Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-18 / 218. szám

2017. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 360 milliós pályázatot írtak ki a krízisidőszak többletterheire HÍREK Több jut a hajléktalanokra Augusztusi adatok szerint Magyarországon a hajlékta­lanok átmeneti ellátására 5549 alkalmas férőhely van. A nyár utolsó hónapjában 707-en voltak a várólistán, a legtöbben, több mint fél­ezren valamelyik budapesti hajléktalanszállóra szeret­tek volna bekerülni. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu KRÍZIS A hajléktalanok ellá­tásával összefüggésben csak­nem 360 millió forint keret­összegű pályázatot hirdetett a kormány a krízisidőszak több­­letterheinek a finanszírozá­sára, a többi között a diszpé­cserszolgálatok megerősítésé­re. Ezenkívül egy 50 millió fo­rintos keretösszeget is biztosí­tanak a hajléktalanokat segí­tő szervezeteknek biztonsági tartalékként, hogy ha további igények merülnek fel a krízis­időszakban, akkor azokra le­gyen forrás - közölte a Világ­­gazdasággal az Emberi Erő­források Minisztériuma (Em­mi). Erre azért van szükség, mert a júniusban megjelent törvénymódosítás szerint ext­rém időjárási körülmények esetén, amikor a meteorológi­ai szolgálat kettes fokozatú ri­asztást ad ki - mínusz 10 Cel­­sius-foknál alacsonyabb, vagy 27 Celsius-foknál tartósan magasabb napi átlaghőmér-Rendkívüli időjárás esetén meg kell nyitni a bentlakásos intézményeket a rászorulók előtt séklet esetén -, a szociális és nyugdíjpolitikáért felelős mi­niszter úgynevezett vörös kód figyelmeztetést rendel el. Az új eljárási rend idén télen lép először életbe, vagyis rend­kívüli hideg időjárás esetén az egyébként nem hajléktalano­kat segítő bentlakásos intéz­ményeket is meg kell nyitni a hajléktalan emberek előtt, ha a diszpécserszolgálat azt jel­zi, hogy az ellátórendszer már nem tudja fogadni a segítségre szorulókat - közölte az Emmi. Az új eljárási rendet november elsejétől, a krízisidőszak elejé­től kötelező követni. Nagy eltérések vannak me­gyénként a hajléktalanel­látásra várakozók listáján. A Szociális Ágazati Portál ada­tai szerint országosan 5549 fé­rőhely áll a hajléktalanok ren­delkezésére. A budapesti he­lyek száma 3149, vagyis a fővá­rosban van az összes férőhely több mint fele. Az augusztusi adatok szerint az ország nyolc megyéjéből egyáltalán nem je­lentettek várakozót. A megyék többségében azonban regiszt­ráltak ellátásra várókat: a leg­többet, 524-et a fővárosban, a legkevesebbet, négy főt pedig Heves megyében. Az Emmi tájékoztatása sze­rint a kormány évente kilenc­­milliárd forintot költ hajlékta­lanellátásra, a tavalyi krízis­időszakban további 400 millió forintot fordítottak erre. Az intézményi ellátás mel­lett országosan 84 utcai szo­ciális munkaszolgálat segí­ti a hajléktalan emberek ellá­tását - közölte a Világgazda­sággal az Emmi. A miniszté-Az oldal fotói: Shutterstock rium kiemelte: augusztusban 229-en tartózkodtak hajlék­talanok számára fenntartott rehabilitációs intézményben, hajléktalanok otthonában 436 fő, a hajléktalan személyek át­meneti szállásán 4723 fő, éj­jeli menedékhelyen 3001 fő tartózkodott. 2010 óta 110-ről 122-re bővült a nappali mele­gedők száma, ebből 42 önkor­mányzati, 13 egyházi, 67 pe­dig egyéb nem állami, non­profit fenntartásban műkö­dik, központi költségvetési tá­mogatással. Hatásos volt a Tesco-sztrájk MULTIK Úgy tűnik, más mun­káltatók is megijedtek, így már el is indultak a béremel­kedések a múlt heti Tesco­­sztrájk hatására - mondta a Kereskedelmi Alkalmazot­tak Szakszervezetének elnö­ke. Sáling József megjegyez­te, úgy tűnik, nemcsak a bé­rek nőhetnek, hanem a dol­gozói létszám is. MW A nyertes a természetvédelem FM Az elmúlt évtizedek egyér­telmű nyertese a természet­­védelem, azért kell dolgoz­ni, hogy a természet is nyer­tessé váljon - hangoztatta a Földművelésügyi Minisztéri­um környezetügyért, agrár­­fejlesztésért és hungariku­­mokért felelős államtitkára a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrehozásának 20. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepségen, a Salföldi majorban. MW Jelentősen javuló foglalkoztatottság MUNKAERŐ Javult a 15-64 éves korosztály foglalkozta­tási rátája az idén az első fél évben, az előző év azonos időszakához képest 1,9 szá­zalékponttal emelkedve elér­te a 67,6 százalékot - ismer­tette a KSH. A ráta a 2010- ben mért 54,5 százalékos foglalkoztatási mélyponthoz képest több mint 13 száza­lékponttal emelkedett. MW Nem sűrűn költöznek a magyarok Az ellenőrző hivatalnak nincs joga büntetni Pénzt ad az ELI a kettős minőség kivizsgálására Idén 15 százalékkal több ingatlan épült, mint tavaly Jelentősen bővült a magyar építőipar MOBILITÁS A magyarok 52 szá­zaléka ugyanazon a települé­sen, 23 százaléka ugyanabban a megyében lakik, mint a szü­letésekor, a lakóhely stabilitá­sa a községek lakóira inkább jellemző, mint a városiakra - derül ki a Központi Statiszti­kai Hivatal adataiból. A mikrocenzus eredményei szerint a községek lakosainak 56 százaléka, a városlakóknak fele él születése óta ugyanazon a településen. A születési hely elhagyása a közép-magyaror­szági, a stabilitás az észak-al­földi régiót jellemzi a legin­kább. A Jász-Nagykun-Szol­­nok és a Hajdú-Bihar megyei lakosok több mint kétharmada lakik születése óta ugyanazon a településen, viszont a főváro­siak esetében ez az arány csak 29, a Pest megyeieknél 45 szá­zalék. A fiatalabbak nagyobb arányban élnek azon a telepü­lésen, ahol születtek: a 30 év alattiak 70, a 30-49 évesek 46, az 50 éves és annál időseb­bek 41 százaléka él a születés­kori lakóhelyén. A 65 éves és annál idősebb népesség majd­nem 60 százaléka, az 50-64 éves korosztály kétötöde még 1990 előtt költözött jelenlegi lakóhelyére. A 30-49, illetve a 15-29 éve­sek között azok vannak a leg­többén, akik az elmúlt hat év­ben költöztek jelenlegi lakó­helyükre, míg a 15 év alatti la­kosság többsége születése óta ugyanazon a lakcímen él. MW MINŐSÉG Az élelmiszerek mi­nőségi tesztelésére fordítha­tó anyagi támogatásért folya­modhatnak az Európai Bizott­sághoz azok az uniós tagálla­mok, amelyek az élelmiszerek kettős minőségére gyanak­szanak - közölte a csehorszá­gi Jihlavában Vera Jourová, az Európai Bizottság fogyasztó­­védelemért felelős biztosa. A cseh parlamenti alsóház mezőgazdasági bizottságá­nak ülésén Jourová közölte: az élelmiszerek minőségének vizsgálatára a bizottság egy­millió eurót különít el az idei költségvetésből. További egy­millió eurót pedig a tesztelési módszerek kidolgozására for­dítanak. „A jogi álláspontunk az, hogy tisztességtelen keres­kedelmi gyakorlatról van szó. Megvannak az eszközeink ar­ra, hogy ezt kiiktassuk” - szö­gezte le a cseh uniós biztos. Úgy vélte, hogy a probléma or­voslásának leggyorsabb útját a hatályos európai jogvédelmi törvények szigorítása hozhatja. A szlovák és a cseh illetékes minisztériumok az egész Eu­rópai Unióra érvényes új sza­bályokat részesítenék előny­ben. Felhívják a figyelmet ar­ra, hogy az ellenőrző hivata­loknak egyelőre nincs joguk megbüntetni a külföldi cége­ket azért, ha kettős minősé­gű élelmiszert forgalmaznak. Jean-Claude Juncker bizottsá­gi elnök korábban úgy fogal­mazott, mindent elkövet an­nak érdekében, hogy mielőbb megoldást találjanak erre a problémára, új, uniós érvényű törvényt viszont emiatt nem fognak létrehozni. Jourová arra számít, hogy az újabb tesztelések több tucat­nyi terméknél mutatnak majd ki eltéréseket a minőséget és az összetételt tekintve, ame­lyek alapján azután eljárást kell kezdeményezni a gyár­tókkal, esetleg a forgalmazók­kal szemben. A biztos hang­súlyozta: az illetékes nemze­ti szerveknek önállóan kell meghatározniuk, hogyan érik el azt, hogy a vitatott termék eltűnjön a piacról, vagy javul­jon annak minősége. Az előze­tes egyeztetések alapján nyolc országban indulhat el a tesz­telés. Jean-Claude Juncker év­értékelő beszédében az Euró­pai Parlamentben azt mondta, hogy az élelmiszerek kettős minőségének gyakorlata elfo­gadhatatlan. MW OTTHON A legfrissebb adatok szerint továbbra is jelentő­sen bővül a magyar építőipar. A júliusi statisztikák alapján az ágazat termelése - éves összevetésben - 22,7 száza­lékkal nőtt. A lakásépítéseket magában foglaló épületépíté­seknél 15,1 százalékos volt a növekedés, az egyéb építmé­nyeknél pedig 32,4 százalé­kos bővüléssel zárult a július. Balogh László, az Ingatlan, com vezető gazdasági szak­értője szerint a jelentős növe­kedés részben a tavalyi ala­csony bázissal magyarázha­tó. Ugyanakkor idén látható a fokozott építési kedv, részben az uniós forrásokból finanszí­rozott beruházásoknak, vala­mint a lakásépítéseknek kö­szönhetően. A szakember sze­rint a következő időszakban is bővülés várható, ugyanis az építőipar hó végi rendelésál­lománya 83,7 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az épületépítéseknél a rendelésállomány 15,6 száza­lékkal nőtt, az egyéb építmé­nyeknél pedig 132 százalék­kal volt magasabb. Ugyanak­kor Balogh László elmondta, hogy az épületépítési alága­­zatban a júliusban megkötött új szerződések állománya ötö­dével csökkent, ami utalhat arra, hogy a fejlesztők egye­lőre az egyre erősödő munka­erőhiány miatt nem vágnak bele újabb beruházásokba, il­letve az új lakásokra vonatko­zó kedvezményes áfakulcs jö­vője is bizonytalanságot okoz a piacon. MW A kettős mérce felszámolása nemzeti hatáskörben marad

Next

/
Oldalképek
Tartalom