Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-31 / 176. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JÚLIUS 31., HÉTFŐ Egyre többen készítenek fotókat közterületeken és rendezvényeken A kattintás előtt mindenképpen érdemes engedélyt is kérni Lehet, hogy valaki megengedte azt, hogy fotózzák, de az már nem biztos, hogy a képet szívesen viszontlátná a világhálón Illusztráció: Shutterstock Sérelemdíjat fizethet a fotós Az okostelefonok elterjedésének is köszönhetően, illetve, hogy elérhető áron lehet beszerezni fényképezőgépet, egyre többen kattintgatnak a közterületeken, rendezvényeken - a felvételek pedig nem ritkán a világhálón, a közösségi oldalakon landolnak. Lapunk annak járt utána, hogy mikor kell engedélyt, hozzájárulást kérni fényképfelvétel készítéséhez, illetve hogy mire számíthat az, aki megszegi a személyiségi jogokat. Licska Balázs balazs.licska@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG-TOLNA MEGYE Mindenki jogosult eldönteni, hozzájárul-e ahhoz, hogy róla felvételt készítsenek, valamint hozzájárul-e ahhoz, hogy azt közzétegyék. Tehát a jogszabály nemcsak a képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához, hanem az elkészítéséhez és bármilyen módon történő felhasználásához is megköveteli az érintett hozzájárulását - fogalmaztak elöljáróban a megkérdzett Gyulai Törvényszéknél. A közterületi fotózásra - a személyiségi jogok védelme szempontjából - a Polgári törvénykönyv rendelkezései irányadók. Ebben rögzítették a személyiségi jogok általános védelmének követelményét, amely jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Hogy miként lehet vagy kell hozzájárulni a felvétel készítéséhez, arról nem szól a fáma, azonban a mindennapi életben a ráutaló magatartás elfogadott lehet. Hozzájárulásként lehet tehát értékelni, ha az érintett nyilvánvalóan észlelte, hogy fotózzák, és az ellen nem tiltakozott. Lényeges azonban: lehet, hogy valaki hozzájárult ahhoz, hogy róla felvételt készítsenek, azonban ettől külön kell választani azt, hogy be-Aki hozzájárulás nélkül készít és tesz közzé fotókat, következményekre számíthat. Szankció lehet, hogy elégtétel adására kötelezik, és ehhez saját költségén kell megfelelő nyilvánosságot biztosítania; hogy kötelezik a sérelmes helyzet megszüntetésére és a jogsértést megelőző állapot helyreállítására. Emellett lehet, hogy sérelemdíjat fizettetnek meg vele. A mértékéről a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel dönt. Ha viszont a fotó vagyoni hátrányt okozott, akár kártérítés lehet az ügy vége. Egyedi esetek Minden eset, azaz, hogy megsértették-e a személyiségi jogokat, egyedi. Ugyanakkor: a személyiségi jogok csak az embert illethetik meg. Azaz épületeket, virágokat és egyéb tárgyakat szabadon lehet fotózni, amennyiben a tulajdonos vagy a használó más jogai nem sérülnek. leegyezett-e annak felhasználásához és nyilvánosságra hozatalához. Tehát a jogszerűen | elkészített felvételt is fel lehet jogszerűtlenül használni - ez pedig képmással vagy hangfelvétellel való visszaélést jelent. Sőt: a korábban adott hozzájárulás alapján felhasznált fénykép újbóli - hozzájárulás nélküli - felhasználása is bajos lehet. Egy példa: egy turista lefényképezi a település jelképének, látványosságának tekinthető templomot, azzal együtt pedig egy véletlenül ott álldogáló embert. Ha az adott személy észleli, hogy fotózzák, és külön nem jelzi, hogy nem járul hozzá a kép elkészítéséhez vagy nem kéri a kép törlését, akkor a fényképfelvétel elkészítéséhez megadta a hozzájárulást. Azonban ettől még nem lehet feltenni a világhálóra, mert ez a hallgatólagos bele-Nincs gyakorlat arra, hogy egy csoport hány embertől tekinthető tömegnek egyezés nem terjedt ki a kép nyilvánosságra hozatalára. Amennyiben tömegfelvételről vagy nyilvános közéleti szereplésről van szó, nem szükséges az érintett hozzájárulása - sem a felvétel elkészítéséhez, sem annak felhasználásához. A tömegfelvételek általában közterületen készülnek, azokon emberek sokasága látható, az ábrázolt személyek nem egyedi személyekként, hanem mint a tömeg részei láthatók. A gyakorlat nem alakított ki szabályt arra nézve, hogy hány embertől tekinthető egy csoport tömegnek. Általában