Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-19 / 219. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. SZEPTEMBER 19., KEDD HÍREK Tízezer forintot lopott zsebből Tízezer forint készpénzt loptak ki egy csi­­kóstőttősi férfi zsebéből au­gusztus 28-án délelőtt egy dombóvári buszmegállóban. A rendőrök a nyomozás ered­ményeként a napokban azo­nosították, majd gyanúsí­tottként hallgattak ki egy 39 éves kapospulai lakost a lo­pás elkövetése miatt. 1.1. A borvidék lankáin gyalogoltak Az Európai Mo­bilitási Hét keretében idén is megrendezték szombaton a Lösz-szurdik tanösvénytúrát. A Béla király térről indulva a Kilátó és a Csacska-szurdik érintésével a hegygerincen át a Cserhát-tetőig, majd onnét az Iván-völgy, Porkoláb-völgy és Kerékhegy érintésével ér­tek fel a Bati-kereszti kilátó­hoz a túrázók, ahol félórás pi­henő következett. A szieszta után a Kerékhegyen keresz­tül a Kápolna térre, végül a vi­rágüzlet elé érkeztek a vándo­rok. A túra hossza 12 kilomé­ter volt. B. L. Mindenkinek szóltak a slágerek- A sporttelepen ren­dezték meg a hagyományos búcsút a német kisebbségi önkormányzat, a nemzetisé­gi egyesület és az önkormány­zat szervezésében. Szombat délutántól változatos szóra­koztató, kulturális és hagyo­mányőrző műsorok, játszó­park, kézművesek és helyi ter­melők vására tette még színe­sebbé a programot. Vasárnap tartották az ünnepi misét a Szent Kereszt plébániatemp­lomban, amelyet Szabó József esperes celebrált. B. L. Dalostalálkozó volt Tamásiban Nyugdíjasklubok dal­körei, kórusai népesítették be a Tamási Művelődési Köz­pontot - tájékoztatta lapun­kat Czink Judit, a központ és a Könnyű László Könyvtár igaz­gatója. A megyei dalostalálko­zó házigazdája a tamási Est­hajnal nyugdíjasklub volt. A baráti találkozóra 14 klubból mintegy 250 szépkorú vendég érkezett. A délelőtti bemutatót közös ebéd, majd jó hangulatú mulatság követte. B. L. Méhn Tibor ötven éve kezdte kitanulni a szakmát Az üvegest sosem aggasztja a jégeső Korosodnak, fogyatkoznak a klasszikus iparos szakmák művelői. Tolnán az egyet­len üveges és képkeretező Méhn Tibor, aki apja mellett kezdte kitanulni a mestersé­get a hatvanas években. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA A legrégebbi tolnai ipa­ros családok közé tartoznak Méhnék. Az alapító a nagypa­pa volt, nyomdokába az egyik fia lépett - a kereskedelem fe­lé is nyitva (üveg, porcelán, vi­lágítástechnikai eszközök) -, s most az unoka, Méhn Tibor működteti a műhelyt. Ötven évvel ezelőtt kezd­te segédként apja mellett el­sajátítani az üveges szakmát. Iparigazolványt 36 éve váltott, mestervizsgát negyven éve tett. Maga a cég több mint 120 éves; a nagypapa hozta létre 1896-ban. A folytatás még esetleges. Két lánya van, akiket nyilván nem vonz ez a mesterség, de a négy unoka közül kettő fiú. A srácok valamelyike folytathat­ná az üvegezést, csakhogy erős a konkurencia. A másik nagy­papa ugyanis szakács, s egye­lőre jobban izgatja őket a fő­­zőcskézés, mint az üvegvágás. Pályája kezdetén, a hat­vanas évek derekán, köny­­nyű dolga volt Méhn Tibor­nak. Apja intézte a papírmun­kát, tárgyalt a megrendelők­kel, elkészítette az árajánlato­kat, számlázott, s neki csak a konkrét kivitelezés volt a dol­ga. Rendbe hozta az ablako­kat; legelőször azokat bízták rá, amelyeket a haverjai tör­tek ki, focizás közben. Az ötvenes években szinte a nulláról indultak újra. Az ál­lamosításkor elkobozták a tel­jes árukészletüket - az üveg-, porcelán- és villamossági bol­tét is, az étkészleteket, vázá­kat, csillárokat -, s a rendszer ellenségeiként kezelték őket, a szövetkezetbe, ktsz-be belépni nem hajlandó maszekokat. Fogytán a szakmák képviselői. Méhn Tibor üveges és képkeretező a mesterség utolsó művelője Tolnán Fotó: Németh István A jó iparos ismérvei: becsületesen és pontosan Ismert és megbecsült polgárai Tolna városának a Méhn csa­lád tagjai. Nehéz lenne rosz­­szat mondani róluk, tiszta és világos elvek szerint élnek, ge­nerációk óta. Apja öt pontban foglalta össze a jó iparos is­mérveit: becsületesség, szor­galom, rend, szakértelem és takarékosság. Méhn Tibor ezt időközben még eggyel kiegé­szítette: pontosság. Nála nincs olyan, hogy „Majd csörögj rám még egyszer, nehogy elfelejt­sem!”. Ha ő elsején megígéri, hogy húszadikán délután ket­tőkor ott lesz, akkor ott lesz. Megszokott egy életritmust, megszokta és megszerette ezt a változatos, szép mestersé­get, s amíg az egészsége enge­di, csinálja. Csinálja a rendben tartott műhelyében, ügyelve a takarékosságra, nagy szorga­lommal, szakértelemmel, be­csületesen és pontosan. Lassacskán elültek a köz­életi, a gazdaságátszervezé­si zajok, de akkor egy magán­életi bomba robbant. Meghalt Méhn Tibor apja, s neki elő kel­lett lépni cégvezetővé, főállású iparossá. Beszerezte a szüksé­ges iratokat. A mai ügyintézés villámgyorsnak számít az ak­korihoz képest. Az iparigazol­vány kiváltásához szükséges erkölcsi bizonyítványt például kilencven nap alatt készítették el 1981-ben. Elég lesz-e ez a fajta szolgál­tató iparosság egy fiatalem­bernek egy-két évtized múl­va? Foglalkoztatja ez a kér­dés is Méhn Tibort, amikor az unokái jövőjéről gondolkodik. Ajánlja-e nekik egyáltalán e mesterség folytatását? Megél­ni meg lehet belőle, de meg­gazdagodni semmiképp. Fejlesztette a műhelyt, van modern gérvágója és kapocsbelövő gépe a kép­keretek precíz megmun­kálásához. Ám ennél tovább nem lépett. A rendszerváltás­kor megkeresték, hogy léte­sítsen üveg-nagykereskedést, vegyen fel embereket, de nem vágott bele. Iparos volt, iparos maradt. Birkózik, ahogy a többi kor­társ sorstárs, az anyagbe­szerzéstől a járulékfizetésig mindennel. Magyarországon ugyanannyiba kerül az üveg, mint Nyugaton. Az egyetlen megmaradt síküveggyárunk, az orosházi is külföldi kézben van. Miért is adnák a magya­roknak olcsóbban, mint a vi­lágpiaci ár? Az úgynevezett recés üvegeket meg eleve kül­földről, Belgiumból, Németor­szágból, Olaszországból kell behozni. Az alapanyag tehát drága, a megrendelések száma cse­kély, hacsak nem jön közbe va­lami. Az a valami, ami lendít­het az üzleten nem más, mint a jégeső. Ez a szakma is időjá­rásfüggő, csak egy kicsit más­ként, mint a többi. Olyan üve­ges még nem született, akit ag­gasztanak a viharfelhők. Nyílt napot tartanak tűzvédelmi kérdésekről TOLNA MEGYE Országszerte, így megyénkben is nyílt napra vár­ják a társasházak tulajdonosa­it, lakóit, közös képviselőit, a la­kásszövetkezeti tagokat és per­sze minden érdeklődőt a ka­tasztrófavédelmi kirendeltsé­gek. A szeptember 18. és 20. kö­zötti háromnapos akcióról hét­főn tartott sajtótájékoztatót Kie­­faber Gábor tűzoltó alezredes, a Szekszárdi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője. Elmondta, hogy megyénk­ben az elmúlt évben 370 alka­lommal riasztották a tűzoltókat lakóépülettűzhöz, idén pedig eddig 258 beavatkozást igénylő eset történt - ideértve nemcsak a társasházakban, hanem más lakóingatlanokban és mellék­­épületekben keletkezett tüze­ket -, és ezek során tizenöten sérülést is szenvedtek. A kirendeltségvezető azt hangsúlyozta, hogy a lakóin­gatlanokban keletkezett tűz-A nyílt napok célja, hogy minél többe­ké!tájékoztassa­nak a veszélyforrá­sokról, a vonatkQ- zó jogszabályokról esetek túlnyomó része meg­előzhető lenne. A nyílt napok célja, hogy minél többeket tá­jékoztassanak a veszélyforrá­sokról, a jogszabályokról, a baj esetén követendő helyes maga­tartásról. Választ adnak töb­bek között arra, hogy a társas­házban hova szabad vagyonvé­delmi rácsot felszerelni, hol le­het a kerékpárt tárolni, hova lehet a kukát, vagy éppen a vi­rágot kitenni. A nyílt napokon a Dombóvári, a Paksi és a Szek­szárdi Katasztrófavédelmi Ki­­rendeltségen fogadják az ér­deklődőket 10 és 16 óra között. A katasztrófavédelem egész évben ellenőrzi, mennyire tartják be a társasházakban a tűzvédelmi előírásokat. Az el­lenőrzések nem a bírságolást, hanem az emberek biztonsá­gát szolgálják - mondta Kiefa­­ber Gábor, hozzátéve, hogy en­nek ellenére voltak súlyos, il­letve visszatérő szabálytalan­ságok, amelyek több százezer forintos bírságot vontak ma­guk után. H. É. Paradicsompusztára látogattak a Bonyhád VLC játékosai Örömet szereztek a focisták Többet adnának az egyszülős családnak BONYHAD-PARADICSOMPUSZTA A Tolna Megyei EGYMI Berkes János Tagintézménybe, Para­dicsompusztára látogatott a Bonyhád Völgység Labdarúgó Club (VLC) néhány felnőtt já­tékosa azzal a céllal, hogy az egyesület által már nem hasz­nált felszereléseket - például mezeket, nadrágokat, labdá­kat - eljuttassák a sajátos ne­velési igényű, értelmileg aka­dályozott fiatalok számára. Máté Róbert, a csapat játé­kosa és elnökségi tagja szá­molt be róla, hogy az intéz­ményben lakók nagyon izga­tottak voltak a játékosok érke­zése miatt. Hozzátette, az első pillanat­tól szembetűnő volt az a hihe­tetlen öröm és szeretet, amely­­lyel fogadták őket. A focisták beszélgettek, mozogtak a srá­cokkal, és biztatták őket a to­vábbi sportolásra. A látogatás vezetője hang­súlyozta, a klub filozófiájához hozzátartozik többek között a társadalmi szerepvállalás is. Ugyanakkor erre biztat­nak más egyesületeket, sport­­szervezeteket is, mert amint Máté Róbert fogalmazott: a segítségnyújtás és a fiatalok­tól kapott őszinte szeretet ér­zése semmihez sem hasonlít­ható. H. É. A fiatalok nagy örömmel fogadták látogatóikat Beküldött kép DOMBÓVÁR-TAMÁSI Minden ötö­dik magyarországi családban egyetlen szülő neveli gyerme­két vagy gyermekeit. Az LMP szerint ezen családok 62 szá­zaléka szegénységben él. Ezért kellene számukra több támo­gatást adni - szerepel a cél­kitűzés a párt programjában. A kivitelezésről tegnap Ábra­hám Júlia tartott Dombóváron és Tamásiban sajtótájékozta­tót. Az LMP országos elnöksé­gi tagja többek között elmond­ta: tízpontos parlamenti tör­vényjavaslatot nyújtottak be az egyszülős családok megsegíté­se és a családtámogatási rend­szer kibővítése érdekében.- Javaslataink közé tarto­zik az egyszülősök esetében a családi pótlék emelése a jelen­legi 13 ezer 700 forint helyett 20 ezer forintra - mondta el la­punknak Ábrahám Júlia. - Ki­terjesztenénk rájuk a nagycsa­ládosoknak járó kedvezménye­ket is, például az 50 százalékos iskolai kedvezményes étkezte­tést. A foglalkoztatást tekintve ugyancsak átvennénk a járu­lékfizetéssel kapcsolatos köny­­nyítéseket. A politikus szerint költségvetési átcsoportosítás­sal lehetőség nyílna a célkitű­zés fedezetének előteremtésé­re úgy, hogy nem lenne szük­ség forráselvonásra. Sz. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom