Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-09 / 236. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTÓBER 9., HÉTFŐ Az olimpiai bajnok hetven felett is fitt, most Tolnán épít sportpályát Németh Miklós 1976-ban, a montreali olimpián a gerely­hajítás döntőjében első kí­sérletére világcsúcsot do­bott, ezzel gyorsan „le is rendezve” az olimpiai baj­noki cím sorsát. A kivá­ló sportembernek - aki je­lenleg a tolnai gimnázium sportudvarának építését ve­zeti - azonban nem csak ez az egy nagy dobása volt éle­tében. Steinbach Zsolt szerkesztoseg@tolnainapujsag.hu TOLNA - Az Ön nevéről minden­kinek - legalábbis a sportbará­tok közül - a montreali olimpia és a 94,58 méteres világcsúcs jut eszébe. Ön milyen gyakran gondol az olimpiai aranyra?- Azt nem mondanám, hogy mindennap ezzel kelek és fek­szem. De kétségtelen, hogy az olimpiai bajnoki cím megvál­toztatta az életemet. Hozzáte­szem, én úgy kezdtem spor­tolni, nagyon eltökélten, hogy olimpiai bajnok le­szek. Úgy látszik, szerencsém volt. És nyilván közre­játszott az is, hogy édesapám is olim­piai bajnok volt ka­lapácsvetésben.- Aktív sportolói pályafutása után edzőként két versenyzője is olimpiai bajnok lett. De egyik sem volt magyar. Itthon nem kapott megfelelő lehetőséget edzőként?- Itthon 2-3 atléta volt, aki­vel foglalkoztam. Ők akkor már beérett versenyzők vol­tak, nagy csodát nem tudtunk csinálni. De jól edzettünk együtt... Az olasz női váloga­tottnál is edzősködtem. A brit Tessa Sanderson hozzánk csa­pódott. Ő áldott nagy tehetség volt, néhány közös edzőtáboro­zás után valami megváltozott benne, a gondolkodásmódja, a technikája. Vele 1992-ben nyertünk olimpiát. A cseh Jan Zeleznyvel akkor kezdtünk el dolgozni, amikor volt egy ma­kacs deréksérülése, az edzője pedig inkább a saját lánya te­niszkarrierjét akarta egyen­getni. Eljöttek hozzám, hogy menedzseljem én Jant. Elkez­dünk együtt gondolkodni a mozgásról, jól fogadta, a dere­ka is meggyógyult. Nem mon­dom, hogy csak emiatt dobott világcsúcsokat, és lett olimpi­ai bajnok, de talán hozzásegí­tettem. Jó emlék volt mindket­tőnknek.- Ön korábban volt a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke is. Ma mennyire van benne az at­létikában?- A gerelyhajításban mond­hatni elég érdekelt vagyok. Harminc éve gyártunk ver­senygerelyeket, ma a világ első két ilyen cége közül az egyik a miénk. Ha valahol li­la gerelyt lát, azt mi csinál­tuk. Ami a magyar szövetsé­get illeti: nem tudunk együtt­működni. De támogatjuk a fi­atalokat. Például hosszú évek óta megrendezzük a Németh Miklós Gerelyhajító Ver­senyt, ahol min­den korosztályban egészséges és sé­rült versenyzők is indulnak. De nem is a verseny a leg­fontosabb, hanem ezeknek a sportrendezvé­nyeknek a nagyon kellemes atmoszférája.- Tudja, hogy ki nyerte idén az országos bajnokságot gerely­ben?- Tudom. Rivasz-Tóth Nor­bi idén a junior EB-t is meg­nyerte, országos csúccsal, 83 méter feletti eredménnyel. Ha ő úgy gondolja, lehet belőle nagy versenyző is. Pozitívan kell hozzáállni.- Mennyire elégedett az idei atlétikai vb-n elért magyar eredményekkel?- Az egy ezüst- és egy bronz­érem elég vékony. Baji Balázs Ők ketten in­kább csak egy kicsit szí­nesítik a sem­mit Németh Miklós 1976-ban dobott világcsúcsot. Cége sokcélú sportpályát épít Tolnán Sikeres feltaláló, vállalkozó Németh Miklós 1946-ban szü­letett. Édesapja Németh Imre, kalapácsvető olimpia baj­nok volt. Németh Miklós négy olimpián vett részt, 1976- ban Montrealban nyert olimpi­ai bajnoki címet gerelyhajítás­ban, világcsúccsal. Háromszor volt az Év magyar atlétája, egyszer Az év magyar sportolója. Éveken át a Buda­pest Atlétikai Nagydíj szervező­je volt, 1991-ben a Magyar At­létikai Szövetség alelnökévé választották. Testnevelési Főiskolát végzett, ahol még ma is ő tartja a füg­geszkedési rekordot. Sikeres edző, feltaláló és vál­lalkozó. A nevéhez fűződik a Body Roll nevű sporteszköz ki­­fejlesztése. 1987-től működik a gerelygyártó cége, a 2000- es évek elejétől a sportpálya­­építő vállalkozása. (Forrás: Wi­­kipédia) Fotó: Makovics K. nagy meglepetés volt, benne nem tudom, mennyi van még. Márton Anita nagyon komoly fejlődésen ment keresztül. Nagy odaadással, szívvel csi­nálja. Ő az, aki bárhova odaér­het. De ők ketten inkább csak egy kicsit színesítik a semmit. Nincs mezőny a magyar atlé­tikában. Egy példa: férfi ge­relyben az országos bajnoksá­gon régen még selejtező volt, külön napon, onnan lehetett bekerülni a másnapi nyolcas döntőbe. Most összesen van hat-hét induló.- A mostani kormány kétség­telenül igen bőkezűen költ a sportra. Mit gondol, jól hasz­nosulnak ezek a hatalmas ősz­­szegek?- Én ezt nem tudom felmér­ni. Vegyük az atlétikát. Való­ban épül egy csomó pálya, van modernizálás. De én nem lá­tom a gyerekekkel foglalkozó szakembereket. Ma már nincs megfelelő testnevelő- és edző­képzés. E nélkül pedig jön a le­épülés.- Ön viszont meglehetősen jól tartja magát.- A gerelyhajítás embert próbáló sport, sokat rombol a vállon, derékon, kézen. Amíg az ember csinálja, észre sem veszi, de amikor abbahagy­ja, mindene fáj. Én viszont in­kább a pozitívumokat nézem, azt, hogy a gerelyhajítás ré­vén egy csomó tapasztalat­hoz, élményhez jutottam. Fut­ni egyébként mindig is utál­tam, úgyhogy inkább bicikli­zem, súlyt emelek és építem a sportpályákat. Ez utóbbi job­ban elfáraszt, mit bármi más.- Tolnán mit építenek?- Egy kis atlétikai pályát, a gimnáziumnak és a civil szfé­rának. 200 méteres futókör rekortán burkolattal, kosár­pálya, ahol akár teniszezni is lehet, műfüves kispályás foci­pálya, röplabdapálya. Nagyon sokféle sportot lehet majd itt űzni. Ha az időjárás engedi, lehet, hogy még ebben az év­ben elkészülünk vele.- A második házasságából há­rom tíz év körüli gyereke van. Gyarapodhat általuk a Németh família olimpiai éremgyűjte­ménye?- Erről nincs szó. 9, 11, 13 évesek a gyerekek, sportol­nak, atletizálnak. Nekem any­­nyi a célom, hogy megkedvel­tessem velük azokat a mozgá­sokat, amikben én is örömö­met leltem annak idején. És úgy látom, ők is örömüket le­lik bennük. Németh Miklósnak nem csak egy nagy dobása volt az életében Operakaland-előadáson vettek részt a garays diákok Budapesten Tetszett a Figaro 2.0-s verzió Pakson emlékeztek az aradi vértanúkra SZEKSZÁRD-BUDAPEST Az Ope­rakaland elnevezésű rendez­vénysorozatnak, amely 2013 májusában indult, az a célja, hogy a középiskolás diákok kö­rében népszerűsítése az ope­ra műfaját. Az Operaház kor­szerűsítése miatt idén az Er­kel Színházban kezdte meg új évadát a Magyar Állami Ope­raház, így a Szekszárdi Ga­ray János Gimnázium diákjai is itt nézhették meg a „Figaro 2.0 című előadást szeptember 30-án az Operakaland kereté­ben. Wolfgang Amadeus Mo­zart népszerű vígoperájának, a „Figaro házassága” című al­kotásának Hábetler András operaénekes és rendező által újragondolt változata elnyer­te a garaysta diákok tetszését. A gyakrabban operába já­róknak talán kissé szokatlan­nak tűnhet ez az újfajta ren­dezés, előadásmód. A nem ha­gyományos értelemben terve­zett előadásba aktívan bevon­ták a nézőket. Az opera ismer­tebb részleteit együtt énekel­ték a művészekkel és a-4. fel­vonás végén a vállalkozó ked­vű diákokat színpadra szólí­tották. A mozarti muzsika új­szerű bemutatása lehetőséget teremtett e komoly műfaj meg­ismertetéséhez és megkedvel­­tetéséhez. T. N. A garays csapat az Erkel Színház előtt Beküldött roto PAKS Mi, magyarok ereden­dően magunkban hordozzuk a szabadságvágy, hazaszere­tet, hűség, bátorság, tenni aka­rás és hit nemes értékeit - fo­­gálmazott Szabó Péter polgár­­mester a Duna-parton álló em­lékműnél. - Hiszem, hogy az aradi tizenhárom emlékeze­te tükör, melyben felismerhet­jük nemzetünk igazi lelki ka­rakterét - tette hozzá. - De rettenetes volna most az el­múlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életem­ben! Alázatosan borulok Iste­nem elé, hogy hőssé, igaz em­berré, jó katonává tett - idézte Nagy-Sándor József, a tizenhá­rom aradi vértanú egyikének utolsó mondatát. A polgármester kiemelte, hogy szívünkbe fogadni, élővé tenni a vértanú utolsó szava­it, békeidőben érteni az elnyo­más, a harc, a forradalom és az önfeláldozó hazaszeretet lelkű­­letét, embert próbáló, nagy ki­hívás. - De küldetésünk, hogy újra és újra emlékeztessük ma­gunkat nemzetünk sorsát meg­határozó eseményekre, a ben­ne részt vevő hősök, vértanúk bátorságára, lelkületére, érték­rendjére, és egyben feladatunk is, hogy újra és újra döntsünk az ember tiszta és örök értékei mellett. Vida T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom