai törté­netek című film jelentőségét Kindl Gábor a produkció tol­nai díszbemutatóján. A film rendező-producere azt is el­mondta: a fentieknek megfe­lelően úgy akarták megcsi­nálni az alkotást, hogy azt a mai fiatalok is könnyen befo­gadhassák. Ennek érdekében egy olyan dokumentumfilm született, amely egy keretjá­tékba illesztve dolgozza fel a kiválasztott témákat. A film nem tud és nem is akar átfo­gó képet adni Tolna történeté­ből, de fontos és érdekes íze­lítőt nyújt a város múltjáról. Többek között olyan informá­ciók révén is, amelyeket a ré­gi tolnaiak sem feltétlenül is­mernek. A keretjáték lényege, hogy a tolnai városi könyvtárban található „varázskönyvben” virtuális szemüvegen keresz­tül elevenednek meg a múlt­béli történetek, általános is­kolás diákok számára. A film „mesélője”, fő narrátora Link Judit, a könyvtár vezetője, a szereplő diákok pedig a tol­nai Bredák Kitti, Lukács Gré­­ta és Győri Viktória, valamint a gerjeni Tóth Flóra, i A történeteket főként he­lyiek elbeszéléséből ismerhe­tik meg a nézők. Elsőként a „török pincékről” mesél Sáth Sándor, ezúttal nem asztalite­nisz-edzői minőségében. En­nek a sztorinak egyik fontos eleme, hogy a város alatt hosz­szan húzódó pincerendszer valójában nem a török kor­ban, hanem később épült. Hasonló a helyzet a „török templommal”, amelynek ma­radványai elvileg a tolnai Du­na város alatti részén rejtőz­nek, de ennek sincs köze a tö­rökökhöz. Erről a témáról a filmben Koncz Ádám tolnai helytörténész, újságíró, vala­mint Ódor János, a szekszár­di Wosinsky-múzeum igaz­gatója és Sáth Sándor be­szél. A Duna-parton található A dokumentumfilm mellett ké­szült egy képregény alapú ani­mációs rövidfilm is, amelynek mesélője Mikó István. Ez az al­kotás három anekdotát dolgoz fel. A vörös kakas a hajdani tol­nai tűzesetekről és az azok okát sikeresen felderítő Pécsy Jó­zsef plébánosról szól. A máso­dik a „mözsi klumpasokat" idé­zi meg: a hideg télben a temp­lom előtt hagyott fa klumpák­ba vizet öntöttek tréfás kedvű fiatalok, így a mise után a hí-Stern-telep története a tolnai Tófalusiné Ádám Erzsébet és az extolnai, Budapesten élő Stern Pál Miksa tolmácsolá­sában hallható. Az első tolnai fényképé­szekről - 19. század vége, 20. század eleje - dr. V. Kápol­­nás Mária mesél a filmben. A tolnai Selyemgyár történe­tét Steinbach Ferenc, a tolnai selyemfonoda utolsó vezetője foglalja össze. Tolna leghíre­sebb szülötte, Wosinsky Mór életútjáról Ódor János beszél. vek a befagyott klumpák he­lyett pacskerban mentek haza. A harmadik történet a sárga­­iábúak legendájáról szól. A ve­títés után Appelshoffer Ágnes polgármester mondott köszöne­tét az alkotóknak és a film fő tá­mogatójának, egyik ötletadójá­nak, dr. Varga Józsefnek. A tol­nai származású mecénás nem tudott jelen lenni a vetítésen, ő egy nappal korábban láthat­ta az alkotást, és videoüzenetet küldött a díszbemutatóra. Tolna és környékének a II. vi­lágháború végén történt bom­bázásáról az alkotásban Tálo­­si Zoltán számol be, aki a me­gye II. világháborús repülés­történetét kutatja. A film végén a tolnai sár­­galábúak legendájáról és an­nak eredettörténetéről Koncz Ádám mesél, mellette feltű­nik Mikó István színművész is. Bár a legismertebb anek­dota szerint a tolnai hajósok a jobb helykihasználás miatt taposták meg az uszályban a tojást - és lett ezért sárga a lábuk -, egy másik történet szerint a tojástaposás német­­országi eredetű, és egyfajta bátor alattvalói lázadás ki­fejezése volt. A lényeg min­denesetre az, hogy bár a sár­galábú eredetileg a tolnaiak gúnyneve volt, ma a város la­kói büszkén vallják magukat sárgalábúnak. A Varázslatos könyvtár DVD-n, valamint a képre­gény is megvásárolható már a városi könyvtárban. A fil­met a könyvtárban foglalko­zások keretében is bemutat­ják majd. Völgységi sikerek a Blickpunkt pályázaton BONYHÁD-ZÁVOD-BUDAPEST November 11-én nyílt kiállí­tás Budapesten a Műcsarnok­ban a magyarországi német nemzetiség életét bemutató, Blickpunkt elnevezésű fotó­­pályázatra beérkezett legjobb képekből. A megmérettetést idén is három kategóriában (fotók, képeslapok, archív képek) ír­ták ki, és mindegyik kategó­riában egy fődíjat osztottak ki, amely fejenként 101 eu­ró volt. A megnyitón hirdették ki a végeredményt is, amely sze­rint fotó kategóriában Bony­­hádról Kirchné Máté Réka győzedelmeskedett, Áhítat című alkotásával. A képeslap kategóriában pedig a závodi származású Szász Julianna vehette át a fődíjat. Mindkét fotó szerepel a 2018-as Blickpunkt falinap­tárban is. A kiállításon a bonyhádi Reiser Kornélia egy fotóját is bemutatták - tet­te közzé Kirchné Máté Ré­ka tájékoztatása alapján a bonyhad.hu. TN Folyamatos az előleg kifizetése MAGYARORSZÁG-TOLNA ME­GYE A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szö­vetsége (Magosz) és a Nem­zeti Agrárgazdasági Kama­ra (NAK) kezdeményezésére 2017 júliusában munkacso­port alakult ezen két szerve­zet, illetve a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Ál­lamkincstár (MÁK) és a Mi­niszterelnökség részvételé­vel. Ennek a munkacsoport­nak a tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2017. október 16-án zökkenőmen­tesen megindult az előlegfi­zetés, és október Végéig kö­zel 100 milliárd forint támo­gatási előleget utalt át a MÁK a gazdálkodóknak. A novem­ber 30-i határidőig több mint 200 milliárd forint előleg ki­fizetését irányozták elő, ez minden eddiginél magasabb összeget jelent. TN Animációs filmen az anekdoták Petőfi és Szendrey nyomában jártak Megnyílt a Berekai Éva Országos Népi Ékszer Kiállítás Díjazták a legjobb pályázókat NAGYKÓNYI A Tamási Lajos Tagiskola 16 tanulója két pe­dagógus kíséretében október 24. és 27. között a Határtala­nul program támogatásával négynapos kiránduláson vett részt Erdélyben. Csatlakoz­tak hozzájuk a kurdi tanulók és pedagógusok is - mond­ta Gasparics László, a szék­helyintézmény tamási Würtz Ádám Általános Iskola és AMI igazgatója. A kirándulás főbb állomá­sa Nagyvárad, Nagykároly, Erdőd, Nagybánya, Koltó, Zsi­­bó és Nagyszalonta volt. A fel­készülés során a diákok fel­elevenítették irodalmi és tör­ténelmi tanulmányaikat, kü­lönösen Petőfi Sándor, Ady Endre, Wesselényi Miklós és Arany lános életéről, mun­kásságáról. A kirándulás so­rán nagyon sok új, érdekes in­formáció birtokába jutottak a nevezetességekről, híres em­berekről. Elhelyezték a tisz­telet virágait az emlékhelyek­nél. Sokat tanultak emberség­ről, összetartozásról, együtt gondolkodásról. A hely szelleme megérin­tette őket a kohói Teleki-kas­télyban: ugyanazokon a lép­csőkön jártak, ahol Petőfi és Szendrey Júlia élete legboldo­gabb időszakát töltötte. B. L. SZEKSZÁRD Megnyílt a Babits Mihály Kulturális Központ­ban a Berekai Éva Országos Népi Ékszer Kiállítás. Az azo­nos nevű pályázatra beküldött százkét darabból nyolcvanki­lenc látható. A fődíjat Kovács Anna kapta, aki gyönyörű sárközi formájú gallért, övét, csafringot készített láncból. A Berekai Éva-díjat megosz­totta a zsűri, így dr. Magyar Erzsébet és Péter Szidónia ér­demelte. Az átadó-megnyitót konferencia előzte meg, ame­lyen a hazai és külföldi gyön­gyökről és az ezekből készült ékszerekről szóltak az elő­adások. B. K. Közel száz pályaművet láthatnak az érdeklődők a kiállításon Fotó: Mártonfai Dénes (

Next

/
Oldalképek
Tartalom