Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-07 / 182. szám
2017. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Az elmúlt években harminc új állomás épült az országban Hamarabb ér ki a mentő Tizenöt percen belül helyszínre kell érkezzen a jövőben a segítség Fotók: MTI A telefonbetyároknak nehezebb, a mentőknek könnyebb dolguk lesz, ha átállnak az egységes segélyhívó rendszerre. Az év végére az ország minden pontjára 15 percen belül odaér a segítség. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu RIASZTÁS A rendőrség és a tűzoltóság után a mentőszolgálat is csatlakozik az Egységes Segélyhívó Rendszerhez. A jövő évtől már mindenhonnan a 112-es hívószámot kell tárcsázni, de a megszokott 104- es segélyhívó is oda fut be. Az átalakítás azért történik, mert a 112-es hívásfogadó rendszer több készenléti szerv egyidejű értesítésére is alkalmas. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a segélykérő csak egy alkalommal mondja el a bejelentését. Ezzel rövidül az információk átadásához és a reagáláshoz szükséges idő is. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a 104-es segélyhívószám átirányítása a 112-re az idei évben valamenynyi régióban megtörténik - elsőként az észak-, utolsóként a közép-magyarországiban. 78 százalékban időn belül megy a segítség Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője lapunknak azt mondta: a fejlesztés célja főként az idő- és információnyereség. Ha pontosabb adatokat kapnak, azzal a segítség érkezése is gyorsulni fog. A helyszínre érkezésre vonatkozóan egyébként nincs „normaidő”, nincs nemzetközi követelmény. Az elvárás az, hogy a lehető legkorábban érjen ki a segítség. Az Országos Mentőszolgálat azonban már évtizedek óta használ hatékonyságának mérésére egy saját maga által választott vonatkoztatási rendszert, ennek alapja a 15 percen belüli helyszínre érkezés aránya. Az elmúlt években lezajlott európai uniós fejlesztéseknek a legfontosabb céljuk éppen az volt, hogy a nyugat-európai országok teljesítményéhez hasonlóan az esetek 90 százalékában negyedórán belül legyen segítség. Olyan országok is akadnak, ahol csak városon kívül érvényes a 15 perces szint, amúgy 9 perc a „norma”. Az elmúlt években 30 új mentőállomás épült az országban, 97-et felújítottak és 500 új mentőautót helyeztek szolgálatba. Ennek köszönhetően az év végére már minden magyar településre 15 perc alatt tud kiérni a segítség. Ez az arány korábban 78 százalékos volt. Egymillió eset évente Az Országos Mentőszolgálat egy évben több mint egymillió esethez vonul ki, naponta több mint kétezer beteget látnak el. A sokszintű hazai mentésszervezés unikális Európában. „Az a világban is ritkaságnak számít, hogy a magyar mentősök helyszíni ellátást is végeznek - mondta Győrfi Pál. - A világ legtöbb mentőszolgálata nem üyen, ott annyi a cél, hogy kórházba szállítsák a beteget. Nálunk gyakran olvasni olyan címeket az újságokban, hogy micsoda botrány, orvos nélkül érkezett a mentő. A gazdag országok többségében nincs is másfajta lehetőség. Hazánk abban is egyedülálló, hogy egységes és országosan kiépített rendszer van. A környező országokban kórházak, alapítványok, önkormányzatok vagy tartományok maguk szervezik ezt a fajta sürgősségi ellátást.” Sok az akadály és a téves hívás Hiába cserélik az autókat, modernizálják az állomásokat, ha a mentősofőrök „akadályai” nem változnak: gyakran hiányzik ugyanis a sarkokról az utcanévtábla, a házakról a számozás, vagy pontatlan a cím. Győrfi Pál szerint sokat rontanak a kiérkezési időarányon a felesleges riasztások is. Bár képzett emberek fogadják a segélyhívásokat, előfordul, hogy nehéz megítélni, valóban mentőre, vagy csak a háziorvosra, sőt esetleg egyikre sincs szükség. Előfordul, hogy a laikus bejelentő a valódinál súlyosabbnak ítélhet meg egy helyzetet. Olykor utcán, parkban fekvő emberhez riasztanak feleslegesen mentőt a járókelők. Az új irányítási rendszer és az egységes rendszer ezen is segíthet. Ez történik, ha a 104-et tárcsázza Ma még ha valaki a 104-es hívószámot tárcsázza, egy diszpécserrel beszél, aki kikérdezi a telefonálót és lejegyzi az információkat, amelyeket aztán rádión vagy telefonon továbbít a mentésben részt vevőknek. Az új rendszer már menti a hé vásokat felgyorsítja a híváskezdeményezést és a fogadott hé vások visszakeresését, ha akár értelmezés miatt, akár más okból azt vissza kellene hallgatni, sőt azt is pontosan megmutatja, honnan jön a hívás. Győrfi Pál azt mondta: mielőtt mentőt hívunk, fontos, hogy pontosan meg tudjuk mondani, hova riasztjuk. Mondjuk el, hogy saját számról beszélünk-e, vagy máséról. A bajban lévő ember állapotát minél konkrétabban mondja el a hívó, de pánikolni nem kell, a diszpécser a kérdéseivel is sokat segít, hogy minél pontosabb tájékoztatást adhasson a munkatársainak, akik a helyszínre indulnak. Próbáljunk minél konkrétabb információkat adni a diszpécsernek Miskolcon és Szombathelyen fogadják a hívást Az egységes európai segélyszámon a 112-es és a 107-es nemzeti, rendőrségi számon 2014 májusa óta két központban, Miskolcon és Szombathelyen fogadják a rendőrséget keresők hívásait. 2016 januárja óta ugyanezekre a helyekre futnak be a katasztrófavédelem 105-ös nemzeti segélyhívójára érkező bejelentések is. HÍREK Nem köthetett ki a migránshajó LAMPEDUSA Az olasz hatóságok nem engedték olasz vizekre és megtagadták a kikötési engedélyt Lampedusa szigetén az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nem kormányzati szervezet migránsokat szállító mentőhajójától vasárnap, miután a szervezet nem írta alá a római kormánynak a mentési munkát szabályozó magatartási kódexét. A mentőhajó 127 embert szállított. Miután az olasz hatóságok megtagadták a kikötési engedélyt, az olasz parti őrség hajói nemzetközi vizeken, Lampedusa partjaitól harminc mérföldnyire vették át fedélzetükre a migránscsoportot. Az MSF azon nem kormányzati szervezetek (NGO) egyike, amelyek nem írták alá az olasz kormánynak a földközi-tengeri embermentést szabályozó úgynevezett magatartási kódexét. MW Visszaszorítják az Iszlám Államot SZÍRIA A hadsereg és a vele szövetséges fegyveres alakulatok visszafoglalták az Iszlám Állam dzsihadista szervezettől az utolsó nagyobb várost a közép-szíriai Homsz tartományban - közölte vasárnapra virradóra a Szíriái konfliktust szorosan figyelemmel kísérő Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja nevű emigráns szervezet. A felszabadított város mintegy 50 kilométerre északkeletre fekszik Palmüra ókori várostól. MW Késes merénylő az Eiffel-toronynál TERROR Letartóztatott a párizsi rendőrség egy 19 éves férfit, aki késsel fenyegetőzött az Eiffel-torony előtt a tömegben. A fiatal „Ailahu akbar" felkiáltással át akarta törni a biztonsági kordont is. Mivel katonák felügyelik a rendet a toronynál, hamar ártalmatlanná tették, senki sem sérült meg, csak a riadalom volt nagy. Az Eiffel-tornyot ki is ürítették - írta a Daily Mail. A torony egyébként díszfényben fürdött, mert a Paris Saint-Germain focicsapathoz igazolt a brazil klasszis, Neymar. MW HIROSIMA Látogatók az áldozatok emlékére létrehozott hirosimai Béke Emlékparkban augusztus 6-án, a nyugatjapán várost ért amerikai atomtámadás 72. évfordulóján. A történelem első atombombáját Hirosimára dobták, ami körülbelül 140 ezer halálos áldozatot követelt a támadáskor és az azt követő hónapokban. MW Dél- és Közép-Európában kerülhetnek a legtöbben veszélybe Az extrém hőség áldozatai KLÍMA A szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2071 és 2100 között az Európai Unióban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon évente akár 80-240 ezer ember is meghalhat - derült ki az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának tanulmányából. A kutatók a szélsőséges időjárásról 1981 és 2010 között készült több ezer jelentést elemeztek ki. Eszerint ebben az időszakban évente átlagosan háromezer európai halt meg időjárási katasztrófában. További intézkedések nélkül ez a szám az évszázad utolsó évtizedeiben évi 48-180 ezerre nőhet, az ezt követő időszakban pedig elérheti az évi 240 ezret is. A hét legveszélyesebb jelenséget vették figyelembe: a folyók menti és a tengerparti áradásokat, az aszályokat, az erdőtüzeket, a viharokat, valamint a hideg- és a hőhullámokat. A hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: a számítások szerint az évszázad utolsó évtizedeiben az időjárás áldozatai 99 százalékának halála a nagyon magas hőmérsékletre lesz visszavezethető. Egyenlőtlen eloszlású Európában annak a kockázata, hogy valakit érint szélsőséges időjárás, vagy akár annak áldozatul esik. Európa déli részén szinte mindenki meg fog tapasztalni évente egy katasztrófát. Közép-Európában a lakosság közel kétharmadát, Észak-Európában pedig csak harmadát fogja érinteni. Dél- Európában szedheti a legtöbb halálos áldozatot az extrém idő a század utolsó évtizedeiben. Évente egymillió lakosból hétszázan veszíthetik életüket. Ez még a légszennyezettség okozta halálesetekre vonatkozó előrejelzéseket is túlszárnyalja. A kutatók abból indultak ki, hogy az évek során nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke. Nem Ijesztő adat Évente negyedmillió európai halálát okozhatják extrém időjárás miatti katasztrófák az évszázad végére. vettek figyelembe olyan jövőbeli tényezőket, mint például a javuló orvosi ellátás, a klímaberendezések, vagy a házak hőszigeteltsége. Nem vették figyelembe a társadalom elöregedését sem. Utóbbi tovább dramatizálná a számokat, mivel az idősebb emberek jóval érzékenyebben reagálnak a hőségre - írták a tudósok. MW
