Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-27 / 226. szám
2017. SZEPTEMBER 27., SZERDA Nem akarnak kísérleti egerek lenni az őcsényiek Felfokozott hangulat volt a falugyűlésen Fenyvesi Zoltán az őcsényiek vendégszeretetére apellált, az itt élők szerint azonban inkább máshová kellene vinnie üdülni a menekülteket Fotó: Makovics Kornél Nem kérnek a menekültekből az őcsényiek, ez derült ki azon a falugyűlésen, melyet hétfőn este tartottak a faluházban. A község lakói szerint a Csengettyűs Vendégház tulajdonosa jobban tenné, ha máshol üdültetné az oltalom alatt állókat, Fenyvesi Zoltán szerint viszont az árvák könnyét le kell törölni. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks ŐCSÉNY „Van még bőven szegény magyar gyerek”, „Húzz vissza Szolnokra!”. Ilyen bekiabálásoktól sem volt mentes az az őcsényi falugyűlés, amelyet hétfőre hívtak öszsze a település önkormányzati képviselői. A faluház zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, és egy sem volt közöttük, aki úgy vélekedett volna, hogy nem baj, ha menekültek, azaz pontosan oltalom alatt álló személyek pihennek Ócsényben. Mint ismeretes, a Csengettyűs Vendégházat üzemeltető szolnoki Fenyvesi Zoltán megállapodott a Migration Aid nevű civil szervezettel abban, hogy néhány turnusban külföldieket üdültetnek a településen. Ez részben a közösségi médián keresztül, részben az ATV riportjából derült ki. A fórumon a lakók közül elsőként véleményét megfogalmazó asszony úgy vélte az üdültetéssel kapcsolatban: olyan ez, mint amikor ceruzával megböknek egy gyereket, aztán közük vele, hogy ilyen lesz a szűri. Többek felszólalásából kiderült: attól tartanak, ez még csak a kezdet, és néhány valóban szerencsétlen sorsút jóval több migráns követ majd. Egy fiatalember elmondta, rengetegen dolgoznak, és nevelik gyermekeiket Őcsényben úgy, hogy évek óta nem jutottak el nyaralni. Arról is beszélt: attól tart, azok, akik idehoznák a bevándorlókat, nem mérlegelték ennek egészségügyi kockázatát. Ahogy fogalmazott: nyilván lenne olyan észlény, aki szerint a vendég gyerekeket be kellene vinni az iskolába is azért, hogy az itteni gyerekek elfogadóbbak legyenek. Hangsúlyozta, hogy az őcsényiek valóban vendégszeretők, ám valószínűleg nem az itt élőkkel szimpatizáló, kultúrájuk, életmódjuk iránt érdeklődő emberek érkeznének, úgy egyébként pedig Fenyvesi Zoltán épp most élt vissza ezzel a vendégszeretettel. Azt is mondta: inkább éreznek együtt a négyszáz, terroristák által lemészárolt európai gyászoló családjával, mint ’a migránsokkal. Ő és az ehhez hasonló álláspontokat képviselők vastapsot kaptak, míg Fenyvesi Zoltán, és a Migration Aid igazgatósági tagja, Siewert András lényegében nem értek a mondandójuk végére. Előbbi azzal kezdte, hogy kilenc éve, az M6 építésekor járt először Őcsényben. Megtetszett neki a környék, és házat vett a településen. Három évvel később vendégházzá alakította az ingatlant, amelybe aztán iskolai csoportok érkeztek, de a szolnoki vállalkozó elesetteket is segített már olyan módon, hogy a házat a rendelkezésükre bocsátotta. Fenyvesi aláhúzta: nem anyagi érdekből teszi, amit tesz, és igenis szánni való, aki háború sújtotta országból jön. Úgy gondolja: az árvák könnyét le kell törölni. Siewert András igyekezett tisztázni, hogy kik azok, akik oltalom alatt állnak. Elmondta, hogy azok, akik menedéket kérnek hazánkban öt-hat hónapot töltenek zárt területen, azaz minden szempontból átvizsgálják őket. Kiderült, az elmúlt tíz évben négyezer menekült került ide, komolyabb bűncselekményt pedig nem okoztak. Siewert András szerint a statisztika azt mutatja: lényegében a szomszédunk nagyobb veszélyt jelent ránk, mint egy menekült. Az összejövetelen jelen volt Szabó Balázs, a lobbik megyei sajtószóvivője, aki többekhez hasonlóan azt szerette volna megtudni, ki garantálja az Őcsényben élők biztonságát. Fülöp lános, a község polgármestere azt kifogásolta, hogy az önkormányzatot nem értesítették időben, az itt élők nem tájékozódhattak, ez vezetett a felfokozott hangulathoz. Az önkormányzat egyébként nem akadályozhatja meg a vendégház tulajdonosát, hogy fogadja az esetenként hat oltalom alatt álló külföldit és kísérőiket, erre ugyanis nincs joga, ugyanakkor Fülöp János szerint az őcsényiek polgári engedetlenség révén megtehetik azt, hogy körülállják az ingatlant, és nem engedik be azokat, akiket ide hoznak. Oltalom alatt elsősorban a nők, a gyerekek, a családok állnak MEGYEI KORKÉP Aki fél, aki nem Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu A falu lakói nem nyilatkoznak, mert félnek a szabadlábon védekező gyanúsítottak bosszújától. Ezzel a mondattal zárult az a tévés tudósítás, mely egy majdnem halállal végződő bűncselekmény részleteit igyekezett felderíteni. Nem először halljuk ezt a megjegyzést hasonló műfajú híradások végén: ez pedig arra enged következtetni, hogy nem kivételekről, egyedi esetekről van szó, hanem nagyon is gyakori, hadd ne mondjuk, általános jelenségről. Magyarán szólva, nem kell Szicíliába utaznunk ahhoz, hogy a hallgatás törvényével, illetve annak hazai változatával találkozzunk. Igaz, nálunk nincs Cosa Nostra vagy Camorra, de félelem - mint a példa érzékletesen mutatja - van. Ezt a félelmet néhány dolog vélhetően oldhatná. Például egy illetékes azonnali megnyugtató nyilatkozata, valami olyasformán: amíg hivatalból ő felel a község, város, megye stb. rendjéért, addig egyetlen tisztességes állampolgárnak sem kell tartania bűnözői bosszútól. Avagy, ha ez végtelenül naiv és a legnagyobb jó szándék mellett is teljesíthetetlen igénynek számít, akkor legalább enynyi: mindent megtesz a tisztességes állampolgárok megvédése érdekében, akiknek együttműködésére továbbra is számít. Ilyen nyilatkozatot, a fentiek összefüggésében, még nem hallottam. Talán nem véletlenül. Akik a szabadlábon lévő gyanúsítottaktól is tartanak, azokban nem puszta szeszély munkál. Bizonyára azt tapasztalják, hogy soha nem a bűnözőknek kell félniük, hanem mindig a becsületes embereknek. Sajnos nem kivételekről van szó, hanem gyakori jelenségről Fesztiváli kínálat a múzeumban SZEKSZARD Nyitott kapukkal várja a Wosinsky Mór Megyei Múzeum a látogatókat, így természetesen azokat is, akik a most kezdődő Őszi Fesztivál idején kívánnak megismerkedni az intézmény kínálatával és kultúrkincseivel. Minderről tegnap kora délután is szó esett a Múzeumpedagógiai évnyitón, melyen Odor lános Gábor igazgató és Brunn Györgyné, a Szekszárdi Tankerület szakmai vezetőhelyettese köszöntötte a résztvevőket, köztük oktatási intézmények pedagógusait, közgyűjtemények vezetőit. Ezt követően Dömötörné Göttinger Eszter, Rubányi Anita, dr. Szőts Zoltán, Andrásné Marton Zsuzsa és Szűcs Zsuzsanna adott áttekintést a közreműködésükkel megvalósuló idei rendezvényekről, illetve hívta fel a figyelmet né-A műsorfüzet a múzeum portáján bárki számára ingyenesen hozzáférhető hány szakmai különlegességre. A hangsúlyosan említett Múzeumok Őszi Fesztiválja közel húsz programjával különböző célcsoportokat kíván megszólítani, a célközönségbe egyaránt beletartozik az óvodás, az általános- és középiskolás, a főiskolás, a felnőtt, valamint a nyugdíjas korosztály. Ez azt is mutatja, hogy a legkülönbözőbb területek tárulnak fel az érdeklődők előtt: kalandtúra, irodalmi találkozás, tudományos délelőtt, közös séta, gemenci kirándulás - csak néhány remek példa ízelítőnek és kedvcsinálónak. Odor János Gábor igazgató bemutatta az új Múzeumpedagógiai programajánló címet viselő füzetet is. Ebben mind a négy szekszárdi kiállítás programjai szerepelnek, megkönynyítendő a választást az érdeklődők számára. Sz. Á. Terítéken a klíma változása BONYHÁD Van-e klímaváltozás Bonyhádon? címmel tartott előadást nemrég a Völgység fővárosában, a Solymár Imre Városi Könyvtárban a szekszárdi Zöldtárs Alapítvány képviselője. Balogh né Gaál Zsófia környezetvédelmi szakértő beszámolójából kiderült, hogy igen, és az is, hogy miként csökkenthetőek a környezetre káros hatások a mindennapokban. Az előadó a megjelentek figyelmébe ajánlotta az alapítvány honlapját is, amelyen számos hasznos tudnivalót, ötletet és tippet találhatnak a környezet- és klímavédelemmel kapcsolatban. H. É. A volt válogatott labdarúgó és a polgármester is beszállt az örömfociba Műfüves pálya zöldell az udvarban SZEKSZÄRD Örömfoci koronázta meg tegnap a Szekszárdi Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola műfüves pályájának ünnepélyes átadását. Az intézmény - mint azt köszöntésében Ács Rezső polgármester elmondta - már tanévkezdéskor átvehette a sportlétesítményt, mely az Országos Pályaépítési Program keretében, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége által támogatott önkormányzati pályázat révén, 25 millió forintból valósulhatott meg. Az MLSZ képviseletében jelenlévő Dunai Antal, majd Pekari Bernadett iskolaigazgató, Gerzsei Péter, a Szekszárdi Tankerület igazgatója és Kárpáti Zoltán, a Szekszárdi UFC elnöke beszéde után a felsorolt vezetők együtt vágták át a pálya előtti nemzetiszínű szalagot. Ezután következett a 31-szeres válogatott Dunai Antal ösztönzésére az a foci, melyhez kisvártatva kicsik-nagyok egyaránt csatlakoztak. Pekari Bernadett elmondta, hogy a labdafogóhálóval övezett, korszerű világítástechnikával felszerelt pálya kiválóan szolgál úgy a mindennapi testnevelésben, mint a - pedagógusi felügyelet melletti - délutáni szabadidős programokban. Sz. Á. Ács Rezső és Dunai Antal együtt focizott az iskola diákjaival Fotó: Makovics Kornél
