Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-31 / 254. szám
2017. OKTOBER 31., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD 7 Cégügyéiről nyilatkozott a kormányfő veje BUDAPEST A miniszterelnök családtagjaként távol kell maradni az állami vagy önkormányzati ügyektől, ezt meg kellett tanulnom, és el kell fogadni - nyilatkozta tegnap az Origónak adott interjújában Tiborcz István. A kormányfő veje azt is elmondta, hogy a cégügyekről nem beszél az apósával, aki azt a tanácsot adta neki eddig, hogy a döntéseit ne befolyásolják az egyes politikai támadások. Tiborcz István betekintést nyújtott a BDPST Zrt.-nek a részvénykönyvébe. A vállalkozással kapcsolatban számos valótlanság jelent meg a sajtóban, a dokumentumokból viszont kiderült, hogy a cégben offshore-tulajdonos nincs és soha nem is volt. Tiborcz beszélt az egyik budapesti, XII. kerületi ingatlanvásárlásáról is, amit nem magáncélra, hanem üzleti szándékkal valósított meg. „El kell fogadnom - jegyezte meg Tiborcz István -, egyre nagyobb figyelem irányul rám, és minden üzleti lépésemből sajtóhír lesz. Ezek jó része persze spekulatív, és céljuk a velem kapcsolatos negatív sajtóvisszhang keltése. Nincs ez másképp ezzel a házzal sem” - tette hozzá, megemlítve, hogy az utóbbi időben több pert is nyert a Hír TV, az ATV, továbbá a Magyar Nemzet című lap ellen is. MW res, mint itthon az egész havi munkájával. A nővérek inkább Ausztriában vállalnak idősgondozást. Emellett egyre nagyobb vonzerőt képviselnek az itthoni nagy magánszolgáltatók. Akinek verseny-Csökkenőben az elvándorlás, ám közben itthon új konkurencia jelent meg Fotó: Shutterstock képes tudása van, az előbbutóbb megjelenik a magánellátásban, ami nagyobb veszteség, mint a külföldre vándorlás - jegyezte meg Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapítója. Romániát hagyta el a legtöbb orvos Az Európai Bizottság adatai szerint tíz év alatt több mint 72 ezer doktor vándorolt egyik országból a másikba az EU-n belül. A legnagyobb veszteséget Románia szenvedte el: hat év alatt elveszítette orvosainak felét, csaknem tízezer embert. Hazánknál jobban sújtotta az elvándorlás Görögországot és Portugáliát is. HÍREK Közös gázvezeték Szlovákiával KASSA Szándéknyilatkozatot írt alá az észak-déli irányú gázvezeték magyar-szlovák szakaszának megépítéséről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter. Az Eastring vezeték romániai és bulgáriai gázt szállít majd, évente 30-40 milliárd köbmétert, ami mérsékelheti a függőséget az orosz gáztól. MTI 4,5 milliárd forint karitatív célokra BUDAPEST 650-650 millió forintos EU-támogatást kap fejlesztésre a Katolikus Karitász, a Máltai Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt. A Baptista Szeretetszolgálat 640 milliót, a Johannita Segítő Szolgálat, a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség pedig 200-200 milliót nyert el. MW Megválik a Mól az INA-tól BUDAPEST A Mól eladná a részesedését a horvát INA olajvállalatban - közölte Kara Pál, a Mol-csoport jogi igazgatója. Végleg lezárult a Mollal szemben indított eljárás, a svájci bíróság elutasította Zágráb keresetét, mely szerint a magyar fél korrupcióval szerezte meg az INA irányítását MW Messit és Neymart megfenyegették A magyar élelmiszeripar újjáéledéséről beszélt Orbán Viktor Európa egyik legnagyobb izocukorgyárát avatták fel Kárpáti László, a magyar tulajdonú Kall Ingredients többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, a kft. kisebbségi tulajdonosa a gyáravatón Fotó: Mészáros János TERRORIZMUS Lefejezéssel fenyegette meg az argentin és a brazil labdarúgó-válogatott klasszisát, Lionel Messit és Neymart az Iszlám Állam. A terrorista csoport egy montázst tett közzé az interneten, amelyen a késsel fenyegető maszkos gyilkos előtt térdel az életéért könyörgő brazil támadó, mellette pedig a már lefejezett argentin csatár látható. A terrorszervezet a jövő évi oroszországi világbajnokságon tervezi valóra váltani a fenyegetést Újrakezdődött tegnap a 2015- ös röszkei határáttörési kísérlet fő vádlottjának a pere Szegeden. Két évvel ezelőtt, szeptember 16-án több száz illegális bevándorló próbálta meg áttörni a magyar határkerítést Röszkénél. Kövekkel támadtak a magyar rendőrökre, akiknek könnygázzal és vízágyú bevetésével sikerült őket visszaverni, eközben több egyenruhás megsérült. A magyar határ elleni támadást több televízió is dokumentálta, illetve élőben közvetítette. A most újrakezdődő per vádlottját, Ahmed H.-t többek között terrorcselekménnyel vádolják, Első fokon 2016. november 30-án tíz év fegyházat kapott, ám másodfokon az ítéletet hatályon kívül helyezték, új eljárásra kötelezve a bíróságot, ez kezdődött meg tegnap. Átrendezheti az Európai Unió erőviszonyait a 2019-ben esedékes uniós választás. - A Sorostervet követő liberálisok mára megszállták az Európai Unió intézményeit, két év múlva azonban sok fontos pozíciót elveszíthetnek. Ezt ők is tudják, ezért a következő időszakban próbálják majd áterőltetni a Soros-tervet és életbe léptetni a migránsok állandó elosztását előíró kötelező kvótarendszert - nyilatkozta a Magyar Időknek az igazságügyi miniszter helyettese. Völner Pál szerint többségében a Soros György zsebében lévő uniós képviselők szavazták meg a kötelező kvótáról szóló indítványt az Európai Parlament szakbizottságában. MW TISZAPÜSPÖKI Mérföldkőhöz érkezett Magyarország újraiparosítása - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Tiszapüspökiben, a száz százalékban hazai tulajdonú Kall Ingredients Kft. izocukorgyára átadásán. - Ennek az üzemnek az átadása egy új kezdetet jelent a magyar élelmiszeriparban - folytatta a kormányfő. Az új gyárban évente 530 ezer tonna GMO-mentes hazai kukoricát dolgoznak majd fel, ezzel ötszáz, közvetve pedig további hétszázötven dolgozónak adva munkát a térségben. A miniszterelnök szerint a gyáravató méltó ünnepe az uniós cukorkvóta októberi eltörlésének.- Az uniós cukorkvóta bevezetése az országra nézve katasztrofális következményekkel járt - jelentette ki Orbán Viktor. - Annak a következménye, hogy a rendszerváltás idején még meglévő tizenkét cukorgyárunkból végül egyetlen maradt meg. Amit nem tudott tönkretenni két világháború, a nagy gazdasági világválság és a szocialista tervgazdaság sem, azt elvette a rendszerváltás, az uniós csatlakozás és a cukorkvóta. A magyar cukoripar megszűnésének nagyon prózai oka volt: egyik gyár sem volt magyar kézben. Legyen ez nekünk tanulság, hogy erős nemzeti ipar nélkül mindig kiszolgáltatottak leszünk - hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán Viktor elmondta, év eleje óta a mostanival együtt huszonkilenc gyárat avattak az országban, ami azt mutatja, hogy kezd talpra állni a magyar gazdaság. Az elmúlt tíz hónapban az országban a megvalósult beruházások összértéke meghaladta a négyszázötven-milliárd forintot, melyhez az állam negyvenmilliárd forint támogatást nyújtott, így az elmúlt tíz hónapban több mint négyezer-hatszáz új munkahely jött létre. - Ma a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb élelmiszeripari beruházása valósult meg itt, Tiszapüspökiben. A 160 millió euróból felépült modern gyár várható éves átlagbevétele 55 müliárd forint lesz, ennek 80 százaléka európai piacról származik majd. Számítások szerint az üzem tevékenysége 185 milliárd forinttal emeli a GDP-t - emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint Magyarország újraiparosításának különös jelentőséget ad, hogy ez a beruházás éppen az élelmiszeriparban valósul meg. Magyarországon ma 217 ezren élnek mezőgazdaságból, eszerint tehát hat év alatt 25 százalékkal növekedett az ágazatban dolgozók száma. Közülük jelentős számban termelnek kukoricát, és ebben ma Magyarország erős középhatalomnak számít A nemzetgazdasági szándék tehát, hogy az alapanyagexportot magas feldolgozottságé, jelentős hozzáadott értékű termékekkel váltsuk ki. - Ez a jövő stratégiája, és ennek a stratégiának avatjuk az első és az egyik legfontosabb pillérét - tette hozzá Orbán Viktor. Molnár-Révész Erika Szolnok Röszke, 2015: megrohamozták a magyar határt Fotó: MTI Egészségügy: van hatása a kormányzati lépéseknek Többen maradnak A statisztikák szerint egyre kevesebb orvos, fogorvos és gyógyszerész megy külföldre dolgozni, miközben az állami egészségügynek újabb versenytársa akadt: a nagy magánszolgáltatók. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu EGÉSZSÉGÜGY Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor az idei lesz a harmadik olyan év, amikor mérséklődik az egészségügyiek elvándorlása Magyarországról. Az idei első féléves statisztikák szerint 324 orvos, 327 szakdolgozó, 78 fogorvos és 19 gyógyszerész kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges úgynevezett jó hírnév igazolást az Egészségügyi Nyüvántartási és Képzési Központtól. A képet tovább árnyalja, hogy az igazolást kérő orvosok több mint fele már korábban is dolgozott külföldön. Az idén eddig összesen 148 Orvoselvándorlás (a képzettségük külföldön történő elismeréséért hatósági igazolást kérő hazai orvosok száma) olyan orvostól és 244 szakdolgozótól érkezett kérelem, akik most vállalnak először munkát a határon tül. Az adatokból az látszik, hogy a kormány eddigi intézkedései - a több évre szóló bérmegállapodás és az ösztöndíjprogramok - meg tudták törni a negatív tendenciát. De nem kizárólag az elvándorlás kihívás: az orvosok, de az ápolók közül is sokan egyaránt dolgoznak itthon és külföldön. Ha egy orvos csak két-három műtéti napot vállal külföldön, ezzel többet ke-
