Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-29 / 175. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. JULIUS 29., SZOMBAT Pogány áldozat a felvidéki freskó alatt MŰEMLÉK Hogyan kerül egy pogány áldozat a keresztény templom falai közé? Az ezredforduló táján feltárták, majd restaurálták a szilicei református templomot a Felvidéken. A régi Gömör-Kishont vármegyei falu templomát 1525 körül építettek, széles, erődszerű tornya is ritkaság. A freskókat vizsgálva, munka közben, a korai szentélyrészben egy szárnyas csontvázát találták a restaurátorok. Az agyagedényben elrejtett csontok a régészek szerint egy pogány áldozati rítus maradványai, amely által megvédték az ártó szellemektől a közösséget és a templomot. Az építési áldozat páratlan lelet és érdekes adalék a kor hitvilágáról, hiszen ezek szerint a katolikus vallás és a régi pogány szokások egyszerre, párhuzamosan is léteztek. Hat évszázados ujjlenyomatot is meggőriztek a falak A szilicei templom északi falán a freskó lefestéséhez frissen felhordott vakolatban egy ismeretlen középkori ember ujjlenyomata is megmarad az utókornak, amelyeket legkevesebb hat évszázada hagyott a falon az illető. A református templom fehérre meszelt falai alatt pedig egy Szent Lászlólegenda-beli jelenetet is találtak: a kun vitézzel küzdő lovagkirályt. P. T. Szent László: bátor katona, bölcs uralkodó FELVIDÉK Szent László király, a hit bajnoka, a haza hőse, 1077- 2017 címmel nyílt vándorkiállítás a felvidéki Kolon római katolikus plébániatemplomban a tegnap. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, a Szent László-emlékév tanácsadó testületének tagja, az emlékév egyik kezdeményezője a Hírek.sk-nak elmondta, hogy a lovagkirály 1095. július 29-i nyitrai haláláról is megemlékeznek. Lomnici szerint Szent László nemcsak uralkodóként, hanem katonaként is megvédte a Magyar Királyság határait a külső támadóktól. Rendet tett az országában és véget vetett a pártharcoknak, törvényei bár szigorúak voltak, de biztonságot teremtettek. Megtartotta és megerősítette a hitet, püspökségeket alapított Nagyváradon és Zágrábban is, mert jól látta, hogy a magyarság jövője szempontjából fontos a kereszténység. - A legendákon kívül az életében meghatározó, Kárpát-medencei csomópontok is azt jelzik, hogy a magyar történelem Felvidék, Erdély és Délvidék eseményei nélkül hiányos és nem értelmezhető. Ezért nagyon fontos az, hogy a Szent László-ünnepségek az év elejétől kezdve mindhárom területen folyamatosan zajlanak - mondta Lomnici. P. T. Igyekeztünk újra nevet és arcot adni a névtelen szenvedőknek A Kárpát-medencén is túl Margittal Gábornál talán senki sem ismeri jobban a jórészt még mindig ismeretlen és az emlékezetből kiesett szórványvidékeket. Az újságíró és kritikus olyan helyeken jár, ahol hírmondónak megmaradt magyarok, vagy már ők sem élnek, ősrégi falvak, romos templomok, elhagyatott kúriák és kastélyok, temetők és feldúlt nemesi kripták között kutatja a magyar emlékeket. Pataki Tamás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Lebilincselő stílusban megírt könyvei a nagyközönség előtt egyáltalán nem ismert szórványmagyarság jelenlegi drámai helyzetét mutatják be. Hogyan figyelt fel erre a világra?