Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-03 / 231. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTÓBER 3., KEDD A dombóvári Civil Gálán elismeréseket adtak át DOMBÓVÁR A Civil Gálán ad­ták át ismét a Civil díjakat, amelyeket a dombóvári civil szervezetek szavazatai alap­ján kap meg minden évben egy személy, illetve egy egye­sület. Az egyéni elismerést Ormosi Lajos vehette át, akit három szervezet is jelölt. A dí­jazott húsz éve vezető tagja a Dombóvári Szívklubnak, to­vábbá az Ózon Asztma Klub­nál is kiemelkedő munkát vé­gez. A szervezetek közül eb­ben az évben a Dombóvári Ze­nész Egyesület érdemelte ki a Civil díjat, amelyet Balaskó János, a zenekar vezetője vett át. A zenészek állandó részt­vevői a város különböző ren­dezvényeinek.- Nem kérdés, miért pont ők kapták a kitüntetést - mondta a Tinódi Házban ren­dezett ünnepségen Bódog­­né Pethes Janka, a Civil Ta­nács elnöke. A megjelenteket Szabó Loránd polgármester is köszöntötte, majd a zeneisko­la klarinétosai adtak műsort, Tóth Gáborné szavalt és a du­­naszekcsői fúvószenekar is fellépett. H. E. A barátság emlékművénél koszorúztak 80NYHAD Szakadó esőben ko­szorúztak és gyújtottak mé­csest a két nemzet barátsá­gát jelképező emlékműnél a Bonyhádi Magyar-Lengyel Baráti Társaság tagjai a kö­zelmúltban. A hat éve felava­tott, fából faragott alkotás 1939. szeptember 18-ának ál­lít emléket, amikor Teleki Pál kormánya megnyitotta a kö­zös határt a lengyel menekü­lők előtt. A koszorúzást követően a Vörösmarty Mihály Művelő­dési Központban Surján Jó­zsef, a baráti társaság veze­tője tartott előadást, amely az „1939. szeptember 18.: Az igaz barátság törvénye köt össze bennünket Lengyelor­szággal” címet viselte. A találkozó kötetlen beszél­getéssel folytatódott és szere­­tetvendégséggel zárult. TN Az önzetlen munka elismerése másoknak is példaként szolgál Egy közösség jól működik akkor, ha a tagjai aktívak Az önzetlenül végzett mun­kát ismerte el községi ki­tüntetésekkel Kajdacs Köz­ség Önkormányzata a szü­reti nappal egybekötött fa­lunapon. Másnap látványos felvonulással szüreti napot rendeztek. Vida Tünde szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu KAJMOS A közösség vissza­jelzése, az önzetlenül vég­zett munka elismerése szár­nyakat ad az embereknek, és másoknak is példaként szol­gál. Fontos, hogy belássuk: egy közösség akkor működik igazán jól, ha tagjai aktívan kiveszik részüket a közössé­gi munkából és felelősséget vállalnak egy-egy részfeladat elvégzéséért - hangsúlyozta Boda János polgármester az idei falunapon, ahol a képvi­selő-testület júniusi döntése nyomán egy díszpolgári cím és négy Kajdacs Községért emlékplakett átadására ke­rült sor. Kajdacs község új dísz­polgára Horváth Tibor, saj­nos posztumusz, mert a dön­tés után egy hónappal tragi­kus hirtelenséggel elhunyt. A kitüntetett 1964. márci­us 8-án született Pakson. Ál­talános iskolai tanulmánya­it Kajdacson végezte, majd a bonyhádi Peczel Mór Közgaz­dasági Szakközépiskolában érettségizett. A százhalom­battai VegyÉpSzer Vállalat­nál kezdett el dolgozni, majd 1987. október 22-én vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalat­hoz, ahol 30 évig, egészen ha­láláig dolgozott a Pénzügyi és Számviteli Osztály gazdasági csoportvezetőjeként. Szintén három évtizeden át volt a római katolikus egyház kántora és az egyházközség aktív szereplője. Világi közös­ségi tevékenységét a falu ifjú­sági klubjának vezetőjeként kezdte. Ennek volt köszönhe­tő, hogy fiatalon helyet kapott a helyi önkormányzatban, és Kitüntetettek a falunapon. A közösség ereje az ő munkájukkal is növekedett Beküldött fotó a rendszerváltás óta, azaz 27 éve folyamatosan tagja volt a képviselő-testületnek. 8 évig volt alpolgármestere a falu­nak, míg az utolsó ciklusban kulturális tanácsnoki tisztsé­get töltött be. Az ifjúsági klubprogramok szervezésében szerzett tapaszta­latokat hasznosít­va később a falusi rendezvények lel­kes szervezőjévé vált. 2006. óta va­lamennyi telepü­lés-színtű rendez­vény megszerve­zése és lebonyolítása az ő ne­véhez fűződik. 17 éven át ve­zette a Sarlós Boldogasszony Kórust, melyet eredendően a karácsonyi Pásztorjátékok színvonalas megrendezésére alakított. Az elmúlt évtizedben nem volt kajdacsi rendezvény és ünnepség a kórus és Horváth Tibor közreműködése nélkül. Mint Boda János polgármes­ter az ünnepségen elmondta, valahányszor szó­ba került kitün­tetése, mindig til­takozott ellene és mosolyogva mond­ta, hogy az ő mun­káját majd az utó­kor fogja értékel­ni és a kitüntető címet posztumusz fogja megkapni. Nem véletlenül beszélt a polgármester a közösség ere­jéről, a közösségért dolgozó­kért, hiszen már hagyomány, hogy ilyenkor adják át a köz­ség kitüntetéseit. Kajdacs Községért Emlék­éremmel kulturális, közös­ségi munkát, oktatás-neve­lés, egészségügy terén vég­zett több évtizedes munkát ismert el az önkormányzat. Az idei kitüntetettek: Pétersz József, Steitz Jánosné, Szabó Józsefné és Telegdi Lászlóné. Az elismerések átadása, Farkas Bálint és Bálint Emese operettelőadása után a sport­pályán felállított rendezvény­sátorban Irigy Hónaljmirigy koncertre várták a közönsé­get. Másnap az iskolától indult a látványos szüreti felvonulás, ahol a kajdacsi óvodások és a Kajdacsi Gyöngyvirág Nép­tánccsoport mellett vendég együttesek is közreműködtek. Hagyományok mentén Összetartozásunk erősítése érdekében fontos, hogy elis­merjük, megköszönjük azok munkáját, akik önzetlenül se­gítik a falu fejlődését, kiveszik részüket a közösség munká­jából. Fontos, hogy belássuk: egy közösség akkor működik igazán jól, ha tagjai aktívan kiveszik részüket a közösségi munkából és felelősséget vál­lalnak egy-egy részfeladat el­végzéséért - ezekkel a gon­dolatokkal nyitotta meg Boda János polgármester a hatodik kajdacsi falunap programját, amelyet ezúttal egybefűztek a szüreti mulatsággal. Kajdacs köz­ség új dísz­polgára Horváth Tibor Amikor kialakult a magyar nemzeti művészet Négy héten át készültek a nagy mulatságra Barbizon és hatása Szüreti nap Harcon ti A középkor mű­vészete után a 19-20. század irányzatait mutatja be dr. Ak­nai Tamás. A pécsi egyetem művészettörténész tanára teg­napi, a Művészetek Házában tartott előadásán Szabadon bocsátó parancs... Művészet a forradalmak korában cím­­.mel az 1830-as évek francia tájfestő nemzedékéről, a bar­­bizoni iskoláról adott ismerte­tést. Ekkor alakult ki a sajáto­san magyar nemzeti művészet is. Ennek első hírnökei az Itá­liából hazatelepült Marastoni Jakab, valamint id. Markó Ká­roly, Brocky Károly és Barabás Miklós voltak. Sz. Á. Dr. Aknai Tamás a Művészetek Házában Fotó: Makovics Kornél HARC Négy héten keresztül minden kedden kézműves fog­lalkozások előzték meg a har­ci szüreti napot. Az idősek azt tanították a fiataloknak, mi­lyen volt annak idején a ru­hák hímzése, hogy fonták a kosarat, díszítették a kocsit és a termet. Természetesen ezek után díszbe öltöztetett faluház várta az ünneplőket szomba­ton. Az élteit év eseményeiről a kisbíró rímbe szedve adott tájékoztatást a falu lakóinak, majd a felvonuláson élen a bí­rói és jegyzői párral, kisbíró­­val, vajdával és vajdánéval vo­nultak a harciak, majd este hálóztak is. B. K. Sokan népviseletben vettek részt a rendezvényen Beküldött fotó c itsiP

Next

/
Oldalképek
Tartalom