Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-10 / 262. szám
fi BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. NOVEMBER 10., PENTEK A látogatók is kipróbálhatják a műszereket az atomerőmű gyűjteményében Múlt Ipartörténeti kuriózumok sorozatával találkozhatunk a paksi Atomenergetikai Múzeumban. Az intézmény állandó kiállítása az atomenergia békés célú felhasználásának állít emléket, és egyúttal bemutatja az atomerőmű működését is. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu KIÁLLÍTÁS A 20. századi Magyarország egyik legnagyobb ipartörténeti beruházása volt a Paksi Atomerőmű megépítése, amellyel létrejött egy új hazai iparág: a villamos energia előállítását szolgáló atomenergia-felhasználás. Az erőmű azóta meghatározó szerepet tölt be a magyarországi villamosenergia-termelésben, annak több mint 50 százalékát adja. Az Atomenergetikai Múzeum kiállítása az építkezési munkálatok és az üzemeltetés történetét és mindezek tárgyi emlékeit tárja elénk az 1960-as évektől napjainkig. A kontinensünkön egyedülállónak számító intézmény a Paksi Atomerőmű északi részén várja látogatóit. Az érdeklődők a legmodernebb technikai eszközök segítségével térképezhetik fel az erőmű történetét, és testközelből, interaktív módon ismerhetik meg akár a sugárvédelmi műszereket, a Az atomerőmű központi blokkjának építése 1977-ben Fotók: MW régebben használt ipari számítógépeket, vagy épp a hőenergiát villamos energiává alakító nagyberendezéseket, például a tolózárakat, a biztonsági szelepeket, illetve a szivattyúkat is. Az érintőképernyős információs pultok képek és videófelvételek segítségével teljes körű tájékoztatást nyújtanak a műtárgyak egykori használatával kapcsolatban, számos berendezés pedig ki is próbálható. A múzeum látogatása díjmentes, akadálymentesített, belső tereiben fénykép és videófelvétel is készíthető. Korszerű vezénylőterem gondoskodik a biztonságról Az egyéni látogatók az erőmű északi portáján keresztül fényképes személyazonosító okmány felmutatásával közelíthetik meg a gyűjteményt. Az Atomenergetikai Múzeum mindemellett kutatási lehetőséget is biztosít. Ezt szolgálják a múzeumi szaktárak, a könyvtár, a filmtár és az adattár. 10-18 éves korig múzeumpedagógiai programot is kínál az intézmény, legfeljebb 40 fős csoportok számára pedig tárlatvezetést biztosítanak. Pakson az üzemi terület látogatására is van lehetőség. Az atomerőmű 4. blokkján lévő üvegezett folyosókról meg lehet tekinteni a működő atomreaktorokat és a vezénylőtermet, valamint közvetlen közelről meg lehet figyelni a hatalmas méretű turbinagenerátor egységeket is. Ezt a programot kizárólag csoportosan, előzetes bejelentkezéssel, 16. életévüket betöltött látogatók vehetik igénybe. Egy csoport létszáma legkevesebb 10, legfeljebb 40 fő lehet, a látogatási igényt a választott időpont előtt legalább három héttel kell jelezni. és jövő találkozik Pakson Finn-magyar szimulációs számítógép segítette az üzemeltetési személyzet képzését Rekorderek: gigászoktól az ősmobiltelefonig LÁTNIVALÓK Óriási méretű és súlyú szerkezeteket is meg lehet tekinteni a kiállítóterekben. Kinti helyszínen látható a hatalmas, 400 kilovoltos főtranszformátor, amely az erőmű generátoraiban termelt 15,75 kilovoltos feszültségű áramot 400 kilovoltosra alakítja át. A transzformáció célja a veszteségek csökkentése, mert az áram szállítása melegedést, azaz energiaveszteséget vált ki a távvezetékben, ami a megemelt feszültséggel csökkenthető. A reaktorperem-tömítő géppel már „házon belül” találkozhatunk. Hogy mi is ez? A Paksi Atomerőmű legfontosabb nukleáris egysége a reaktorberendezés. Ebben a zárt egységben zajlik le az elsődleges hőtermelés, a láncreakció folyamata. A reaktor 123 bar nyomáson és 300 Celsius-fokos hőmérsékleten üzemel, és egy perem mentén kettébontható. A két fél fődarabot, a reaktortartályt és a felső blokkot 60 darab M 140 menetű tőcsavarral és anyával fogatják össze. Ezek a csavarok a hétköznapi méretűeknél jóval nagyobbak, mintegy 180 kilogrammosak, ezért létrehoztak egy kizárólag csak ezek csavarozására szolgáló berendezést. Ez maga a reaktorperem-tömítő gép, amelyet a perem csavarjainak meghúzására-lazítására használnak. A múzeumban megtekinthető az a finn-magyar együttműködéssel készült nagy mé-180 kilogrammos az óriáscsavar Egy új világot ismertet meg a múzeum retű szimulációs számítógép is, amelyet a blokkügyeletesek és operátorok, valamint a blokkokat üzemeltető személyzet képzésére használtak az 1990-es években. A szolgáltató eszközök termében állították ki azt a 90-es évek elején üzembe helyezett négy kilogrammos blokkügyeletesi mobiltelefont is, ami az első európai fejlesztésű rádiótelefon is egyben. A készülék akkoriban 217 ezer forintba, a magyar átlagkereset csaknem tizenhétszeresébe került. Tématámogatás. Készült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. támogatásával. A paksi izomautó A sugárzásmérőt Farkas Bertalan is használta a világűrben SZÁLLÍTÁS Gigászi méretéből adódóan a külső kiállítótéren lehet megcsodálni a Faun nevű vontatót is. Ezzel a teherautóval vitték végleges helyükre a reaktortartályokat és a többi nagyberendezést a nehézkikötőből. A gépkocsi 1976- ban német és amerikai kooperációban készült az amerikai Detroitban, Paksra pedig 1977-ben került. Soros hathengeres, 19 ezer köbcentis, 485 lóerős dízelmotorja van, előválasztó félautomata sebességváltóval, kuplung nélkül, csörlője pedig 100 tonna teherbírású. Az autó 100 tonnát is elbír Fotó: MW SUGÁRZÁS Egy atomerőműben az energiatermelő folyamat során igen nagy mennyiségű radioaktív izotóp keletkezik. A kibocsátott sugárzás veszélyt jelenthetne a dolgozókra és a környezetre, ám a többszörösen kiépített védelmi berendezések útját állják a radioaktív anyagok és a nagy áthatoló képességű gamma- és neutronsugárzás kijutásának. A védelmet szolgálja többek között az a radioaktív szenynyeződés felderítésére használt sugárkapu, amit a kiállításon ki is lehet próbálni, és találkozhatunk a Pille nevű magyar sugárdózismérővel is, amit kiváló műszaki tulajdonságai miLátványos kiállítóteremben a múlt emlékei att a Paksi Atomerőműben ma is alkalmazzák modernebb változatát. Az 1970-es években kifejlesztett világhírű készüléket Farkas Bertalan, az első magyar asztronauta is használta, Fotó: MW sőt legújabb változata a Nemzetközi Űrállomáson is szolgálatot teljesít. A múzeumi vitrinekben ott a mozifilmekből is ismert kézi felületi szennyezettségmérő és a nukleáris analizátor is, megtekinthető a primer köri védőruha, sőt az erőmű tűzoltóinak szkafanderszerű öltözéke is. Az atomerőművek üzemeltetése radioaktív hulladékok keletkezésével jár. Ennek csökkentése érdekében az előzetes mérések során a sugárzónak minősített hulladék tartalmát szétválogatják. A Paksi Atomerőmű e feladat biztonságos és korszerű végrehajtására használta a válogatóbokszot, amely szintén kipróbálható a múzeumban. Ugyanitt egy présgépet is kiállítottak, amit a kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok térfogatának csökkentésére használtak. A legfontosabb a biztonság