- Közrejátszhatott az is, hogy nagyszüleimet 1947-ben elüldözték Kassáról. Súlyos emlékem, hogy az ott maradt unokatestvéreimmel gyerekkoromban már nem tudtam beszélni anyanyelvűnkön, mert elszlovákosodtak, és nevükről sem csak az ékezet hullott le, ahogy Márai Sándor írja, hanem gyakorlatilag fölszívódtak a többség világában. Egyetemistaként kezdtem járni Erdélyt, néptáncosként és a régi történetek, mesék, énekek gyűjtőjeként, és rögtön a peremvilágok peremvilágába csöppentem: a gyimesi csángók zavarba ejtően archaikus közegébe, ahol a magyar nyelv még Árpád-kori nyelvemlékeket idézett, ahol a legszebb történeteket egy analfabéta öreg csángó embertől gyűjtöttük, és ahol születés és temetés szertartásaiban is részt vehettünk későbbi feleségemmel, Major Anitával.- Majd együtt indultak el feltérképezni a Kárpát-medencét...- ...és az azon túli területeket is. Mindazokat a tájakat, amelyeken magyar emlékek, magyar vagy magyar kötődésű közösségek valaha is felbukkantak - a középázsiai sztyeppéktól Anatólián át Észak-Afrikáig. Számomra mindig is a veszélyeztetett, ingatag helyzetbe, peremre ke.Számomra mindig is a veszélyeztetett, peremre szorított magyar területek voltak igazán fontosak és izgalmasak' rült vagy inkább szorított magyar „szállásterületek” voltak igazán fontosak és izgalmasak: ha Erdély, akkor a dél-erdélyi szórvány; ha a Felvidék, akkor a régi Szepes és Sáros vármegye többek között.- Miért izgalmasak, milyen tanulsággal szolgálhatnak?- Itt megmutatkozik, hogy egy értékes, jelentős kultúra hogyan válhat semmivé: hogyan építik be a magyar feliratú sírköveket a többségi társadalom képviselői a házak, utak alapjába, hogyan zajlik román területen a hagymakupolás honfoglalás, amely nem „csak” görögkeleti templomok százainak építését jelenti olyan helyeken, ahol semmi helyük, de a régi magyar templomok történetének átírását is. Dél-Erdélyben élhettük át például, milyen az, amikor egy hajdan színmagyar faluban már csak az utolsó idős magyar bácsi éldegél, egyedül neki tart istentiszteletet a középkori eredetű templomban a pap, és ha eltemeti, megszűnik ott a „magyar világ”, valószínűleg mindörökre...- Nemcsak a jelenünk, hanem a történelmünk peremére is sok esemény szorult. Ilyen az asinarai hadifogolytábor története, ahol több ezer magyar katona meghalt. Miért kezdték ezt kinyomozni?- Szamár-sziget szellemkatonáinak, azaz a szardíniái kis melléksziget, Asinara el-85 ezer osztrák-magyar katona szenvedéstörténetéről van szó ső világháborús magyar hadifoglyainak emlékezete gyakorlatilag nyomtalanul tűnt el közemlékezetünkből. Pedig 85 ezer osztrák-magyar katona megdöbbentő szenvedéstörténetéről van szó, amely a szerbiai frontvidéktől és fogolytáboroktól vezet a balkáni halálmars történetén át Szardíniáig - és még sokkal meszszebbre is. Többéves nyomozó munkával sikerült kiderítenünk - miközben kétszemélyes expedíciókat indítottunk Szardíniára és a Balkán legeldugottabb zugaiba -, hogy valójában mi történt katonáinkkal, miközben állatias körülmények között végigterelték őket a fél háborús világon...- ...és „rehabilitálni" az emlékezetüket.- Igyekeztünk újra nevet és arcot adni ezeknek a névtelen szenvedőknek - és hősöknek -, megírtam a Szamár-sziget szellemkatonái című könyvemet, elkészítettük a multimédiás vándorkiállításunkat, amely most is járja Magyarországot, éppen a pákozdi Katonai Emlékparkban nyílt meg a napokban. És leforgattuk a Szamár-sziget rabjai című dokumentumfilmünket is, amelyet Major Anita rendezett. Az első világháborús történelmünknek még nagyon sok a feldolgozatlan fejezete...- Új könyvében, a Tiltott kastélyban az erdélyi arisztokrácia huszadik századi pokoljárását, majd rendszerváltozás utáni küzdelmeit dokumentálja. Maradékai újra gyökeret verhetnek az őseik birtokain, vagy már lehetetlen vállalkozás?- Az erdélyi arisztokrácia „kastély-visszafoglaló mozgalma” néhány éve kapott lendületet, amikor a romániai törvények lehetővé tették a birtokok visszaperlését, visszaszerzését. A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű, mivel a román állam mindent megtesz, hogy saját „meggondolatlanul” hozott törvényeit semmibe vegye, és megkeserítse a hazatelepülő nemesek életét, akik nagy áldozatok árán igyekeznek újra életet lehelni kastélyaikba és a helyi közösségekbe.- Nyilván itt nem csak egyes emberek ügyeiről van szó.- Persze, ezek a történetek nem magánügyek, hiszen a kastélyok történelmünk kiemelt pontjai, ami hatványozottan igaz a szórványterületeken, ahol sokszor már csak ezek az épületek és a templomok igazolják, hogy egykor virágzó magyar világ volt ott. És a nemesi család- és szenvedéstörténetek is a magyar történelem meghatározó fejezetei. Az új könyv erről a fantasztikus elszántságról és a reményteli visszaharcolásokról szól. A korszak pozitív vonása, hogy teljesen új szociálpolitikát vezettek be Horthy Miklóst nem kell rehabilitálni TÖRTÉNÉSZ Nem rehabilitálni, hanem végre tisztázni kellene a kormányzó történelmi szerepét, értelmes szakmai, majd politikai vitával - mondta Raffay Ernő történész az Erdélyi Naplónak. Horthy Miklóst semmilyen bíróság nem ítélte el, a történész szerint az 1945 utáni magyar politikai, oktatási és sajtórendszert úgy alakították át, hogy gyalázza a nevével fémjelzett korszakot. Az 1945 után a választásokat elveszítő, azonban a szovjet megszálló hatóságok segítségével, erőszakkal hatalomra került, 1919-es gyökerű baloldal a Horthy-korszakot megsemmisítendő ellenségének látta. Ami nem csoda, hiszen akkor nemcsak belügyi, hanem szellemi irtóháború is zajlott az osztályharcos kommunizmus ellen. A Moszkvából hazajött kommunisták megkezdték a polgári és nemzeti erők megsemmisítését és kivonását a politikai életből is. Raffay szerint az 1919-es rombolás után (megtetézve a román, cseh és szerb megszállás rablásaival) stabilizálni kellett az országot. - Elsőként a politikai stabilizációt, majd a gazdaságit, közben pedig a lelkit kellett végrehajtani - mondta a történész, aki úgy véli, hogy Horthynak ebben is inkább pozitív szerepe volt, mert miután ténylegesen a kezébe került a hatalom, leállította a durvább, a vörösterror megtorlására indult üldözéseket. A Horthy-korszak pozitív vonása, hogy teljesen új szociálpolitikát vezettek be, a dolgozók juttatásait az angol szociálpolitika sarokpontjaihoz mérték, de úgy, hogy a különféle juttatások százalékai nagyobbak voltak, mint Angliában. A legfontosabb külpolitikai cél a területi revízió volt, és a magyar kormányok kiváló diplomáciai tevékenységgel, helyenként katonai fenyegetéssel érték el a négyszeres határmódosítást.- A háború után az amerikaiak és Sztálinék is tudták, hogy Horthy nem bűnös, emiatt nem állították bíróság elé. Horthy 1944 kora nyarától sok hazai zsidót mentett meg, annak ellenére, hogy politikai, sőt katonai hatóköre csökkent - tette hozzá Raffay Ernő. P. T. Horthy Miklós Fotó: MW A kormányzót semmilyen bíróság nem ítélte el
