Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-21 / 247. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTÓBER 21., SZOMBAT Első sejkjük az iszlám világ ma is elismert hittudósa, Ali dede volt Szulejmán szultán sírja után most derviskolostort tárnak fel Dr. Kitanics Máté és dr. Pap Norbert Szigetváron Beküldött képek A derviskolostor feltárt falai. Ma is zajlik a nagy alapterületű kolostor ásatása A légifotón jól látszanak a tanyás szőlőterületen a feltárás helyszínei. A leletek arra utalnak, hogy Turbék városias település lehetett A szigetvári Szulejmán-ku­­tatás jelenéről és jövőjéről kérdeztük dr. Kitanics Má­tét, a kutatócsoport szek­szárdi születésű tagját. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu - Kezdjük az elején! Mi történt a derviskolostor most folyó feltá­rása előtti években?- A Zrínyi-Szulejmán Kuta­tócsoport 2013 óta folyó mun­kája során Szigetvár mellett, a turbéki szőlőhegyen beazo­nosítottunk egy nagy kiterje­désű, 3-4 hektár területű osz­mán kori rommezőt - mondta dr. Kitanics Máté. - 2014-ben sikerült lehatárolni azt a he­lyet, amelyen az ebben az év­ben végzett talajradaros ku­tatások három nagyméretű, Mekkára tájolt épület alapja­it mutatták ki. 2015 őszén a három épületből álló komple­xum legkisebb elemének fel­tárása történt meg. Ennek so­rán kirajzolódott egy négyze­tes alaprajzú, előcsarnokon keresztül megközelíthető, kő­lapokkal burkolt építmény. A szerencsés módon fennma­radt és feltárt építőelemek Szu­lejmán szultán isztambuli ma­uzóleumának díszítéseire ha­sonlítottak. Az ásatás végez­tével minden jel arra mutatott, hogy a magyar és török kuta­tók által is birodalmi, szultá­ni épületként meghatározott építmény Szulejmán szultán síremléke. A feltárást követő­en elvégzett kiegészítő felmé­rés során, a sírtól északnyu­gatra egy dzsámi alapjaira bukkantunk, amelynek ásatá­sára 2016. május-júliusban ke­rült sor. Szintén ekkor történt meg a sírkomplexumot védő palánkvár mintegy 5 méter széles és 2,6 méter mély árká­nak az azonosítása. A vizsgála­tok szerint egykor ennek a bel­ső oldalához kapcsolódott a pa­lánkfal, amelyet többször meg­újítottak. A török kori telepü­lés pusztulása után betemetett árokból vett talajminták alap­BÁTASZÉK Az elmúlt időszak­ban elnyert pályázatok teszik lehetővé, hogy számos fejlesz­tés elinduljon Bátaszéken. lövő nyáron kezdődhet meg az ipa­ri park fejlesztése, mondta dr. Bozsolik Róbert polgármester. A projekt célja vállalkozóba­rát környezet létrehozása, ahol számos színvonalas szolgálta­tás elérhetősége megfelelő ösz­tönzést adhat arra, hogy új vál­lalkozások létesüljenek. Célja továbbá a munkahelyteremtés, az inkubátor-tevékenység felté­teleinek megteremtése. Szeptemberben kezdődhetett meg az agrárlogisztikai köz­pont kialakítása, ahol a környé­ján Szigetvár mellett egyedi, keleti jellegű növénykultúrát honosítottak meg a hódítók.- Milyen érdekes tárgyi emlé­kek kerültek elő? - kérdeztük a Tolna megyei kötődésű dr. Pap Norbertét, a kutatások irá­nyítóját.- A 2014. évi terepbejárások, illetve a 2015-17-es munkála­tok során a sírkomplexumnál többek között 16-17. századi kályhaszemek, keresztény és török ezüstpénzek, ékszerek, használati tárgyak, ólom tető­ken megtermelt gyümölcsöket, zöldségeket nagy mennyiség­ben szakszerűen tudják majd tárolni, válogatni, csomagolni, és elősegítik ezzel a helyi ter­mékek piacra jutását. A fejlesz­téseket legfőképpen az indokol­ja, hogy a város környezetében lévő gyümölcs-és zöldségkultú­rák termőterülete nő. A vállalkozók kiválasztásá­val megkezdődött a tanuszo­da energetikai korszerűsíté­se. A projekt célja, hogy a hő­energia ellátásban a földgáz­­tüzelést kiváltsa a geotermi­kus energia. A tanuszoda tete­jén egy maximum 50 kW telje­sítményű napelemes villamos­lemez-darabok, pisztoly-, pus­ka- és ágyúgolyók is előkerül­tek - válaszolta dr. Pap Nor­bert. - A tekintélyes számú, a korszakban drágának számí­tó kínai porcelán, valamint tö­rök kerámia leletek pedig ar­ra utalnak, Turbék városias település lehetett, ahol gazda­gabbak is sűrűn megfordul­tak. Jelenleg az U-alakú, meg­lepően nagy alapterületű ko­lostor ásatása zajlik. Ebben az úgynevezett tekkében laktak a sírt gondozó, helyi vallási életet meghatározó, az iszlám A tanuszoda Fotó: Makovics misztikus ágát követő halveti dervisek. Első turbéki veze­tőjük, sejkjük, az iszlám vi­lág ma is elismert hittudósa, a boszniai Szarajevóból érke­ző Ali dede volt.- Mit tudunk arról, hogyan zaj­lott az élet egy derviskolostor­ban?- Az egykor itt élő halvetiek negyvennapos, elmélkedéssel töltött elvonulásukról is ismer­tek. Erre a célra gyakran egy szűk helyiséget, a csilhanét használták, ilyen a turbéki energia-termelő telep létesíté­se a cél. A tanuszoda világítóbe­rendezéseit korszerű, kis ener­giaigényű világító testekre és fényforrásokra cserélik a vilá­gítási áramfelhasználás csök­kentése céljából. Az épület te­tőfelületén kerül kialakításra a pályázatban szereplő 49,82 kW teljesítményű napelemes rend­szer, melyet az épület villamos fogyasztásának részleges kom­penzálására kíván létesíteni a beruházó. Szintén szeptemberben kez­dődött a Cikádor Általános Isko­la és Gimnázium II. Géza Gim­náziuma energetikai korszerű­sítése. Ennek keretében az ön­kolostor északi szárnyán is előkerült. Rendszeres vallási szertartásuk a dzikr, amely­nek során vallási formulákat, illetve Allah nevét és mellék­neveit recitálva esnek révü­letbe, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek hozzá. Helyi közös­ségük a szórakozást sem ve­tette meg, amiről az előkerült dobókockák is tanúskodnak. A turbéki leletek között ráadá­sul olyan pipákat is találtunk, amelyek alapján nem kizárt, hogy bódítószereket is hasz­náltak révülésük segítésére. kormányzat 27 kW-os napele­mes rendszer telepítését szeret­né megvalósítani. A fejlesztés célja a gimnázium fenntartási költségeinek csökkentése. Az Alsónyék-Bátaszék közöt­ti kerékpárút kiépítését teszi le­hetővé egy elnyert támogatás - mondta a polgármester -, il­letve a közművelődési érdekelt­ségnövelő támogatás keretében elnyert támogatásból megújul­hat a Petőfi Sándor Művelődési Ház áramhálózata, valamint a Kubinyi program keretében el­nyert szakmai pályázatnak kö­szönhetően új, interaktív ele­mekkel bővülhetnek a tájház állandó kiállításai is. M. I. Turisztikai központ lesz A kutatást 2013-ban mindösz­­sze néhány fő, köztük dr. Pap Norbert és dr. Kitanics Máté kezdte meg. A folyamatos bő­vülésnek köszönhetően ma már több mint 20 kutató, kü­lönböző tudományterületek képviselői dolgoznak az egyko­ri oszmán városka múltjának feltárásán. Jelenleg a kutatás szervezésében dr. Pap Norbert és dr. Fodor Pál kutatásvezetők mellett dr. Kitanics Máténak és Hancz Erikának van fontos szerepe. A kutatómunka jövő­jét alapvetően határozza meg, hogy 2017 júniusában egy kor­mányhatározat ismerte el a fel­fedezés kiemelkedő jelentő­ségét, és biztosított 145 mil­lió forint támogatást a vizsgá­latok befejezésére. Arról is ren­delkezett, hogy meg kell kezde­ni egy leendő kulturális turiszti­kai látogatóhely létesítésének a tervezését. Jövőre a kutató­­csoport befejezi a derviskolos­tor déli szárnyának, valamint a további épületek és az erődít­mény egyes részeinek, a falak­nak, a bástyáknak, a kapuzat­nak a feltárását. A terület rövi­desen a magyar állam tulajdo­nába kerül, és megkezdődik a leendő turisztikai központ ki­alakításának előkészítése. __________________________________HIRDETÉS Sikeresen lezajlott a Tolna me­gyei Klímastratégia tervezeté­nek bemutatása és társadalmi egyeztetése az alábbi települé­sek polgármesteri hivatalaiban: Gyönk -09.21., 10-12 óráig Nagymányok-09.21., 14-16 óráig Dombóvár -10.05., 10-14 óráig Szekszárd -10.16., 10-14 óráig www.tolnamegye.hu KEHOP-1.2.0-15-2016-00009 Korszerűsítik a tanuszodát, a gimnáziumot, a művelődési házat, kerékpárút épül Ipari park és agrárlogisztikai központ

Next

/
Oldalképek
Tartalom