Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-01 / 151. szám

12 TÖRTÉNELEM 2017. JÚLIUS 1., SZOMBAT HÍREK Felújítják a hadisírokat MAGYARORSZÁG Eddig 274 pá­lyázat érkezett be a honvédel­mi tárcához az első világhábo­rús hadisírok felújítására, ösz­­szesen 1,4 milliárd forint érték­ben, 462 milliót már ki is utal­tak. A kormány tavaly 2 milli­árdos pályázati keretösszeget biztosított erre a célra. Az első három felújított síremléket a Vas megyei Halogyon adják át. A pályázati második fordulójá­ban egy 200 milliós keret az el­hanyagolt, forráshiány miatt nem megfelelően gondozott te­metkezési helyeken található első világháborús művészeti al­kotások, hadisírokat maguk­ban foglaló mauzóleumok, krip­ták, panteonok állagmegőrző karbantartására, felújítására nyújt lehetőséget. MW A magyar Szerémség MARADÉK A Bethlen Gábor Alaptámogatásával a Magyar Patrióták Közössége elkészí­tette a horvátországi Szerém­­ségben található Maradék magyar településtérképét. Az egykor a Magyar Királyság te­rületéhez tartozó településen utca- és dűlőneveket állítottak helyre a helyi idősek vissza­emlékezései alapján, külön­ben elvesztek volna. Az egyko­ron magyarok lakta Szerém­­ségben volt Európa egyik leg­híresebb borvidéke is. MW Több ingyenes helyszín a diákoknak PÉCS Huszonöt helyszínnel bő­vül a diákok számára díjmen­tes vasúti utazással látogatha­tó országos múzeumok, nem­zeti emlékhelyek, műemlékek köre. A kedvezményt az általá­nos iskolák, középfokú iskolák és gyógypedagógiai, konduk­tív pedagógiai oktatási-neve­lési intézmények nappali rend­szerű iskolai oktatásban részt vevő tanulói vehetik igénybe a szorgalmi időszakban. MW Neves újságíróról derült ki, hogy mások haláláért felelős Vérpadra juttatott hősök Renner Péter rajparancsnok volt a Corvin közben, ahol súlyos harcok folytak Fotók: Fortepan Sz. Lukács Imre a Szabad Föld főmunkatársaként ment nyugdíjba, 2007-ben halt meg. A Kunhegyesen született neves újságíróról senki sem tudta, hogy al­jas rendőrspicli volt, aki áru­lásával sok ember halálát okozta. Pataki Tamás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Nemrég leplezték le azt az ügynököt, aki kulcs­szerepet játszott három 1956- os forradalmár vérpadra jut­tatásában és mások bebör­tönzésében. A Kunhegyesen született Sz. Lukács Imre ma­ga is forradalmár volt, de ké­sőbb Paulusból Saulussá vált és elárulta a bajtársait. Kó­­nyáné Kutrucz Katalin és Petrikné Vámos Ida történé­szek hetven véletlenszerűen kiválasztott ügynök dosszié­ját vizsgálták, azokból derí­tették fel a szörnyű bűntettet. Renner Péter (1933-1958) térképész, Corvin közi rajpa­rancsnok letartóztatásának történetét már feldolgozták a kutatók, eddig is ismerték az ávósok neveit, kivéve az ügy­ben kulcsszerepet játszó ügy­nökét, a Lakatos Péter fedő­néven jelentő Sz. Lukács Im­re szerepét. Neki nem volt 6-os kartonja, 1960-ban le­zárták és megsemmisítették a munkadossziéját, ezért az állambiztonsági szervekkel való együttműködését jórészt a BM III/I (Hírszerző) Cso­portfőnökség iratai bizonyít­ják. Sz. Lukács egy ideig jog­hallgató volt, ’55-ben behív­ták katonának, és a forrada­lom idején a Forradalmi Kato­nai Tanács tagjává választot­ták. Követeléseket fogalma­zott meg és röplapokat ter­jesztett, az Október huszon­harmadika című lapot is szer­kesztette. A bukás után kül­földre akart szökni, de meg­hiúsult a próbálkozása. Mi­vel katonaszökevénynek szá­mított és félt a megtorlástól, ezért felkereste az állambiz­tonsági szolgálatokat, mert februárban megtudta, hogy Renner Péter a bécsi Magyar Forradalmi Tanács, illetve a Nemzetőr Szövetség megbízá­sából illegálisan hazatért Ma­gyarországra. Bodrogi László őrnaggyal és Klein Árpád hadnaggyal 1957. február 17-én találkozott elő­ször. Elmondta, Renner kap­csolatokat keresett az itthoni forradalmi csoportokkal, hogy azok segítségével Magyar­­országon különféle akciókat hajtsanak végre. .„Lakatos” fe­dőnéven beszervezték, és Bod­rogi javaslatára akciótervet dolgoztak ki, amelynek az volt a lényege, hogy Klein Árpádot forradalmárként mutatja be Rennernek, aki megbízott Lu­kácsban a forradalmi múltja miatt. Végül tőrbe csalták, és közvetlenül az Ausztriába való visszatérése előtt, amikor min­den terhelő anyag - nevek, cí­mek, telefonszámok - nála volt, letartóztatták. Az ügy­ben 13 embert állítottak bíró­ság elé, hármójukat - Renne­­ren kívül Sörös Imrét és Zsig­­mond Lászlót - 1958. február 5-én kivégezték. A többieket összesen több mint hetven év börtönre ítélték. Egy Lakatosról szóló belső jelentésben azt írta az opera­tív tiszt, hogy „igen aktívan működött, és komoly, érté­kes munkát végzett, az „ered­ményre (a halálos ítéletekre és a börtönözésekre - a szerk.) büszke volt”. 1958-ban a hírszerzés Fran­ciaországban akarta bevetni, hogy az ottani magyar emig­ránsok közé szivárogjon be, de lelepleződésétől tartva ez meghiúsult, csak Ausztriá­ban kémkedett, és nemsoká­ra hazarendelték. A szolgá­latok méltányolták az addigi munkáját, rendezték a függő ügyeit - disszidálás kísérletét -, és abban is segítették, hogy Csongrád megyében elhelyez­kedhessen. A Corvin köz környékén tartottak ki a felkelők a legtovább Sajtómunkás lett a spicliből Sz. Lukács Imre (1934-2007) Kunhegyesen született. 1952- ig lakatosként dolgozott, 1955-ben szakérettségizett. 1968-ban a szegedi egyete­men szerzett magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet. Közben verse­ket és egyéb írásokat publikált több lapban. Regényeiben, ri­portjaiban, szociográfiáiban a falusi társadalom életét, főleg az 50-es évek rákosista rend­szerét mutatta be. Különös, 2800 éves sírt találtak a régészek Együtt elföldelve A vár 15. századi képét alkották meg filmen Fotó: MW Virtuális utazás a nagyváradi várban NAGYVÁRAD Egy fiatal képző-Hatalmas avar temetőt tártak fel POZSONY Szlovákiai viszony­latban rendkívül kiterjedtnek számító régészeti lelőhelyet, egy avar kori temetkezési he­lyet tártak fel Pozsony egyik városrészében, Pozsonypüs­­pökiben a várost elkerülő au­tópálya építését megelőző ré­gészeti ásatáson. „Az avar te­metkezési hely a 8. századból származik, nagysága és érté­ke alapján az Avar Kaganátus időszakából származó legje­lentősebb régészeti felfedezés az utóbbi 40 évben Szlovákiá­ban” - nyilatkozta a Mult-kor. hu-nak Milan Hornák, a feltá­rás vezetője. Pozsony környéke gazdag avar kori lelőhely, de ilyen kiterjedtségű leletet utoljá­ra 1927 és 1933 között tártak fel Dévényújfaluban, ahol 800 sírt találtak. Öt hónap alatt eddig 460 értékes leletet rej­tő sírt tártak fel. Találtak egy ritkaságnak számító, Nagy Károly-korabeli érmét a 771— 793-as évekből, bronz és ezüst bevonatú tárgyakat, ékszere­ket és lovas sírokat is. MW HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Különös, eltérő időpontokban életüket vesztő, de valamilyen sajá­tos rítus részeként együtt el­temetett tizenegy ember ma­radványait rejtő, késő bronz­kori, kora vaskori sírt talál­tak a Móra Ferenc Múzeum szakemberei Hódmezővásár­­hely-Kopáncs térségében. Pó­­pity Dániel régész elmondta, hogy a közgyűjtemény mun­katársai a Hódmezővásár­helyt elkerülő út építéséhez kapcsolódó feltárás során egy homokbánya területén a Kr. e. 8. századra keltezhető sekély gödörben tizenegy ember ma­radványait találták meg. A rétegtani nyomok alapján megállapítható, az emberi ma­radványokat az oszlás külön­böző fázisaiban, egy időben te­mették el, mintegy 2700-2800 évvel ezelőtt. Mivel az elhuny­tak nem egy időben vesztették életüket, a kopáncsi objektum régészeti értelemben nem te­kinthető tömegsírnak - közöl­te az ásatásvezető. Minden jel szerint az egyé­nek nem háborús okokból vagy járványtól vesztették éle­tüket. A jelenség mögött sok­kal inkább egy sajátos temet­kezési rítus állhat, amely so­rán a közösség korábban ön­állóan elföldelt maradványa­it egy meghatározott alkalom­mal közös gödörben véglege­sen újratemették. Ezt az elmé­letet erősíti, hogy bár a meg­vizsgált 30 ezer négyzetmé­teres terület régészeti lelőhe­lyekben rendkívül gazdag, eb­ből a korszakból nem került elő más lelet. A sírban - amely a térség egyik legmagasabban fekvő pontján található - fémtárgya­kat nem találtak, csupán né­hány kerámiatöredéket, me­lyek megkönnyítették a lele­tek korának meghatározását. Az emberi csontok helyszíni elemzését Paja László antro­pológus végezte el. Vizsgálata kiderítette: a gödörben férfi­ak, nők, valamint gyermekek maradványai is megtalálható­ak. MTI/MW művész régészekkel közremű­ködve 3D-ben rekonstruálta a Szent László egykori sírhelyé­nek is otthont adó nagyváradi várat - közölte a Főtér interne­tes oldal. Bíró Róbert, a Parti­­umi Keresztény Egyetem mes­teri szakos képzőművésze a hi­telességre törekedett, és ere­deti tervétől eltérve all. szá­zad helyett a 15. századra fó­kuszált, mely időszakból több forrás elérhető. A tervek elké­szítésekor a régészeti ásatá­sok során talált épületmarad­ványok vonalát követte, tehát az épületek - a székesegyház, a püspöki palota, a kisebbik Szűz Mária-templom, a várfal és a tornyok - ténylegesen úgy helyezkedtek el, mint ahogy a kisfilmen látható. Munkáját a Szent László-napokon vetítet­ték le először. A projektet kü­lönösen aktuálissá tette, hogy Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a ma­gyar kormány Szent László évének nyilvánította a 2017- es esztendőt. MW Egyedi rítusban hántolták el a maradványokat Fotó: MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom