Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-31 / 254. szám

4, MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTÓBER 31., KEDD Kitüntető címeket adtak át Tamásiban a 23-ai ünnepen Jár, de szükségszerű TAMÁSI A város képviselő-tes­tületének hagyományai kö­zé tartozik, hogy minden év­ben átadja az általa alapított kitüntető címeket. Ezúttal az' október 23-ai nemzeti ünnep­hez kapcsolódva rendezték meg a díjátadót. A művelődési központban azokat ünnepel­ték, akik szülővárosukban, vagy választott otthonukban hivatásukban, vagy az általuk választott tevékenységben ki­magaslót alkottak, és akik ál­tal Tamási is több és jobb lett. A kitüntetéseket mind a ki­lenc kategóriában valameny­­nyi díjazottnak Porga Ferenc polgármester adta át. A város képviselő-testüle­­te dr. Hegedűs János plébános sokoldalú, közgondolkodást formáló, maradandó munká­ját Tamási Város Díszpolgára kitüntető címmel ismerte el. A Pro Űrbe Tamási kitünte­tő címet az idei esztendőben Kólya József, a Tam-Bau Épí­tőipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője kapta, akit ter­melő és szolgáltató tevékeny­sége, valamint önzetlensége, sport iránti elkötelezettsége, és támogatása tett érdemessé az elismerésre. Megbízható, pontos, fejlő­désre törekvő, kreatív mun­kavégzése, szakmai ismere­tei, segítőkészsége miatt a város Érdemes Közszolgálati Tisztviselője címet Hamar Zi­ta, az önkormányzat beruhá­zási és intézményműködteté­si irodájának vezetője kapta. A tüdőgondozó intézetben töltött 35 éves munkája elis­meréseként a dr. Várady Já­­nos-díjban dr. Stomfay Zol­tánná részesült. A Vályi Péter Szakképző Iskola iskolatitkára, Babodi Márta vehette át a város Ér­demes Közalkalmazottja pla­kettet. A Vályi Péter Szakképző Is­kola Fortiana Szállójának ve­zetőjének, Furján Katalinnak a munkáját Érdemes Pedagó­gus Díjjal ismerték el, csak­úgy mint a 2. számú Általá­nos Iskolában dolgozó Gubi­­czáné Dörnyei Arankának és a művészeti iskola címzetes igazgatójának, Antal József nek az odaadó hozzállását. Az Év Rendőre kitüntető cí­met Szuhai Gábor alezredes vehette át, az Év Polgárőre La­kos Antal lett. A város jó tanulója - jó spor­tolója címét ezúttal négyen kapták meg: Jáhn Koppány, Fenyő Áron, Pruck Evelin Lú­­cia, Papp Linett és Gonda Or­solya részesült ebben az elis­merésben. B. L. A Pro Űrbe Tamási kitüntető címet Kólya József, a Tam-Bau Kft. cégvezetője (balra) vette át az ünnepségen Porga Ferenc polgár­­mestertől Beküldött fotó Hideg, száraz időben is már szükség van a téli gumira. Balázs László iaszlo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Nem véletlenül kell cserélgetni a téli és nyári gumikat, ugyanis mind min­tázatukban, mind összetéte­lükben jelentősen eltérnek. A téli gumival jobb tapadást, rövidebb fékutat és stabilabb irányíthatóságot érünk el.- A téli és nyári gumi kö­zötti különbség nem csak a méretekből és a mintázatok­ból adódik, leginkább a nem látható dolgok azok, amelyek jellemet adnak egy nyári-, va­lamint egy téli abroncsnak. Az anyagösszetétel kis túl­zással a biztonság kulcsa - hangsúlyozta lapunknak egy független autószerviz mun­katársa.- A nyári gumik az alacso­nyabb szilikatartalom mi­att megdermednek, tapadá­si képességük csökken, ezért megnő a balesetveszély. Ez az oka annak, hogy télen is szá­raz úton történik a legtöbb baleset (57 százalék). A téli gumiabroncsok pu­hábbak, a magasabb szili­­katartalomnak köszönhető­en rugalmasabbak, ezért job­ban tapadnak hidegben. Á fé­kezési próbák is a téli gumik használatát erősítik. Városi sebesség mellett száraz kö­rülmények között két autónyi különbség is lehet a téli és a nyári fékútja között - előbbi javára. A Magyar Gumiabroncs Szövetség egy másik fontos szempontra is felhívta az au­tósok figyelmét a téli sze­zon előtt: meddig vásárolha­tó meg, illetve meddig hasz­nálható egy abroncs bizton­ságosan. Az abroncson lévő DOT-je­­lölés utolsó négy karakte­re tartalmazza a gyártás idő­Szakszerűen tároljuk az abroncsokat pontját. Ebből az első két számjegy a gyártási év adott hetét, a második kettő pedig a gyártási évet jelöli. A tapasz­talatok szerint a legtöbb autós az adott évben gyártott abron­csot keresi, pedig ez a termék nem gyorsan romló áru, hasz­nos tulajdonságait éveken ke­resztül képes megőrizni. A gumiipari szakembe­rek egyetértenek abban, hogy az abroncsok élettartama ál­talában 10 év, a megfelelően tárolt és fel nem szerelt gu­miabroncsok 5 éven keresz­tül teljes mértékben megőr­zik azokat a tulajdonságai­kat, amelyek a gyártás idő­pontjában is fennálltak. Az abroncs öregedését külön­böző kémiai és fizikai folya­matok váltják ki. Annak érde­kében, hogy ezekkel szem­ben megvédjék a terméke­ket a gyártók, az előállítás so­rán olyan speciális adalékanya­gokat vegyítenek a gumikeve­rékbe, amelyek meggátolják az oxigénnel és ózonnal törté­nő, az abroncs teljesítményét csökkentő kémiai reakciókat. Ezeknek az adalékoknak kö­szönhető, hogy a szakszerűen tárolt abroncs több évig sem veszít felhasználhatóságából, képességei pedig megegyez­nek a gyárból frissen kikerült darabokéval. A gumiabroncsok kémiai-fi­zikai változásai a használat­tal együtt járó hőmérséklet-in­gadozás, légnyomás, az útbur­kolattal történő érintkezés mi­att következnek be. Fontos tud­ni, hogy a garancia is a vásárlás napjától érvényes, nem pedig a gumiabroncs gyártási idejétől. Ha több évvel korábban gyár­tott, korábban nem használt ab­roncsot találunk jó áron, meg­bízható kereskedőnél, nyugod­tan vegyük meg, biztosan nem kötünk rossz üzletet. Szakemberek még akkor is javasolják a 6 éves gumik cseréjét, ha nem koptak el Fotó: Makovics K. A csere költséggel és időráfordítással A reformáció és a népművészet kapcsolata mutatkozik meg a gyülekezeti hazban nyílt tarlaton Sokszínű kiállítás látható a gyülekezeti házban SZEKSZARD A reformáció tör­ténelmi és kulturális örök­sége az élő népművészetben - Két szín alatt anyanyelven címmel nyílt kiállítás hét­főn a Szekszárdi Református Egyház Gyülekezeti Házában. Köszöntőjében Decsi-Kiss Má­ria, a Tolna Megyei Népművé­szeti Egyesület ügyvezető­je elmondta, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Reformáció Emlékbizottság a reformáció 500 éves jubileu­mi ünnepségeihez kapcsolód­va pályázatot hirdetett a Kár­pát-medencében élő, a népmű­vészet iránt elkötelezett alko­tók számára. A cél az volt, hogy a templomok, a gyüleke­zeti termek, az egyházi intéz­mények, az élet nagy forduló­pontjaihoz kapcsolódó egyhá­zi szertartások tárgyai, kel­lékei megújuljanak. Hét ré­gióban hirdettek meg és ren­deztek pályázati kiállítást. A szekszárdi a záróhelyszín. Decsi-Kiss Mária dr. Ha­fenscher Károly, a Reformá­ció Emlékbizottság minisz­teri biztosának szavait is tol­mácsolta, a lelkész ugyanis a mai központi ünnepségek miatt nem tudott személye­sen részt venni a megnyitón. Mint írta, szívügye az élő nép­művészet, és méltatta azokat, A negyven festett tojás a gályarabságra ítélt negyven protestáns prédikátor nevét viseli Fotó: M. K, akik ezt képviselik. Dr. Kaszó Gyula református lelkipász­tor igét hirdetett, végül dr. Nagy Janka Teodóra tanszék­­vezető főiskolai tanár nyitotta meg a november 13-ig látogat­ható tárlatot, kiemelve annak gazdagságát. A kiállításon Tolna, Somogy és Baranya megyei alkotók munkái láthatóak: hímzések, szőttesek, gyöngyök, fazekas és keramikus munkák, vise­­letek és egy kés is, amely arra szolgál, hogy az úrvacsorán kenyeret szeljenek vele. A megnyitón a Decsi Hagyo­mányőrző Férfikórus zsoltá­rokat énekelt. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom