Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-25 / 249. szám

12 MAGYAR GAZDASÁG 2017. október 25., szerda A jelentős export ellenére sem kell attól tartani, hogy nem jut a polcokra lekvár vagy pálinka Jól fizettek a szilváért a felvásárlók Főként a lengyel kereskedők kapkodták el a magyar csonthéjast Fotó: MTI/Balázs Attila Busás haszonnal zárhatják az évet azok a szerencsés szilvatermelők, akiknek a termését nem vitte el a fagy. A jelentős külföldi kereslet miatt a felvásárlók az idén a meg­szokott összeg másfél-kétszere­sét fizették a szilva kilójáért. Köpöncei Csilla Gyenge-közepes az idei szilvatermés, a becslések szerint a korábbi években megszokott mennyiségnél jóval keve­sebb gyümölcs, mintegy 40-50 ezer tonna termett ebben az évben. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Termékta­nács, a FruitVeB gyümölcstermelői főbi­zottságának elnöke lapunknak elmond­ta: a tavaszi fagy és a jégverés egya­ránt csökkentette a termést hazánk­ban, ugyanakkor ezzel nem vagyunk egyedül Európában. A kontinens egé­szén a megszokottnál 30-40 százalékkal kevesebb szilva termett, ami igencsak jelentős kiesés. Magyarországon hoz­závetőlegesen 7-8 ezer hektárt tesznek ki a szilvaültetvények, ahol egy átla­gos évben 60 ezer tonna terem. - Volt olyan év, amikor a termés elérte a 80 ezer tonnát, de olyan is, amikor a 40 ezer tonna közelében járt az országos mennyiség. Az idén jócskán elmara­dunk az átlagtól, valahol a 40-50 ezer tonna körül lehet a termés, de az sem kizárt, hogy ennél valamivel kevesebb lesz a végleges mennyiség - fogalma­zott a szakértő. Egy átlagos évben a ter­més 10-15 százaléka megy exportra, a megmaradó mennyiség felét a belföl­di feldolgozóipar vásárolja fel, a másik fele pedig a friss piacon kel el. Az idén az export minden bizony­nyal magasabb lesz a megszokottnál, a külföldi érdeklődés ugyanis - az euró­pai fagykárok miatt — a szilva eseté­ben is jelentős volt. Főként a lengyel kereskedők voltak jelen a magyar pia­con, szinte minden gyümölcsre vevők voltak, és az árát is hajlandóak voltak megfizetni. - Nagyon gyakran köz­vetítőt sem iktattak be, hanem egye­nesen a termelőktől, az ültetvények mellől vették meg az árut - emelte ki Apáti Ferenc. Döntően ez volt az oka annak, hogy szinte valamennyi gyümölcs, így a szilva ára is korábban nem látott szintre emelkedett. Az ár minden évben a minőségtől és a faj­tától is függ, ahogyan a termelő el­adási nagysága is hatással van a ki­alkudott összegre. Apáti Ferenc sze­rint az, aki nagy tételben tud szállí­tani, 5-10 százalékkal magasabb árat kaphat a piacon. Egy átlagos évben a feldolgozásra szánt szilva ára 40 és 60 forint között változik. Az idén ennek az összegnek a másfél-kétszeresét fi­zették a feldolgozók. A jó minőségű pálinka-alapanyagért 60-80 forintot kaphattak a termelők, míg a lekvár­nak való szilva ára 80 és 120 forint kö­zött mozgott. A friss piaci gyümölcsre is hasonló áremelkedés volt jellemző. A fajtától, a mérettől és a minőségtől függően akár 200 forintot is kérhet­tek a termelők az étkezési szilva kiló­jáért, de az árak a dömpingidőszakban sem mentek 80 forint alá. Apáti Fe­renc ugyanakkor felhívta a figyelmet: az átlagostól másfélszer-kétszer ma­gasabb árak nem jelentenek automa­tikusan extraprofitot a termelőknek. Azon gazdálkodók, akiknek a termés felét elvitte a fagy, a kétszeres árak el­lenére is átlagos bevételre számíthat­nak. A teljes fagykárral érintett gaz­dálkodók pedig semmire se mennek a magas árakkal. Ezzel szemben azok a gazdaságok, amelyeket a fagy és a jég is elkerült, s így jó termést taka­ríthattak be, busás haszonra számít­hatnak az idén. A szakembertől megtudtuk: an­nak ellenére, hogy az idén jóval keve­sebb szilva termett, ráadásul ennek jó részét elvitték a külföldi felvásárlók, sem pálinkából, sem lekvárból nem lesz hiány a hazai piacon. - A feldolgozó­­ipar olcsó alapanyaggal szeret dolgoz­ni, ezért ha nagy a termés és alacso­nyabbak az árak, a finanszírozási ne­hézségek ellenére bespájzolnak a gyü­mölcsből, és több készterméket gyár­tanak, ezzel biztosítva azt, hogy egy esetleges időjárási katasztrófa ellené­re se legyen hiány termékükből a kö­vetkező évben — emelte ki Apáti Fe­renc. A tavalyi készletekből az idén is jut a piacra, ugyanakkor, ha a követ­kező évben is kár éri az ültetvényeket, és kevesebb szilva terem, annak már a feldolgozott termékek piacára is érez­hető hatása lesz. Kevés termett idén a kukoricából Uniós átlag felett teljesített a hazai kereskedelem i A KISKERESKEDELMI ÜZLETEK FORGALMÁNAK VOLUMENINDEXE (naptárhatással kiigazított adatok, változás az előző év azonos időszakához képest, százalék) 6 tSJ EQEStZliSlEZDEilKElES 13 EH EH Vili. IX. X. XI. XII. 2016 Grafika: Magyar Idők III. IV. V. VI. VII. Vili. Forrás: KSH Magyar Idők mmmmmmmmm Jelentősen, 25-30 százalékkal elma­rad a tavalyi rekordmennyiségtől az idei kukoricatermés Magyarországon, ám a minőség továbbra is megfele­lő - közölte a Concordia Közraktár Zrt. Halmos Gábor, a társaság vezér­­igazgatója jelezte: ebben az évben 1,03 millió hektáron termeltek kukoricát Magyarországon, az átlagos hozam hektáronként 6-6,5 tonnát ért el. Az idei össztermés így 6-6,5 millió tonna lesz, szemben a tavalyi 8,7 millió ton­nával. A szakember jelezte: az Euró­pai Unióban Románia és Franciaor­szág után Magyarország az EU har­madik legnagyobb termelője. A felvá­sárlási árakkal kapcsolatban jelezte: a termény ára hosszú ideje tonnánként 43-45 ezer forint körül stagnál, válto­zik viszont a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari felhasználás évről évre nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, miközben takarmányként egy­re kevesebbet, 2,3 millió tonnát hasz­nálnak fel, így exportra is sok marad, mintegy 1,5 millió tonna. A termés minősége általánosságban egyébként jónak mondható, a problé­mák egyelőre nem a toxinfertőzöttség­­ből, hanem a nem megfelelő szárítás­ból és árumozgatásból adódhatnak - állapította meg a szakember. Augusztusban 4,7 százalékkal, az év első nyolc hónapjában pedig összesen 4 százalékkal nőtt ide­haza a kiskereskedelmi forgalom. Piaci elemzők szerint a jövőben megmarad a lakossági fogyasz­tás gyors ütemű bővülése, miköz­ben egyre többen a drágább, mi­nőségi termékek felé fordulnak, a használt cikkek értékesítése pe­dig visszaszorult. Thurzó Katalin A nyár utolsó hónapjában 4,7 százalék­kal bővült a magyarországi kiskeres­kedelmi forgalom a nyers és a naptár­hatással igazított adatok alapján egya­ránt, így már ötven hónapja töretlen az ágazat erősödése, 2010 januárjához viszonyítva pedig több mint 22 száza­lékkal erősödött a kiskereskedelem tel­jesítménye Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal teg­nap közzétett jelentésében részletezte: augusztusban az iparcikkek, fogyasz­tási eszközök eladásaiban 7,9 százalé­kos emelkedést mértek, vagyis folyta­tódott a nem élelmiszertermékek ke­reskedelmének több mint négy éve tar­tó növekedése. Az élelmiszerüzletek forgalma 2,9 százalékkal, az üzem­anyag-értékesítés pedig 2,6 százalék­kal lett magasabb a tavalyi év augusz­tusához mérten, vagyis minden szin­ten tovább bővült a lakossági fogyasz­tás, jóval több termék került a vásár­lók kosarába a nyár végén. A magyar gazdaság erősödését mu­tatja, hogy előtérbe kerül a háztartások válság során elhalasztott fogyasztása, valamint egyre inkább nő a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt. A csa­ládok anyagi helyzetének javulását pe­dig a lakosságihitel-állomány több hó­napja tartó bővülése is alátámasztja - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazda­sági Minisztérium. Emellett a hatéves bérmegállapodás az áfacsökkentések­hez hasonlóan a magyar családok jö­vedelmének emelkedésén keresztül a fogyasztás növekedéséhez is hozzájá­rul. Kiemelték, nemzetközi viszonylat­ban a magyar bolti forgalom teljesít­ménye ismét meghaladta az Európai Unió kétszázalékps átlagát. A részletes adatok nem jelentenek meglepetést, már régóta a tartós fo­gyasztási cikkek jelentik a kiskereske­delem húzóerejét - közölte lapunkkal Németh Dávid, a K&H Bank vezető elem­zője. Szerinte ezt mutatja az is, hogy az év első nyolc hónapjában az összesített forgalom négy százalékkal nőtt, a nem élelmiszertermékeknél pedig 6,8 szá­zalékos volt az emelkedés. Kifejtette, hazai kiskereskedelemben átrendező­dés figyelhető meg. Eszerint a használt cikkek forgalma 2016-ban visszaesett, az idén pedig elmaradt a teljes ágaza­ti bővüléstől. Ez a szakember szerint arra utal, hogy a háztartások vásárló­ereje fokozódott. Németh Dávid szerint az idén négy százalék körüli forgalom­­bővülésre van kilátás a honi boltokban, és várhatóan jövőre is hasonló dinami­kát mutat majd a kiskereskedelem nö­vekedése. A tendenciát a nettó reálbé­rek emelkedése mellett a fogyasztási hitelek iránti lakossági kereslet felfu­tása hajtja - jegyezte meg a szakértő. Értesítés az éves közgyűlésről JPMorgan Funds A közgyűlésre a jobb oszlopban megjelölt helyszínen és időpontban kerül sor. A szavazásra bocsátott összes kinevezés időtartama a következő éves közgyűlésen lejár. A közgyűlés és a részvényesi szavazás napirendje 1. Az utolsó pénzügyi évre vonatkozó könyvvizsgálói és igazgatósági beszámolók bemutatása. 2. Elfogadják-e a részvényesek az utolsó pénzügyi évre vonatkozó auditált éves beszámolót? 3. Felmentik-e a részvényesek az Igazgatóságot feladataik ellátását illetően az utolsó pénzügyi évre vonatkozóan? 4. Jóváhagyják-e a részvényesek az igazgatók díjazását? 5. Megújítsák-e az alábbi igazgatók kinevezését az Igazgatóságba? Jacques Elvinger, Jean Frijns, Massimo Greco, John Li-How-Cheong, lain Saunders, Peter Schwicht, Daniel Watkins 6. Megújítják-e a részvényesek a PricewaterhouseCoopers Société Coopérative könyvvizsgálói megbízását? 7. Jóváhagyják-e a részvényesek az utolsó pénzügyi év auditált éves beszámolójában megjelölt osztalék kifizetését? A képviselő útján történő szavazáshoz használja a jpmorganassetmanagement.com/ extra címen elérhető meghatalmazási nyomtatványt. A nyomtatványt legkésőbb JPMorgan Asset Management 2017. november 13-én, hétfőn, közép-európai idő szerint 18:00 óráig kell postai úton vagy faxon eljuttatnia az Alap székhelyére. Személyes szavazáshoz személyesen kell részt vennie a közgyűlésen. A KÖZGYŰLÉS Helyszín Az Alap székhelye (lásd. lent) Dátum és időpont 2017. november 15., szerda, közép-európai idő szerint 15:00 óra Határozatképesség Nem szükséges Szavazás A napirendi pontok tekintetében a szavazatok egyszerű többsége dönt AZ ALAP Megnevezés JPMorgan Funds Jogi forma VABT - Alaptípusa ÁÉKBV Könyvvizsgáló PricewaterhouseCoopers Société Coopérative Székhely 6 route de Tréves L-2633 Senningerberg, Luxembourg Fax +352 24529755 Nyilvántartási szám (RCS Luxembourg) B 8478 Előző pénzügyi év a 2017. június 30-ával zárult 12 hónap

Next

/
Oldalképek
Tartalom