Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-05 / 181. szám

4, MEGYEI KÖRKÉP 2017. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT Az ellopott tárgyakat lehet pótolni, de a lelki trauma tartósan nyomot hagy Őszinteségre és bizalomra épít Szabó Csaba ez­redest nevezte ki a Tolna Megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetőjévé a belügymi­niszter augusztus 1-jei ha­tállyal. Az új rendőri vezető szerdán beszélgetésre hívta a megyei sajtó munkatársa­it, majd lapunknak exkluzív interjút is adott. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu - Hogyan lesz a rendőrtisztből főkapitány?- Csak a saját életutamat tu­dom elmondani - kezdte Sza­bó Csaba főkapitány. - Ami­kor a rendőrséghez kerültem, detektív szerettem volna len­ni, és huszonhat esztendőt el is töltöttem a bűnügyi szakte­rületen. Ezen idő alatt szak­mai és emberi tapasztalatok révén olyan készségek, képes­ségek birtokába jut az ember, amelyek megfelelnek a szak­mai előírásoknak, ezért azt mondják, hogy jól dolgozik. Nyilván nem elég azonban a saját szakterületen jónak lenni, az is kell, hogy egy vezető tudjon emberekkel bánni, másokat irányítani. Végigjártam a lépcsőfoko­kat, voltam nyomo­zó, alosztályvezető, osztályvezető, fő­osztályvezető. Fel­tételezem, hogy an­nak alapján válasz­tottak ki a megyei főkapitányi poszt­ra, amit a Nemze­ti Nyomozóirodá­nál teljesítettem, ahol egy 130 fős főosztályt vezettem, amely hat vidéki és két fővárosi egy­ségből áll. Van tehát gyakor­latom olyan szervezet irányí­tásában is, amelynek a tag­jai földrajzilag nem egy he­lyen dolgoznak.- Több közérdeklődést kiváltó ügyben is eredményesen nyo­mozott, illetve irányította a felderítést. Melyik volt a leg­emlékezetesebb esete?- Volt egy emberölés 1995- ben, amikor még csak két he­te kerültem át a Nyíregyházi Rendőrkapitányságról a me­gyei főkapitányságra. Akkor egy közeli településről a hoz­zátartozók egy hölgy eltűné­sét jelentették be, akit a köz­ségtől nem mesze holtan ta­láltak meg a vasúti töltés kö­zelében. Mások is dolgoztak az ügyön, de a nyomozó pá­rommal nekünk sikerült a tet­test azonosítanunk. Mi is hall­gattuk ki, s nekünk vallotta be a bűncselekmény elköveté­sét. Két hét után azt mondták a kollégáim, hogy itt helyed.- Már a kinevezése előtt a „tetthelyre” vezényelték.- Nagyon jó döntés volt a ve­zetőim részéről, mert nem kí­vülállóként, előzetes informá­ciók nélkül kezdek el egy szer­vezetet irányítani, hanem egy előző vezető tapasztatait átvé­ve, vezetői habitusát is megis­merve. Dr. Soczó László rend­őr-vezérőrnagy úgy tudott be­vezetni a helyi szakmai fel­adatokba, hogy nem szenved csorbát a szervezet tevékeny­sége. Nagyon sok olyan isme­retet szereztem a munkatár­saimról és a szervezetről, a fo­lyamatban lévő ügyekről, me­lyeket jól lehet hasznosítani.- Megnyugtató a megye bűn­ügyi helyzete, Tolna a béke szigete. Mely területen lehet még javítani?- Az eredmé­nyek megtartá­sa mellett arra kell törekednünk, hogy rövidüljön a rendőrség reak-, cióideje és a nyo­mozás időtartama. Lehet még tenni a rendőri jelenléttel a közterületi és a személy el­leni bűncselekmények meg­előzése érdekében. Nem a sta­tisztika javítása miatt, mert nem szeretem a statisztikát, hiszen ha tíz bűncselekmény közül kilencet felderített a rendőrség, de az enyémet nem, akkor nem érdekel a má­sik kilenc. Vannak ugyan ob­jektív mérőszámok, amelyek­nek meg kell felelni, ezt köve­teli meg a szakmai tisztesség, de fontosabb azzal foglalkoz­ni, hogy azon bűncselekmé­nyek felderítésében legyünk erősek, amelyeknek személyi sértettje van, és azokat pró­báljuk megelőzni. Ha ellop­ták az autómat, tévémet, ke­rékpáromat, ezeket a tárgya-Fontos azon bűncselek­mények felde­rítése, amely­nek személyi sértettje van Fotó: Mártonfai Dénes Szabó Csaba vezetői alapelve a bizalom és az őszinteség Szakmai pályafutása Nyíregyházától Szekszárdig Szabó Csaba 1966-ban szüle­tett Nyíregyházán. Rendőri szol­gálatát 1991. szeptember 16- án a Nyíregyházi Rendőrkapi­tányság Bűnügyi Osztályán vizs­gálóként kezdte, majd a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon 1995 és 2007 között életvédelmi, ká­bítószer bűnözés elleni és szer­vezett bűnözés elleni területen dolgozott. Munkáját 2007-től a Nemzeti Nyomozó Irodánál foly­tatta, ahol 2011 és 2017 között már főosztályvezetői munkakör­ben teljesített szolgálatot. Hazai és nemzetközi érintettségű, ki­emelt súlyú bűncselekmények nyomozásirányítása tartozott a feladatai közé. Szakmai vég­zettségeit a Rendőrtiszti Főisko­la bűnügyi szakán, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Vezető szakán sze­rezte meg. Speciális rendőr­szakmai ismereteit az FBI által szervezett „fedett rendőri műve­letek", „kábítószer bűnözés elle­ni nemzetközi fellépés” és „szer­vezett bűnözés elleni nemzetkö­zi fellépés" nevű tanfolyamokon fejlesztette. Rendészeti szak­vizsgával rendelkezik, rendésze­ti vezető és mestervezető vég­zettsége van, angolból komplex középfokú nyelvvizsgát tett. kát lehet pótolni, de ha vala­kit olyan trauma ér egy bűn­­cselekmény kapcsán, amely nyomot hagy a lelkében, azt már nehezebb reparálni.- Tervez szervezeti változtatá­sokat?- Jelenleg nem tervezek.- Mik a vezetői alapelvei?- A bizalom alapja az őszin­teség. Én bizalommal vagyok a munkatársaim iránt, és azt várom el, hogy ők is bizalom­mal legyenek irányomban. Nagyon fontos a jó légkör, mert akkor a munkatársak örömmel jönnek be dolgoz­ni, mindenki hivatásszerűen végzi a dolgát, és a jól végzett munka megnyugtató érzésé­vel mehet haza.- Ha a jó tündér teljesítené három kívánságát, mit kérne?- Kettőt kívántam a megyei közgyűlésen, erőt és egészsé­get magamnak és valamennyi munkatársamnak. A harma­dik pedig az, hogy a bizalmat, amit eddig megkaptam, nem szeretném elveszíteni.- Mennyire nehéz egy idegen területen új életet kezdeni?- Az édesapám hivatásos katona volt, én még fele any­­nyit sem költöztem - Nyíregy­házáról Debrecenbe, onnan a fővárosban, majd Szekszárd­­ra - mint amennyit ők éltek át az édesanyámmal. Ez nekem nem okoz nehézséget.- Mit csinál szívesen szabad­idejében?- Több hobbim is van, csak sajnos kevés az időm. Szere­tem a hegymászást, terepfu­tást, kerékpározást. Tavaly si­került megvalósítani a család­dal és barátokkal, amit koráb­ban nem, eljutottunk Euró­pa legmagasabb csúcsára, a Mont Blanc-ra. Vannak, akik szerint ez a csúcs az Elbrusz, de szerintem nem így van.- Beszéljünk a családról.- Erről röviden csak annyit mondanék, hogy két felnőtt gyerekünk van. Az egyik Bu­dapesten fog dolgozni, a má­sik egyetemi hallgató. A fele­ségemmel ketten költözünk Szekszárdra. A lakossághoz intéznének kérdéseket Gazdag és változatos programot kínál a résztvevőknek a helytörténeti tábor A múltba tekintenek a középiskolások PAKS Népszavazási indítványt nyújtott be a Helyi Választási Irodához a Nemzeti Zöld Ko­alíció. A paksiak véleményét akarják tudni arról, akar­nak-e ingyen strandot, in­gyen orvosi ellátásokat. Egy kérdés vonatkozik arra, hogy legyen-e minden óvodának és általános iskolának minimum félhektáros bio bemutatókert­je, egy arra, hogy tiltsák-e he­lyi rendeletben a migránsok letelepedését Pakson „a ter­rorveszély kiküszöbölése .ér­dekében”. A sort egy Kórházat Paksnak elnevezésű közala­pítvány létrehozására vonat­kozó kérdés zárja. v. T. TOLNA Mátyás király idejében Buda nyolcezer, Tolna hatezer lakosú város volt. Vagyis ak­koriban igen rangos telepü­lésnek számított. A régi dicsőség ugyan nem állítható vissza, de a múlt megismerhető. Ezt a célt szol­gálja a helytörténeti tábor, mely a város öt középiskolá­sának részvételével zajlik, a városvédő egyesület és a vá­rosi könyvtár szervezésében. Egymást követik a programok ezen a héten a szombati záró­eseményig, amikor is a bikái élménybirtokra látogatnak el a fiatalok, hogy képet nyer­hessenek a reneszánsz korá-Lovas hintóval járják be az egykori uradalmat a táborozok Beküldött kép nak tolnai hangulatról. Ad­dig saját városukban kalan­doznak. Megnézik a régi ut­cákat, épületeket - Varga Mi­hály történelemtanár vezeté­sével -, bemehetnek a látoga­tókat egyébként nem fogadó török pincébe, megismerked­hetnek a selyemgyártás tör­ténetével, a külterületre, az egykori uradalom frekventált pontjaira pedig lovas hintón utazhatnak. Ellátogatnak a tolnai hely­­történeti tábor résztvevői a szekszárdi és a paksi múze­umba, illetve a dunakömlődi, római kori erődromhoz, Lus­­soniumhoz is. W. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom