Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-10 / 185. szám
2017. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK A tanóra dupla, a könyv és a teher mégis feleannyi Dóra iskolába járt a német városban Kirándulás a Bodeni-tóhoz. Kasza Dóra a fogadó család anyukájával, Gudrun Baumannal Beküldött fotó Kasza Dóra lélekben úgy készült, hogy a fogadó család udvarán álló, egyébként kifogástalan állapotú lakókocsiban rendezkedik be. A német vendéglátók azonban házuk minden jóval felszerelt, harmadik szintjére kísérték, ahol a szobája várta. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD A szekszárdi Garay János Gimnázium 9. osztályos tanulója tavaly egy hagyományos cserediák programnak köszönhetően került kapcsolatba német „családjával”. Idén ismét találkozhatott velük. Ehhez mindössze tizenhárom órát kellett buszoznia Stuttgartig, ahol Dórának - kárpótlás a végtelennek tűnő utazás viszontagságaiért - meleg fogadtatásban volt része. Stuttgartból úgy háromnegyed óra autózás után érkezett meg a család lakhelyére, Bietigheim-Bissingen - Szekszárd német testvérvárosa - közelébe.- Tágas pince és három szint - kezdte a ház bemutatását Dóra. - A pince a két fiútestvér birodalmának számított. Az első szintet egy nappali, konyha és terasz alkotta, utóbbiból lehetett kimenni a hangulatos udvarba. A következő szinten három szoba, egy dolgozószoba és egy fürdő volt. A harmadikon a család nemrég alakíttatott ki új lakószobákat, ezek egyikét kaptam meg. Vendéglátóimról még annyit, hogy nagyjából a Dóra a rendelkezésre álló szabadidejében eljutott néhány nagyon szép helyre is, köszönhetően vendéglátóinak. Kifejezetten megnyerte tetszését a középkori emlékek sokaságával rendelkező, történelmi légkört árasztó Heidelberg. A város 1386-os (!) alapítású egyetemmel rendelkezik, ez az univerzitás messze földön híres, márkanév mindenütt a világon. A szekszárdi fiatal, aki a középosztályba sorolhatóak, az apa egy telefonos cégnél dolgozik, az anya viszont általában otthon van, legfeljebb részmunkaidős tevékenységet vállal. A_garúzsban,két autót tartanak. Azaz, nem nélkülöznek, és nyugodt az életük. Aki ezek után azt gondolná, hogy a szerencsés szekszárdi fiatal kifogott magának egy kellemes, gondtalan nyaralást, az bizony téved. Ugyanis, cserediák lévén, hétköznaponként német nyelv és kultúra elkötelezettje - általános iskolás kora óta német tagozatos osztályba jár - , megosztotta lapunkkal „titkos” vágyát is: életének mérföldkövet jelentő célja teljesülne, ha egyszer majd heidelbergi egyetemista lenne. Ez a lehetőség egyébként nem is a nagyon távoli jövő ígérete, hiszen a 2002-ben született fiatal négy év múlva érettségizik. látogatnia kellett az egyik helyi középiskolát, jelesül az Ellental Gimnáziumot, az ott zajló tanórákat. Tegyük hozzá, ezt egy cseppet sem bánta, hiszen így tökéletesíthette igazán német nyelvtudását.- A francia nyelv tanára mutatott be a 9. osztály tanulóinak, természetesen német nyelven - folytatta Dóra. - Közölte leendő osztálytársaimmal, hogy magyar vagyok. Ekkor váratlanul megszólalt egy lány: én is! Nem voltam egyedül magyarként... A tanóráknak más a szerkezete, mint nálunk, ott, egy tantárgyon belül maradva, kétszer negyvenöt perc követi egymást öt perc szünettel, majd a kilencvenöt perc után húsz perc szünet jön. Ilyen dupla órák teszik ki a délelőttöt és a kora délutánt. Ez elsőre fárasztónak tűnhet, ám nem volt az: a német gimnazistáknak nemcsak fele anynyi könyvet és füzetet kell vinniük egy napra, mint itthon nekünk, de feleannyi órára kell készülniük. A heidelbergi egyetem vonzásában M agyam óta Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu Néztem a tévében filmeket, amelyeknek Jávor Pál a férfi főszereplőjük. Nem tudom, milyen színész, mert mindig önmagát alakítja, ami persze nyilván nem teljesen azonos a civil személyiségével. Mint tudjuk, a színész a mulatásban verhetetlen. Húzták régen a cigányzenészek, ment a nótázás. Pár évtizede még Szekszárdon is volt élő cigányzene, nem is egy vendéglátó helyen. Mostanra szinte eltűntek ezek a zenekarok, és ezzel kikopik mindennapjainkból a népies műdal. Nem vagyok éppen rajongója ennek a műfajnak, de veszteség lenne, ha végképp feledésbe mennének ezek a nóták. Mi még hallottunk a híres zenészekről, cigányprímásokról, mint Czinka Panna, Bihari és Lavotta János, vagy a Járóka család nemzedékei. Régebben minden nagyobb település egy-egy vendéglőjében volt cigányzenekar, vagy legalább egy hegedűs. Manapság viszont ritkaságszámba megy, ha valahol élő hegedűszót hallani. Nótázást meg egyáltalán nem, lakodalomban is ritkán. Talán csak a Balaton partján és néhány különleges és drága budapesti étteremben hallgatható élő cigányzene, magyarnóta. Úgy tűnik, már nem sírva, hanem sehogy sem vigad a magyar. Ezzel a ránk, magyarokra jellemző, (talán) turistacsalogató színfolttal lettünk szegényebbek. Ráadásul a cigányzenészek játszotta magyarnóta a mi kultúránk, hagyományaink szerves része. Pótolják az elmaradt szúnyoggyérítést Tolna megyében is TOLNA MEGYE A katasztrófavédelem által irányított szúnyoggyérítési program keretében - amennyiben az időjárás ezt lehetővé teszi - ezen a héten 233 településen, összesen 73 ezer hektáron lépnek fel a vérszívók ellen, így megyénkben is - olvasható a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján. Az elmúlt héten a szokatlanul erős hőség nagymértékben akadályozta ezt a munkát. A kánikulában ugyanis csökken a gyérítésre felhasznált szerek hatása, hiszen megváltozik a szúnyogok viselkedése. A múlt héten ezért elsőként a légi, majd a földi kémiai kezelések végrehajtását függesztették fel, több településen is elmaradt a permetezés. A hőség miatt elmaradt kezeléseket ezen a héten pótolják, természetesen az időjárás függvényében. A heti terv szerint Tolna megyében elsősorban a Dunához közelebb eső területeken lesz szúnyoggyérítés. A katasztrófavédelem honlapján, a szúnyoggyérítés menüpont alatt nyomon követhető, hogy melyik napon, melyik településen, milyen módszerrel védekeznek a vérszívók ellen. T. N. Ismét számíthatunk az Antonov zúgására Fotó: TN Úgy tűnik, már nem sírva, hanem sehogy sem vigad a magyar A paksiak közül is egyre többen gondolják úgy, hogy jobb adni, mint kapni Ancika önzetlenül segít a rászorulókon PAKS Egy nagy teherautónyi adományt küld a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ládbesenyőre a paksi Segítők háza. Kedden pakolták az önkéntesek a temérdek bútort, televíziót, mosógépet, hűtőszekrény, ruhaneműt. Az Önzetlenül Segítők Paks Nonprofit Alapítvány létrehozója, Molnár Imréné elmondta, közel tizenöt éve, hogy még nem a mostani szervezett keretek között, de segítettek az árvíz sújtotta Edelénynek. Valaki megőrizte a címét, s küldött egy levelet, amiben 28 mélyszegénységben élő család számára kért segítséget. Küldtek Rengeteg, még használható holmit adtak a paksiak, amit elküldenek Borsodba A szerző felvétele egy kisteherautót, amelyet a paksiak jól megtömve küldtek vissza, de úgy döntöttek, további segítséget is nyújtanak. Molnárné Ancika arról számolt be, hogy az elmúlt két hónapban nagyon sok holmit kaptak. - A paksiakban nagyon nagy a segítőkészség, egyre többen gondolják úgy, hogy jobb adni, mint kapni - fogalmazta meg. Elmondta, hogy beleadtak apait, anyait, hogy minél többet tudjanak segíteni. A szállításban is kértek és kaptak támogatást: kocsit a TESÓ Kft. adott, a fuvardíjat átvállalta a Paksi Atomerőmű. Vida T. Egy csokorban hetven év életérzései BÁTASZÉK Igen szép számú közönség előtt mutatták be a helyi könyvtárban a városban élő Czebe Jánosné Kajtor Margit: „Bátaszék Centenáriumára - Egy csokorba” című verseskötetét. A könyv összefoglalja a költőnő 70 évének életérzéseit, de - mint a cím is utal rá - teret kap benne a város is, hiszen Bátaszék idén ünnepli 875 éves évfordulóját. A bemutatón a kötetből felolvastak néhány verset, melyet a költőnő pályatársai és barátai adtak elő. Színesítette a rendezvényt a gimnazista Bojás Eszter kitűnő gitárjátéka és énekhangja. M. I.