az a csoportosulás lehet tömeg, amelyről első pillantásra nem állapítható meg az adott csoportot alkotó emberek száma. Ez függhet a fotózás helyszínének adottságaitól. Ha viszont nagyítás, ráközelítés révén a tömegből egy adott résztvevőre fókuszál a fotós, akkor már lehet, hogy szükség van hozzájárulásra. A Polgári törvénykönyv nyilvános közszereplés esetén nem követeli meg a hozzájárulást, tekintettel arra, hogy az egyes rendezvényekről, eseményekről készült fotók szabad felhasználása nélkül a modern tömegtájékoztatás nem létezhetne. Tehát a nyilvános közszereplőtől - például politikustól, előadóművésztől - nem kell engedélyt kérni sem a felvétel készítéséhez, sem annak közzétételéhez. Azonban a felhasználás nem lehet visszaélés-szerű. Más a helyzet, ha egy közszereplő magánemberként jelenik meg a nyilvánosság előtt - például egy étteremben családi körben vacsorázik -, ebben az esetben csak a hozzájárulásával készülhet róla fotó. Jó példa a közéleti szereplés és a magánélet tiszteletben tartása közötti vékony határvonal feszegetésére az úgynevezett paparazzik működése. Egy következő példa: valaki megörökíti a városháza épületét, előtte pár idegen emberrel, akik közül egy bepereli a hobbifotóst. Mit mérlegel ilyenkor a bíróság? A fotó csak a fióknak készült vagy azt nyilvánosságra is hozták - elsősorban ettől függ a kereset alapossága és a bíróság által alkalmazandó jogkövetkezmények köre. A személyiségi jogi jogsértés megállhat hozzájárulás nélkül készített és fel nem használt képek esetében is. Azonban - amennyiben ott helyben nem tiltakozott ellene az érintett - ez jóval kevésbé gyakori és kevésbé életszerű. A gyakorlatban szinte minden esetben akkor fordulnak az érintettek keresettel a bírósághoz, ha a róluk készült képeket az engedélyük nélkül felhasználták, közzétették, megosztották. Országos kiállítás a Duna Palotában BUDAPEST Színvonalas nyári program az augusztus végéig a pesti belváros egyik legszebb neobarokk épületében, a Duna Palotában látható A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) idei nyári országos kiállítása. Az anyag válogatását, minősítését néprajzkutatókból és iparművészekből álló zsűri végezte. A kiállításra összesen mintegy 50 művészi kézműves szakma, mesterség, szakág közel 230 képviselőjének (köztük egy-egy felvidéki, erdélyi, vajdasági és németországi magyar jelentkezőnek) munkái kerültek be. A kiállítási anyag nagyobb része napjaink kézművességének színe-javát reprezentálja. A pályázók által szabadon választott népművészeti és iparművészeti alkotások - amelyek egy-egy tájegység néprajzi motívumkincsét, forma- és színvilágát hűen tükröző vagy a hagyományokat napjaink igényeivel ötvöző, illetve saját tervezésű használati vagy dísztárgyak - alkalmasak a mai otthonok igényes berendezésére; az öltözékek és kiegészítők pedig megfelelnek az egyedi, alkalmi ruhákat és a lezser stílust kedvelők ízlésének is. V. M. Arany Jánosra emlékező költők és dalköltők tábora Alkotásra inspirálják egymást GERJEN A már meglévő és a most születő megzenésített versek táborának második alkalommal ad otthont Gerjen. Tizenkét költő és dalköltő érkezett az ország minden tájáról a Tolna megyei településre, hogy csütörtöktől vasárnapig együtt legyenek, bemutassák tudásukat, szerzeményeiket, s inspirálják egymást új művek alkotására.A főszervező, Jóbi Annamária kétkötetes költő, a Live Coals együttes énekese elmondta: a program apropója, Arany János születésének 200. évfordulója. A jeles poétával kapcsolatos verseket, versátiratokat, zenei feldolgo-Oláh László (balról) és Decsi Kiss András adja elő Fittné Szilvássy Ildikó megzenésített versét A szerző felvétele zásokat várnak a táborlakóktól. Olyanokat is, amelyeket magukkal hoztak, és olyanokat is, amelyek különböző feladatmegoldások során, itt nyerik el végleges formájukat. A helyi szervező, Oláh László a gerjeni önkormányzat, támogató hozzáállását emelte ki. Az étkezést ingyen, a szállást jutányos áron biztosítják. Használhatják a vendégek a művelődési házat és a napközis étkezdét is. Rajta kívül a Tolna megyeiek közül Fittné Szilvássy Ildikó, Decsi Kiss András és Dombi László vesz részt az alkotótábori munkában. W. G.
