Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-29 / 175. szám

12 TÖRTÉNELEM 2017. JULIUS 29., SZOMBAT Pogány áldozat a felvidéki freskó alatt MŰEMLÉK Hogyan kerül egy pogány áldozat a keresztény templom falai közé? Az ezred­forduló táján feltárták, majd restaurálták a szilicei refor­mátus templomot a Felvidé­ken. A régi Gömör-Kishont vármegyei falu templomát 1525 körül építettek, széles, erődszerű tornya is ritkaság. A freskókat vizsgálva, mun­ka közben, a korai szentély­­részben egy szárnyas csont­vázát találták a restaurátorok. Az agyagedényben elrejtett csontok a régészek szerint egy pogány áldozati rítus ma­radványai, amely által meg­­védték az ártó szellemektől a közösséget és a templomot. Az építési áldozat páratlan le­let és érdekes adalék a kor hit­világáról, hiszen ezek szerint a katolikus vallás és a régi po­gány szokások egyszerre, pár­huzamosan is léteztek. Hat évszázados ujj­lenyomatot is meg­­gőriztek a falak A szilicei templom északi fa­lán a freskó lefestéséhez fris­sen felhordott vakolatban egy ismeretlen középkori ember ujjlenyomata is megmarad az utókornak, amelyeket legke­vesebb hat évszázada hagyott a falon az illető. A református templom fehérre meszelt falai alatt pedig egy Szent László­­legenda-beli jelenetet is ta­láltak: a kun vitézzel küzdő lovagkirályt. P. T. Szent László: bátor katona, bölcs uralkodó FELVIDÉK Szent László király, a hit bajnoka, a haza hőse, 1077- 2017 címmel nyílt vándorkiál­lítás a felvidéki Kolon római katolikus plébániatemplom­ban a tegnap. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnö­ke, a Szent László-emlékév ta­nácsadó testületének tagja, az emlékév egyik kezdeménye­zője a Hírek.sk-nak elmond­ta, hogy a lovagkirály 1095. július 29-i nyitrai haláláról is megemlékeznek. Lomnici szerint Szent Lász­ló nemcsak uralkodóként, ha­nem katonaként is megvédte a Magyar Királyság határait a külső támadóktól. Rendet tett az országában és véget vetett a pártharcoknak, törvényei bár szigorúak voltak, de biz­tonságot teremtettek. Megtar­totta és megerősítette a hitet, püspökségeket alapított Nagy­váradon és Zágrábban is, mert jól látta, hogy a magyarság jö­vője szempontjából fontos a kereszténység. - A legendá­kon kívül az életében megha­tározó, Kárpát-medencei cso­mópontok is azt jelzik, hogy a magyar történelem Felvidék, Erdély és Délvidék eseményei nélkül hiányos és nem értel­mezhető. Ezért nagyon fon­tos az, hogy a Szent László-ün­­nepségek az év elejétől kezdve mindhárom területen folyama­tosan zajlanak - mondta Lom­nici. P. T. Igyekeztünk újra nevet és arcot adni a névtelen szenvedőknek A Kárpát-medencén is túl Margittal Gábornál talán senki sem ismeri jobban a jórészt még mindig isme­retlen és az emlékezetből kiesett szórványvidékeket. Az újságíró és kritikus olyan helyeken jár, ahol hír­mondónak megmaradt ma­gyarok, vagy már ők sem él­nek, ősrégi falvak, romos templomok, elhagyatott kú­riák és kastélyok, teme­tők és feldúlt nemesi krip­ták között kutatja a magyar emlékeket. Pataki Tamás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Lebilincselő stílusban megírt könyvei a nagyközönség előtt egyáltalán nem ismert szór­ványmagyarság jelenlegi drá­mai helyzetét mutatják be. Ho­gyan figyelt fel erre a világra?- Közrejátszhatott az is, hogy nagyszüleimet 1947-ben elüldözték Kassáról. Súlyos emlékem, hogy az ott maradt unokatestvéreimmel gyerek­koromban már nem tudtam beszélni anyanyelvűnkön, mert elszlovákosodtak, és ne­vükről sem csak az ékezet hul­lott le, ahogy Márai Sándor ír­ja, hanem gyakorlatilag fölszí­vódtak a többség világában. Egyetemistaként kezdtem jár­ni Erdélyt, néptáncosként és a régi történetek, mesék, éne­kek gyűjtőjeként, és rögtön a peremvilágok peremvilágába csöppentem: a gyimesi csán­gók zavarba ejtően archaikus közegébe, ahol a magyar nyelv még Árpád-kori nyelvemléke­ket idézett, ahol a legszebb tör­téneteket egy analfabéta öreg csángó embertől gyűjtöttük, és ahol születés és temetés szertartásaiban is részt vehet­tünk későbbi feleségemmel, Major Anitával.- Majd együtt indultak el fel­térképezni a Kárpát-meden­cét...- ...és az azon túli terüle­teket is. Mindazokat a tája­kat, amelyeken magyar em­lékek, magyar vagy magyar kötődésű közösségek vala­ha is felbukkantak - a közép­ázsiai sztyeppéktól Anatólián át Észak-Afrikáig. Számomra mindig is a veszélyeztetett, in­gatag helyzetbe, peremre ke­.Számomra mindig is a veszélyeztetett, peremre szorított magyar területek voltak igazán fontosak és izgalmasak' rült vagy inkább szorított ma­gyar „szállásterületek” voltak igazán fontosak és izgalma­sak: ha Erdély, akkor a dél-er­délyi szórvány; ha a Felvidék, akkor a régi Szepes és Sáros vármegye többek között.- Miért izgalmasak, milyen ta­nulsággal szolgálhatnak?- Itt megmutatkozik, hogy egy értékes, jelentős kultúra hogyan válhat semmivé: ho­gyan építik be a magyar felira­tú sírköveket a többségi tár­sadalom képviselői a házak, utak alapjába, hogyan zajlik román területen a hagymaku­polás honfoglalás, amely nem „csak” görögkeleti templo­mok százainak építését jelen­ti olyan helyeken, ahol sem­mi helyük, de a régi magyar templomok történetének át­írását is. Dél-Erdélyben élhet­tük át például, milyen az, ami­kor egy hajdan színmagyar fa­luban már csak az utolsó idős magyar bácsi éldegél, egyedül neki tart istentiszteletet a kö­zépkori eredetű templomban a pap, és ha eltemeti, megszű­nik ott a „magyar világ”, való­színűleg mindörökre...- Nemcsak a jelenünk, hanem a történelmünk peremére is sok esemény szorult. Ilyen az asinarai hadifogolytábor tör­ténete, ahol több ezer magyar katona meghalt. Miért kezdték ezt kinyomozni?- Szamár-sziget szellemka­tonáinak, azaz a szardíniái kis melléksziget, Asinara el-85 ezer osztrák-ma­gyar katona szenvedés­történetéről van szó ső világháborús magyar ha­difoglyainak emlékezete gya­korlatilag nyomtalanul tűnt el közemlékezetünkből. Pedig 85 ezer osztrák-magyar kato­na megdöbbentő szenvedés­történetéről van szó, amely a szerbiai frontvidéktől és fo­golytáboroktól vezet a balkáni halálmars történetén át Szar­díniáig - és még sokkal mesz­­szebbre is. Többéves nyomo­zó munkával sikerült kiderí­tenünk - miközben kétszemé­lyes expedíciókat indítottunk Szardíniára és a Balkán legel­dugottabb zugaiba -, hogy va­lójában mi történt katonáink­kal, miközben állatias körül­mények között végigterelték őket a fél háborús világon...- ...és „rehabilitálni" az emlé­kezetüket.- Igyekeztünk újra nevet és arcot adni ezeknek a név­telen szenvedőknek - és hő­söknek -, megírtam a Sza­már-sziget szellemkatonái cí­mű könyvemet, elkészítettük a multimédiás vándorkiállí­tásunkat, amely most is járja Magyarországot, éppen a pá­­kozdi Katonai Emlékparkban nyílt meg a napokban. És lefor­gattuk a Szamár-sziget rabjai című dokumentumfilmünket is, amelyet Major Anita rende­zett. Az első világháborús tör­ténelmünknek még nagyon sok a feldolgozatlan fejezete...- Új könyvében, a Tiltott kas­télyban az erdélyi arisztokrá­cia huszadik századi pokoljárá­sát, majd rendszerváltozás utá­ni küzdelmeit dokumentálja. Maradékai újra gyökeret ver­hetnek az őseik birtokain, vagy már lehetetlen vállalkozás?- Az erdélyi arisztokrácia „kastély-visszafoglaló mozgal­ma” néhány éve kapott lendü­letet, amikor a romániai tör­vények lehetővé tették a bir­tokok visszaperlését, vissza­szerzését. A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű, mi­vel a román állam mindent megtesz, hogy saját „meggon­dolatlanul” hozott törvényeit semmibe vegye, és megkese­rítse a hazatelepülő nemesek életét, akik nagy áldozatok árán igyekeznek újra életet le­helni kastélyaikba és a helyi közösségekbe.- Nyilván itt nem csak egyes emberek ügyeiről van szó.- Persze, ezek a történetek nem magánügyek, hiszen a kastélyok történelmünk ki­emelt pontjai, ami hatványo­zottan igaz a szórványterüle­teken, ahol sokszor már csak ezek az épületek és a templo­mok igazolják, hogy egykor virágzó magyar világ volt ott. És a nemesi család- és szenve­déstörténetek is a magyar tör­ténelem meghatározó fejeze­tei. Az új könyv erről a fan­tasztikus elszántságról és a reményteli visszaharcolások­­ról szól. A korszak pozitív vonása, hogy teljesen új szociálpolitikát vezettek be Horthy Miklóst nem kell rehabilitálni TÖRTÉNÉSZ Nem rehabilitál­ni, hanem végre tisztázni kel­lene a kormányzó történelmi szerepét, értelmes szakmai, majd politikai vitával - mond­ta Raffay Ernő történész az Er­délyi Naplónak. Horthy Mik­lóst semmilyen bíróság nem ítélte el, a történész szerint az 1945 utáni magyar politikai, oktatási és sajtórendszert úgy alakították át, hogy gyalázza a nevével fémjelzett korszakot. Az 1945 után a választáso­kat elveszítő, azonban a szov­jet megszálló hatóságok segít­ségével, erőszakkal hatalom­ra került, 1919-es gyökerű baloldal a Horthy-korszakot megsemmisítendő ellenségé­nek látta. Ami nem csoda, hi­szen akkor nemcsak belügyi, hanem szellemi irtóháború is zajlott az osz­tályharcos kom­munizmus ellen. A Moszkvából ha­zajött kommunis­ták megkezdték a polgári és nemzeti erők megsemmisítését és ki­vonását a politikai életből is. Raffay szerint az 1919-es rombolás után (megtetézve a román, cseh és szerb meg­szállás rablásaival) stabili­zálni kellett az országot. - El­sőként a politikai stabilizáci­ót, majd a gazdaságit, közben pedig a lelkit kellett végrehaj­tani - mondta a történész, aki úgy véli, hogy Horthynak eb­ben is inkább po­zitív szerepe volt, mert miután tény­legesen a kezébe került a hatalom, leállította a dur­vább, a vöröster­ror megtorlására indult üldö­zéseket. A Horthy-korszak pozi­tív vonása, hogy teljesen új szociálpolitikát vezettek be, a dolgozók juttatásait az an­gol szociálpolitika sarokpont­jaihoz mérték, de úgy, hogy a különféle juttatások százalé­kai nagyobbak voltak, mint Angliában. A legfontosabb külpolitikai cél a területi re­vízió volt, és a magyar kormá­nyok kiváló diplomáciai tevé­kenységgel, helyenként kato­nai fenyegetéssel érték el a négyszeres határmódosítást.- A háború után az ameri­kaiak és Sztálinék is tudták, hogy Horthy nem bűnös, emi­att nem állították bíróság elé. Horthy 1944 kora nyarától sok hazai zsidót mentett meg, annak ellenére, hogy poli­tikai, sőt katonai hatóköre csökkent - tette hozzá Raffay Ernő. P. T. Horthy Miklós Fotó: MW A kormányzót semmilyen bíróság nem ítélte el

Next

/
Oldalképek
Tartalom