Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-19 / 219. szám

A MEGYEI KÖRKÉP 2017. SZEPTEMBER 19., KEDD Dr. Mari László megkóstolt tücsköt-bogarat, a nyers húsból azonban nem kért Az etióp pásztor övében a tőr mellett ott a mobiltelefon is A Föld mintegy hetven or­szágában járt eddig dr. Mari László geográfus: szép szám, jóllehet az ELTE do­cense nem sorolja magát az úgynevezett országgyűjtők közé. Mindig is szakmai el­kötelezettsége okán utazta be a világot: köztük Délke­­let-Ázsia azon részét, mely­ről nemrég Szekszárdon, a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi karán tartott elő­adást. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Dr. Mari László azt vallja: akkor igazán hiteles egy egyetemi előadás, ha az oktató be is barangolta azt a helyet, melyről beszél. Egyéb­ként mindenütt az emberek a legérdekesebbek: ezen a téren alapvetően kedvező tapasz­­talatokbap volt része az EL­TE docensének. Minél szegé­nyebbek, annál kedvesebbek - amennyiben a látogató tisz­teli hagyományai­kat, és igyekszik azokat betartani. Példának okáért meg lehet úszni Jement is, jóllehet ott, a törzsi társa­dalom egyik sajá­tosságaként a férfi­emberek Kalasnyi­­kov géppuskával a hátukon in­tézik ügyeiket.- Itt azért észnél kell lenni! Ha valaki nem ismeri a szo­kásokat, jobban teszi, ha nem megy oda - húzta alá a föld­rajztudós. Gyakorta az állatokat kell távol tartani magunktól, avagy tőlük távol maradni, mert ezek jelentik a nagyobb veszélyt. Dr. Mari László egy esetben majdnem végzetes lé­pést tett - azaz majdnem rá­lépett egy halálos mérgű csör­gőkígyóra. De nem valahol a trópusokon, hanem az Egye­sült Államok déli részén. Az­az, a világ legfejlettebb orszá­gában is érhet bennünket baj, ha nem vigyázunk. Forró ég­övi országokban reggelente ki kell rázni a bakancsot, mert a lábbelibe veszélyes ízeltlábú telepedhet; emellett nem cél­szerű puszta kézzel kövek alá nyúlni sem, mert találkozha­tunk egy skorpióval.- Egyik kollégám szürkület­kor strandpapucsban sétált a sivatagban: meg is csípte egy skorpió - idézett fel a geográ­fus egy olyan esetet, mely az elemi óvintézkedések mellő­zését példázta. Figyelemre méltó, hogy a trópusokon számos ízeltlábú­val nem is mint kellemetlen­kedő lényekkel, hanem mint napi táplálékkal találkozhat az utazó. Délkelet-Ázsiában lárvák, illetve kifejlett sás­kák, tücskök és pókok szere­pelnek az étlapon, fűszerezve és forró olajban kisütve.- Mintha chipszet enne az ember - idézte fel az ízüket dr. Mari László. - Előfordul­hat, hogy a sáska lába bera­gad az ember fogai közé, ez annál okoz gondot, aki ilyenkor sem tud elvonatkoztat­ni attól, hogy mit kóstolt meg... Azért a geográ­fust sem lehetett rávenni néhány - mégoly szívélye­sen odanyújtott - táplálék elfogyasztására. Eti­ópiában a helybeliek levág­tak egy marhát, húsát vékony csíkokra szabdalták, és úgy, nyersen kínálták az amúgy edzett gyomrú európai ven­dégnek. Ezt már azonban hasztalan, szerencsére nem lett belőle sértődés. Ugyan­is a világ legtöbb helyén nem veszik jó néven a visszautasí­tást, abból akár végzetes bo­nyodalom is származhat. De térjünk vissza Délke­­let-Ázsiába, mely területről a szekszárdi előadás is szólt. Szokványos megközelítés sze­rint ez a vidék, legalábbis a tengerpartja révén a legszeb­bek közé tartozik a világon, Aki nem isme­ri a helyi szo­kásokat, az jobban teszi, ha nem megy Jemenbe Dr. Mari László buddhista szerzetesekkel Kambodzsában, a Kulen-hegység egyik vízesésénél Tónié Szap: úszó iskola a víz tetején Beküldött fotók Trópusi fa termésével Állítólag jó az ízük: olajban sütött sáska, tücsök, selyemhernyólárva és egyéb finomságok ezért is lepik el turisták Thai­föld üdülőközpontjait.- Többször is voltam Thaiföl­­dön, egyszer másfél órát kibír­tam a turistaparadicsomként számon tartott Phuket szi­getén: azután azt mondtam, hogy köszönöm, ebből nem ké­rek - mondta dr. Mari Lász­ló. - Az ország egyébként ki­fejezetten érdekes, izgalmas, de ennek megtapasztalásá­hoz északra is kell menni, az ott élő törzsekhez. Bejártam Burma-Laosz-Thaiföld-Kam­­bodzsa határvidékeit. Ebben a térségben található az Arany Háromszög nevű terület, mint a világ jelentős ópiumtermelő övezete. Manapság azonban a thaiföldi részen előbb találunk káposztaföldeket, mint mákül­tetvényeket. A világ átalakul, mindenhol jól érzékelhető a globalizáció, ezért manapság már keresni kell az érintetlen helyeket. Én például gyalog mentem be falvakba, olyan ve­zető társaságában, aki ismer­te a helyi nyelvet. A térség ar­culatát meghatározza a Me­kong - magyarul „Minden fo­lyók anyja” - , ez a természet­­földrajzi szempontból rendkí­vül változatos tájegység etni­kai szempontból is nagyon iz­galmas. De a folyó és környe­zete mellett egy másik vízről is beszéltem. Kambodzsában található a Tonle Szap, azaz a Szap-tó, ez Délkelet-Ázsia leg­nagyobb tava. Felszínén fal­vak lebegnek, az itt élő összes ember élete a vízhez kötődik. A gyermekek csónakkal men­nek a tó tükrén úszó iskolába. Ahol azután korszerű eszkö­zöket használva tanulnak. De ez ma már így van másutt is. Dr. Mari László Etiópia dé­li részén egyszerű pásztorok­kal futott össze. A hagyomá­nyos öltözékű emberek övé­ben a kés mellett ott volt a mo­biltelefon is. Vajon lehetséges a feltöltés a sztyeppe vagy a szavanna kellős közepén? Mi sem egyszerűbb, a fűkunyhó oldalán ott függ a napelemes készség... Újabb befejezett beruházás dicséri a helyiek összefogását Megújult az óvodaépület teteje Játszóház lesz az egykori istállóból IZMÉNY Az óvodaépület felújí­tására nyert forrást a TOP (Te­rület- és Településfejlesztési Operatív Program) pályázati felhívásán az önkormányzat - tájékoztatta lapunkat Ke­lemen Ferenc polgármester. Várhatóan 21 millió forintból jövő nyáron kezdődnek majd a felújítási munkálatok. A rekonstrukcióban megva­lósulhat az ajtók, ablakok cse­réje, akadálymentesítik az in­tézményt, illetve egy torna­szobát is kialakítanak a gye­rekek számára az épületben. A nyertes tenderbe nem fért bele a tető felújítása, így is­mét a falura jellemző közös­ségi együttműködés - amely amúgy is ismérve a helyiek­nek - jelentett megoldást er­re a problémára. így most egy újabb befejezett beruházás di­cséri az izményiek összefogá­sát. Kelemen Ferenc elmond­ta, az 54 méter hosszú épü­let mintegy 570 négyzetméter felületű leromlott állagú tető­­szerkezetének újjávarázsolá­sa a lakosság együttműködé­sét dicséri. A csapatmunka eredménye­ként kicserélték a gerendákat, szarufákat, új cserép, illetve eső- és vízelvezető horgany­zott ereszcsatorna került az épületre. B. L. A megújult tető a lakosság együttműködését dicséri Beküldött fotó TOLNA A tolnai önkormányzat által benyújtott TOP-pályáza­­tok (Terület- és Településfej­lesztési Operatív Program) közül immár a hetedik lett si­keres. A város ezúttal mint­egy 300 millió forint uniós tá­mogatást nyert el az egykori laktanyai istállóépületben ki­alakítandó játszóház létreho­zására - tájékoztatott Appels­­hoffer Ágnes, Tolna polgár­­mestere. A hajdani istálló az utolsó olyan önkormányzati tulajdo­nú épület a laktanyában, ame­lyet még nem újítottak fel és nem alakítottak át polgári cé­lú létesítménnyé. A mostani beruházás nyomán az ingat­lan külső arculata nem válto­zik lényegesen. A mintegy 600 négyzetméteres épületben egy klasszikus játszóház kap helyet, beépített játékokkal (kis kalandpark), a nagyobb gyerekeknek mászófallal, az udvaron kis KRESZ-parkhoz hasonló biciklis, rolleres pá­lyával. Az ingatlanon egy ká­vézót is kialakítanak, amely akár kisebb családi rendezvé­nyeknek is helyet adhat. A kivitelezési munkák ked­vező esetben jövő év tavaszán kezdődhetnek. A játszóházat várhatóan 2019-ben adják át. S. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom