Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-18 / 244. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTÓBER 18., SZERDA Szavazás kezdődött a 2018-as Év haláról MAGYARORSZÁG-TOLNA ME­GYE A Magyar Haltani Tár­saság a korábbi évek gyakor­latához igazodva most is két fogható és egy védett fajt ál­lított jelöltként az Év hala vá­lasztásra. Közülük az nyeri el a kitüntető címet, amelyik­re a legtöbb szavazat érkezik december végéig a társaság honlapjára. A három őshonos jelölt kö­zül a balin az egyik legna­gyobbra növő, ragadozó élet­módot folytató pontyfélénk. Nagyobb folyóvizeink és ta­vaink lakója, a sporthorgá­szok áhított zsákmánya. A másik jelölt a szintén pontyfélék közé tartozó do­­molykó. Az áramló vizet ked­veli, kisebb-nagyobb folyóvi­zeink egész hosszában előfor­dul. Kiváló sporthal, a horgon keményen védekezik. A listán harmadik a védett kövicsík. A többi csíkféléhez hasonlóan megnyúlt testű, szája körül három pár bajuszt viselő kis termetű hal, ám ve­lük ellentétben a gyorsabb fo­lyókban, patakokban él. Apró termete miatt a sporthorgá­szok érdeklődésére nem tart­hat számot, de vizeink egyik védett természeti értéke. A szavazatokat 2017. de­cember 31-én déli 12 óráig várják a társaság honlapjára (http://haltanitarsasag.hu/ azevhala_hu.php). TN Folytatódik az időskorúak egyetemének előadás-sorozata Szappanoperák bűvöletében A nagy érdeklődésre tekin­tettel folytatódik a Pécsi Tu­dományegyetem Kultúra­tudományi, Pedagóguskép­ző és Vidékfejlesztési Karán „Az aktív időskorért” Szek­szárdi Harmadik Kor Egyete­me című előadás-sorozat, a megyeszékhely önkormány­zatával együttműködve. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu SZEKSZÁRD A 2017-2018-as tanévben a 2. évad I. szemesz­terét hétfőn Ács Rezső Szek­­szárd polgármestere nyitotta meg, és ott jelentette be, hogy a megyeszékhely megkapta az Idősbarát önkormányzat ki­tüntető címet. A 2016 tavaszán óriási si­kerrel útjára indított előadás­­sorozat őszi szemeszterének nyitó előadását Virtuális vi­lág és a szappanoperák világa címmel prof. dr. Horváth Béla egyetemi tanár, a kar dékánja tartotta hétfő délután. A modern és még inkább a posztmodern ember számára a tömegkommunikáció kitá­gítja a teret és időt, mondta az előadó. A néző és hallgató úgy­szólván a világ minden szeg­letében jelen lehet. Egyenes adásban nézhet háborús ese­ményeket, forradalmak kitöré­sét, megismerkedhet a külön­böző kultúrák létmódjával, al­kotásaival, betekinthet a töme­gek életébe, és ha ízlése úgy kívánja, bepillanthat a magán­élet elzárt világába. A média közvetíti az információk dön­tő többségét, nemcsak infor­mációkat közöl a világról, ha­nem azt alakítja is. Olyan kul­turális normákat teremt, ame-Nem a valóságról szól a show Rájuk osztott vagy felvett figu­rát formálnak meg a valóság­­show-k szereplői, és tisztában vannak vele, hogy felvétel ké­szül. A csoport tagjai nem rep­rezentálják a valóságot, hisz a műsor szerkesztői egy átlagos nézői elvárást vesznek alapul. A szereplők között nincs pél­dául nagy társadalmi presztí­zsű szakma képviselője vagy magas intelligenciájú ember. lyekhez viszonyítják az embe­rek a saját világukat is, azt le­képezik, a személyes kapcsola­tok egyre gyengébbek. A populáris kultúra részei a szappanoperák, ebből kö­vetkezően gyakran negatív megítélést kapnak. Ugyanak­kor népes közönségcsoportok életének része a szappanope­ra, ehhez alakul a napirend­jük. Az adott társadalmi kö­zegben a sorozat aktuális ré­szében történtek adják meg a társalgási témát, a szereplők úgyszólván a sorozatnézők családtagjának számítanak. A másik divatos „műfaj” az úgynevezett valóságshow. En­nek alapelve, hogy olyan, mint­ha valóságos történetet mutat­na, egy csoport összezárt ember viselkedésén keresztül, a kame­ra szinte minden zegzugot lát és láthatóvá tesz a néző számára. A valóságban azonban a szerep­lők nagy összegű pénz elnyeré­se érdekében, illetve reményé­ben vállalják az összezártság­gal járó kellemetlenségeket, te­hát szerepet játszanak, a nézők igényeinek igyekeznek megfe­lelni, fejtette ki dr. Horváth Bé­la egyetemi tanár. Dr. Horváth Béla dékán tartotta az első előadást Fotó: Makovics K. HIRDETÉS 6 ajándék magazinnal többet, változatlan áron! SOKKAL TÖBBET ADUNK! Előfizetése megrendeléséhez vagy további információért hívja ügyfélszolgálatunkat a 06-40-510-510-es telefonszámon, vagy egyeztessen kézbesítőjével. Jövőre már elkészülhet a székely porta Zarándokhellyé válhat Az épület alapkövét Lőrincz Gergely festőművész (balról) és Illés Ti­bor, a BSZOSZ elnöke helyezte el ünnepélyesen Fotó: Mártonfai D. KISMÁNYOK Hagyományos bu­kovinai székely porta alapkö­vét tették le a római katolikus templom szomszédságában. A bukovinai székelyek ne­gyedik alkalommal lebonyo­lított búcsújára és zarándok­latára több százan érkeztek a völgységi falvakból, illetve Érdről, Hidasról, Véméndről. A római katolikus templom­ban - amelyet dr. Cserháti Jó­zsef megyés püspök 28 évvel ezelőtt szentelt fel, s azzal a céllal épült, hogy Kismányok legyen a bukovinai székelyek Csíksomlyója - tartott szent­mise után letették a székely ház alapkövét.- Illés Tibornak, a Bukovi­nai Székelyek Országos Szö­vetsége (BSZOSZ) elnökének fejében fogant meg a gondolat, hogy mi lenne, ha a Magyarok Nagyasszonya imahely mel­lett egy székely udvar épülne - mondta el lapunknak Simon László, Kismányok polgár­­mestere. - A szervezet pályá­zott és támogatást nyert tervé­hez, jómagam is az ötlet mel­lé álltam. A házzal igazi za­rándokhellyé válhatna a falu, emellett idegenforgalmi látvá­nyosság lenne az imaház és a porta. A projektet többek között Potápi Árpád János nemzetpo­litikáért felelős államtitkár és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója is felkarol­ta. Simon László hozzátette: a székely porta a Csíkdánfalvá­­ról érkező faanyagból épülő, bevakolt gerendaház lesz ré­gi berendezési tárgyakkal, az udvaron pedig a gazdálkodás­hoz használt eszközökkel. Illés Tibor, a BSZOSZ elnö­ke közölte: fontosnak tartják, hogy gyermekeiknek, unoká­iknak be tudják mutatni a bu­kovinai népi építészetet. Az elmúlt években azzal szembe­sültek, hogy Bukovinában fo­gyatkoznak a régi épületek, értékek, ezért döntöttek úgy, hogy a településen, ahol szé­kelyek is laknak, felépítenek egy székely portát. Az épület létrehozását egymillió forint­tal támogatja a Bethlen Alap. A szenteléssel egybekö­tött ünnepélyes alapkő-elhe­lyezésen felidézték a székely­­ség hányattatásait, így a ma­­défalvi veszedelem borzalma­it, a bukovinai falvak alapítá­sát, a bácskai letelepítést, az 1944-es menekülést, és azt, hogy végül Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyékben ott­honra leltek. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom