Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-17 / 191. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK HÍREK Új burkolatot kap a Kölcsey utca DECS A helyi önkormányza­tokért felelős miniszter és az államháztartásért fele­lős miniszter által az Önkor­mányzati feladatellátását szolgáló fejlesztések támo­gatására kiírt pályázaton Decs sikeresen szerepelt. Ennek köszönhetően új út­burkolatot kap a Kölcsey Fe­renc utca, a Belügyminiszté­rium 12,5 millió forinttal tá­mogatja a korszerűsítést. A beruházás összköltsége: 14,7 millió forint. B. K. Támogatás az ültetvényeknek TOLNA MEGYE - MAGYAROR­SZÁG Az elmúlt hetekben Tol­na megye több térségében is jelentős jégesőkárról szá­moltak be a gazdálkodók. Kárt szenvedtek a szőlőül­tetvények is. Friss hír, hogy százszázalékos kamat-, ke­zességidíj- és költségtámo­gatást nyújt a Földművelés­­ügyi Minisztérium azoknak az ültetvényes gazdálkodást folytató termelőknek, akik jégeső- vagy fagykárt szen­vedtek. A támogatást azok kaphatják, akik az Agrár Szé­chenyi Kártya (ASZK) konst­rukció, az MFB Agrár Forgó­eszköz Hitelprogram 2020 vagy az MFB TÉSZ Forgóesz­köz Hitelprogram 2020 kere­tében vesznek fel hitelt - kö­zölte a tárca. A kedvezmé­nyes hitel összege ültetvény­hektáronként legfeljebb 1 millió forint lehet. A támoga­tás a 2017. augusztus 8. és december 31. között meg­kötött, illetve hatályba lépett hitelszerződésekhez kapcso­lódóan vehető igénybe. M. I. Segíti a falu az iskolakezdőket MÓRÁGY Összesen mintegy nyolcvan diák részesül a be­iskolázáshoz kapcsolódó tá­mogatásban Mórágyon a községi önkormányzat jóvol­tából. Az általános, a közép­­iskolás és felsőoktatásban tanulók négyezer, nyolcezer, illetve tízezer forintot kap­hatnak. Ezen felül a telepü­lés harmincöt óvodás részé­re biztosít ezerötszáz forin­tos támogatást, amelyet az óvónők fordítanak a gyere­kek számára szükséges hol­mik beszerzésére. H. É. Gyakran a megromlott egészség az aktivitás gátja Van, aki ha lehet, tovább dolgozna „Nyugdíjas vagy, ráérsz.” Ez az, ami az általunk megkér­dezettek szerint félig sem igaz. Az aktív évek után ese­tenként még mozgalmasab­bak következnek befőzés­sel, kertészkedéssel, unoká­­zással, önkéntes és eseten­ként fizetésért végzett mun­kával. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Ahogy egy név nélkül beszélő tolnai asszony állítja: számtalan lehetősége van annak a nyugdíjasnak, aki tenni akar, és nem az unalom­ba belefulladni. A környezeté­ben élők rengeteg időt, energi­át fordítanak családjukra, az unokákra. Mielőtt nyugdíjba ment volna, ő is azt gondolta, a kedvteléseinek él majd, ehe­lyett most többet dolgozik, mint nyugdíjba vonulása előtt. Igaz, ezért pénzt nem kap. A magya­roknak alig több mint harma­da vonulna teljesen vissza a nyugdíjkorhatár elérése után, ám a lehetőségek jóval szűkö­sebbek az elképzelésekhez ké­pest: a megromlott egészségi állapot és a munkanélküliség gyakran meggátolja az idősko­ri aktivitást. Az is tény, hogy keveseknek adatik meg a fo­kozatos visszavonulás lehető­sége - derül ki az Aegon 2017- es Nyugdíjfelkészültségi Kuta­tásából. Ebből a szempontból szerencséje volt annak az olva­sónknak, aki levezetésképpen, már nyugdíjasként három évet húzott rá az aktív időszakra. - Akkor viszont már tényleg elég volt. Most pedig már na­gyon nehezemre esne újrakez­deni, hiszen a jogszabályok is folyamatosan változnak, ezek ismerete pedig elengedhetet­len volt a munkámhoz. És én sem vagyok már a régi - mond­ja. A hölgy egyébként közgaz­dász, egy másik megkérdezett pedig pedagógus, és nemrégi­ben vált meg a katedrától. - Ci­ki vagy sem, de elég volt. Sze­rencsére vannak unokáim, így Többen úgy vélik, jó lenne a levezetés, amikor lazábban ugyan, de még kötődnek a munka világához Fotóillusztráció: Shutterstock Dolgoznának, ha bírnák erővel A felmérés eredménye szerint a magyar munkavállalóknak csak bő egyharmada (35 szá­zaléka) akarja a hivatalos nyug­díjkorhatár betöltésekor azon­nal abbahagyni a munkát. Vala­mivel kevesebben (31 százalék) vannak, akik más formában, például részmunkaidőben vagy megbízási szerződéssel szeret­nének továbbra is dolgozni, de csak addig, amíg végleg nyug­díjba nem mennek. A munka mellett más tényezők is szűkít­hetik a lehetőségeket: a felmé­rés szerint a magyar nyugdíja­sok 33 százaléka a tervezett­nél hamarabb volt kénytelen nyugdíjba menni, vagy a meg­romlott egészségi állapot, vagy munkanélküliség miatt. A ma­gyarok átlagosan 65 évesen szeretnének nyugdíjba menni, és még 15 évet terveznek nyug­díjasként élni: ez összhangban áll a szabályozás 2010-es vál­tozásával, amely szerint a nyug­díjkorhatárt 2022-ig lépcsőze­tesen megemelik 65 évre a ko­rábbi 62,5-ről. a gyerektársaságot nem kell nélkülöznöm, az adminisztrá­ció viszont nem hiányzik - ál­lítja. Mindketten egészségesek - néhány apróságtól eltekint­ve így szerencsésnek mond­hatják magukat. így van ez­zel Éva is, aki, mint mondja, jó karban lévő hetvenesként Svájcban dolgozik. - Mivel ko­rábban is a szociális szférában dolgoztam, nem okoz nehézsé­get, hogy idős embereket ápol­jak. Megbecsülnek, ráadásul jó pénzt kapok, így támogatni tu­dom a családomat. Nem mara­dok kint örökre, és nem meg­halni jövök haza. Még egy-két év, amíg egyenesbe jövünk, akkor aztán visszaköltözöm. Az, hogy a nyugdíj mellet­ti munka lehetősége foglal­koztatja a lakosságot, egyálta­lán nem véletlen: az Aegon fel­mérése szerint a magyarok 74 százaléka úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szű­kösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényel­mes nyugdíjasévekre. Az ösz­­szes, felmérésben részt vevő ország átlagát nézve „csak” 50 százalékos a pesszimisták, vi­szont a magyarnál jóval maga­sabb, 25 százalékos a bizton­ságos öregkorban bízók ará­nya. A magyarok nyugdíjas­kori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát saját megtakarításaikból, 15 száza­lékát pedig munkáltatójuk se­gítségével remélik előterem­teni. A világ más országaiban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hang­súlyosabb a munkaadók sze­repe és jóval kisebb az államé. A felmérés összes országának eredményét átlagolva az lát­szik, hogy a nyugdíjaskori jö­vedelemnek csak 46 százaléka jöhet az államtól, 24 százaléka a munkáltatóktól. Hogy ponto­san mihez kezd majd magával idős korában, arról a magyar munkavállalók 47 százaléká­nak van elképzelése, 42 száza­lék viszont azt vallotta, hogy fogalma sincs, hogyan boldo­gul majd nyugdíjasként. Mindenkit leütött, akivel találkozott az aratóbálban TAMÁSI Egy év börtönbüntetés­re ítélt egy 29 éves férfit a Ta­mási Járásbíróság - végrehaj­tásában két év próbaidőre fel­függesztve - testi sértés és ga­rázdaság bűntettének elköve­tése miatt. A büntetlen előé­letű vádlott nyolc általánost végzett, élettársi kapcsolat­ban él, egy kiskorú gyerme­ke van, munkanélküli, jöve­delme nincs. A férfi tavaly nyáron már részegen érkezett meg egy falusi aratóbálra. Vé­letlenül nekiment egy szintén bálozó férfinak* ezért a másik férfi kezében lévő italok kiöm­löttek. A vádlott elnézést kért és azt mondta, hogy fizet a ki­ömlött italok helyett. El is in­dultak a büfé irányába, de a vádlott út közben se szó, se be­széd, lefejelte a sértettet, majd kétszer ököllel nagy erővel ar­cul ütötte, amelynek követ­keztében a férfi a padok közé esett. Közben a sértett egy is­merősétől kért segítséget, mi­re a vádlott őt is kétszer arcul Á vádlott viselkedé­se a rendezvényen jelenlévőkben jog­gal kelthetett meg­botránkozást csapta, majd egy ismeretlen személyt egy üveggel leütött. Ennek a férfinak nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülései keleteztek. Miközben a sértett összeesett, a vádlott még két­szer megütötte, majd a tánctér felé indult. Útközben leütött még egy férfit, aki szintén el­esett, és 8 napon belül gyó­gyuló sérüléseket szenvedett. Ezt követően odament a vád­lotthoz egy férfi, és közölte ve­le, hogy a kötekedést fejezze be, mert a jelenlévők nem vere­kedni, hanem szórakozni sze­retnének. Beszélgetés közben a vádlott kihasználva a másik pillanatnyi figyelmetlenségét, olyan erővel ütötte meg, hogy az is összeesett. Ezt követően a vádlottat a barátai kivezették az épületből. A bíróság előtt a férfi részegségével magyaráz­ta a történteket, amelyre nem is emlékszik. A vádlott maga­tartása kirívóan közösségelle­nes és erőszakos volt. 1.1. Önkénteseket várnak hétvégén a bonyhádi kutyamentők Sintértelep helyett menhely Motorost talált el az elgázolt szarvas BONYHÁD Önkéntes napot szer­vezett augusztus 19-re, szom­batra a Kíra Völgységi Kutya­mentő Egyesület a „Sintérte­lep helyett menhely” program­juk keretében. A cél, hogy a le­endő, általuk alakított men­­helynél kipakolják, és rendbe hozzák a raktárként funkcio­nált jövőbeli kölyökkutyaszo­bákat. Ehhez a munkához vár­ják az ebkedvelő, vállalkozó kedvű önkénteseket. A gyü­lekező szombaton 10 órakor lesz Bonyhádon a BONYCOM előtt, tehát a Mikes Kelemen utca 3-as számnál. Bővebb in­formáció kérhető a 06 30/609- 8719-es telefonszámon. H. É. Rendőrök sétáltatták a kutyákat, és közös fotók is készültek egy jótékonysági naptárhoz Fotó: police.hu TOLNA MEGYE Két személyi sé­rüléssel járó baleset is történt Tolna megyében kedd és szer­da reggel között. Személygép­kocsival tolatott ki egy nő au­gusztus 15-én 8 óra 15 perc­kor Faddon a Táncsics utcai parkolóból, és nem vette ész­re, hogy mögötte egy gyalo­gos közlekedik. A jármű vezetője a gya­logost elütötte, aki megsé­rült. A baleset körülménye­it a Szekszárdi Rendőrkapi­tányság Közlekedésrendésze­ti Osztálya vizsgálja. A 6532-es számú úton te­hergépkocsi haladt augusz­tus 15-én 5 óra 25 perckor Hő­gyész irányába, amikor egy szarvas ugrott a jármű elé. A sofőr az ütközést már nem tudta elkerülni, az elütött ál­lat a szemből érkező motoros­nak csapódott, aki megsérült. Az eset körülményeit a Dombóvári Rendőrkapitány­ság Közlekedésrendészeti Al­osztálya vizsgálja. Tolna me­gye rendőrei további három anyagi káros baleset helyszí­nén intézkedtek. A balese­tek jelentős része azért kö­vetkezik be, mert az autósok nem adják meg az elsőbbsé­get, vagy nem megfelelően választják meg a sebességet, közölte a rendőrség. 1.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom