Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-28 / 174. szám

2017. JÚLIUS 28., PÉNTEK GAZDASÁG 7 Háromszor annyi gabona égett le eddig, mint tavaly egész évben HÍREK Fokozott gyulladásveszély A gépek forgó alkatrészeire tapadt növényi maradék és olaj, gyakrabban eldobott cigarettacsikkek okozzák a mezőgazdasági tüzeket. Szárításkor a nedves, össze­tapadt szemek kapnak láng­ra, a tűz a milliós berende­zést is megolvaszthatja. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu TŰZVESZÉLY Háromszor na­gyobb mezőgazdasági terüle­ten pusztított tűz idén július közepéig, mint tavaly egész évben, tudta meg a Világgaz­daság a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivő-Tűzkárok (Mezőgazdaság) 2015 2016 2017* Gabona (hektár) 370 135 372 Tarló (hektár) 1152 444 232 Gépek (darab) 71 78 23 •július közepéig MW-grafika, forrás: OKF jétől. Hajdú Márton elmondta: a nyár derekáig összesen 372 hektáron égett le a még le nem aratott gabona. A mezőgazda­­sági területeken keletkezett tüzeket a leggyakrabban va­lamilyen emberi tevékenység okozza, de előfordulnak tech­nológiai eredetű tűzesetek is - tette hozzá. A betakarítás ide­jén jobbára száraz és meleg az időjárás, így könnyen meges­het, hogy egy autóból kidobott cigarettacsikk miatt több hek­táron leég a növényzet. Gyak­ran okoznak tüzet mezőgaz­dasági gépek, olykor a kar­bantartásuk hiányossága mi­att. Hosszabb ideig tartó hasz­nálatkor ugyanis a gépek for­gó alkatrészein növényi hulla­dék és olaj rakódik le, ami egy szikrától vagy a magas hő ha­tására könnyen meggyullad. A száraz növényzet a járműből kipattanó szikráktól is lángra kaphat, a csöpögő folyadékok­kal együtt pedig ilyenkor biz­tosan tűz keletkezik. Az időjárás nagyban be­folyásolja egy-egy év mező­­gazdasági tűzeseteinek szá-Hamarosan újra itt a kánikula és vele a tűzveszély is Fotó: MTI mát és súlyosságát, és növeli a kockázatot az is, ha a beta­karítás idején szárazság van, mint például az idén. Keletkezhet tűz a termény szárításakor is, itt abból ered a veszély, ha csapadékos idő­ben magasabb nedvesség­tartalmú szemek kerülnek a szárítókba - mondta Speiser Ferenc, a Videokontroll precí­ziós terményszárító-felügye­leti rendszert kifejlesztő cég ügyvezetője. Ilyenkor maga­sabb hőmérsékletű levegővel indul a szárítás, és mivel még a szemekben is zajlanak bioló­giai folyamatok, azok „megiz­zadnak”, könnyen összeragad­nak és megszorulnak a szárí­tóban. A beragadt termény 400 Celsius-fokon már lángra kap. Percek alatt képes meg­rongálni - alumíniumszárító esetén 660 fokon akár megol­vasztani - a berendezést is. Egy tönkrement szárító mil­liós kárt okoz a termelőknek, ha viszont időben tudnak rea­gálni, akkor „csak” a berende­zésben lévő két-három mázsa termény a veszteség. Bevásárolt az OTP Romániában Megszűnt a liberalizációs eljárás hazánk ellen Visszavonulót fújt Brüsszel patikaugyben TAGÁLLAMI JOGKÖR Megszün­tette az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben a gyógyszertárak leállítása mi­att indított kötelezettségszegé­­si eljárását - írta meg a Ma­gyar Idők. Öt év után további intézkedési kötelezettség nél­kül zárult le ez a folyamat. A kormány még 2010-ben döntött úgy, hogy 2017 elejére fokoza­tosan gyógyszerészi tulajdon­ba kell adni a patikákat. Több gyógyszerlánc azonban jogi fó­rumokon támadta meg a dön­tésedé nem jártak sikerrel. Az Európai Bizottság lénye­gében saját akaratával került szembe - mondta Hankó Zol­tán, a Magyar Gyógyszeré­szi Kamara elnöke a lapnak. Hankó Zoltán Fotó: MTI A brüsszeli bizottság a kétez­res évek elején a gyógyszertár­alapításra és -tulajdonlásra vo­natkozó piacnyitási ajánláso­kat fogalmazott meg. Ha egy uniós tagállam nem teljesítet­te őket, kötelezettségszegési eljárást indított ellene. így in­dult vizsgálat mások mellett Ausztria, Franciaország és Né­metország ellen. Olaszország ellen 2007-ben még eljárást is kezdeményezett a bizott­ság az Európai Unió Bíróságá­nál. A luxembourgi székhelyű testület azonban 2009-ben ho­zott ítéletében megerősítette: az egészségügy és ezen belül a gyógyszertári szolgáltatások körében a szabályozás tagálla­mi jogkör - tette hozzá Hankó Zoltán. Többek között e miatt a 2010-es kormánydöntés miatt zárt be Budapest egyik leg­népszerűbb patikája a Déli pá­lyaudvar mellett. MW •BEFEKTETÉS Az OTP Bank Ro­mania és a National Bank of Greece képviselői aláírták a Banca Romaneasca eladásá­ról szóló szerződést. A tranz­akció pénzügyi részleteit a fe­lek nem kívánják nyilvános­ságra hozni - jelentette be csü­törtökön a magyar pénzügyi vállalatcsoport. A Reuters hír­­ügynökség athéni forrásokra hivatkozva a múlt pénteken közölte, hogy az OTP vásárolja meg a National Bank of Greece görög kereskedelmi bank ro­mániai érdekeltségét, a Ban­ca Romaneasca pénzintézetet. Az OTP Bank Romania pia­ci részesedése mintegy 4 szá­zalékra emelkedik, ezzel a ro­mán bankpiac 8. legnagyobb szereplővé válik. A Banca Ro­maneasca tavaly év végi mér­legfőösszege alapján mintegy 1,62 százalékos piaci része­sedésével Románia 14. legna-109 fiókja van Fotó: MW gyobb bankja, univerzális bankként a lakossági és válla­lati üzletágban egyaránt aktív. A mérlegfőösszege 1,570 mil­liárd euró, bruttó hitelállomá­nya 1,148 milliárd euró, sa­ját tőkéje 145 millió euró volt. lelenleg 1148 munkavállalót foglalkoztat, 109 fiókot és 118 ATM-et működtet. A pénzinté­zet 0,72 százaléka kisbefekte­tők tulajdonában van - ismer­tette az OTP. MW Nyíregyházán bővít a Hübner JÁRMŰIPARA német Hüb­­ner-H Gumi- és Műanyagipari Kft. mintegy 3,4 milliárd fo­rint beruházással bővíti a nyír­egyházi járműipari gyártóüze­mét, ezzel 125 új munkahe­lyet hoz létre. A kormány eh­hez 844 millió forint vissza nem térítendő támogatatást ad egyedi kormány döntés alapján - jelentette be Szij­­jártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Bu­dapesten. Hangsúlyozta: ver­senyképességünket tanúsít­ja, hogy a világ számos orszá­gában jelentős gyártóbázissal rendelkező, csúcstechnológi­át alkalmazó német cégcso­port Nyíregyházát választotta beruházása helyszínéül. MTI Több a közmunkás, mint az állástalan KSH Kevesebben voltak mun­ka nélkül a második negyed­évben, mint tavaly. A KSH teg­nap közölte, a munkanélkü­liek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 38 ezerrel, 196 ezerre, a munka­nélküliségi ráta 0,9 százalék­­ponttal, 4,3 százalékra csök­kent Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza is­mertette, a közfoglalkoztatot­tak és a külföldi telephelyen dolgozók száma újfent csök­kent 26, illetve 4 ezer fővel. A közmunkások száma to­vábbra is meghaladja a 200 ezret, vagyis több a közmun­kás, mint az állástalan. MW Új nádminősítési térkép készült BALATON Elkészült a Bala­­ton-parti beruházások ható­sági engedélyezéséhez szük­séges új balatoni nádminő­sítési térkép, amely várha­tóan ősztől lesz hatályos, év végéig pedig megszületik az első balatoni nádgazdálkodá­si terv. Csonki István, a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság vezetője elmondta, ad­dig a 2012-es térkép alapján adják ki a hatóságok a kikö­tő, partvédőmű, strand körü­li és más, nádast érintő tevé­kenységhez az engedélyeket. Nyár végén Füreden, Siófo­kon és Keszthelyen lesz egy egyeztetés az önkormányza­tokkal, amelyen még várha­tók némi pontosítások. MW A többletköltségeket nem háríthatják tovább Fotó: Shutterstock Félő, hogy az italautomaták negyede eltűnik a piacról Csatlakozni kell a NAV-hoz ONLINE KASSZÁK 35 ezer étel­és italautomatát kell sürgősen online bekötni az adóhivatal­hoz (NAV), a jövő hétfőig pedig a Magyar Postával kell szer­ződést kötni - emlékeztetett Szöllősi Balázs, a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség el­nöke. A InfoRádióban elmond­ta, most azért küzdenek, hogy elegendő legyen július végéig a Magyar Postánál csak az ital­automatákat üzemeltető cége­ket és az automaták főbb adata­it regisztrálni. „Azt gondolom, ezt meg fogjuk tudni csinálni - jelentette ki. - Arra viszont semmi esély, hogy automatán­ként, protokollonként külön­böző hozzájárulásokat mellé­kelve adjuk le az adatokat, ez életszerűtlen feltétel.” Az el­nök még nem nyert betekin­tést a támogatási rendeletbe. „Ezért nem tudjuk ponto­san, milyen felté­telekkel juthatnak hozzá a működte­tők a berendezésekhez, kire és milyen feltételekkel vonatkoz­nak azok a támogatások, ame­lyek segítenék az online eszkö­zök elhelyezését” - fejtegette. A törvény ötezer forintos ha­vidíjat is előír, amelyet gépen­ként kell fizetni, ez azonban az elnök szerint nonszensz. „Egy cipőbolt, egy pékség a pénz­tárgépéből kimenő adatainak továbbításáért 1500 forintot fi­zet. Az automata - amelynek a forgalma jó, ha egy átlagos kiske­reskedelmi egység forgalmának az egy százalékát el­éri havonta - nem képes megfizetni ötezer forin­tot, ez egy életképtelen gondo­lat” - érvelt. Balázs szerint a legnagyobb probléma a mun­kahelyeken, a gyárakban fel­állított italautomatákkal lesz. Itt lehetetlen, hogy az üzemel­tetők ráterheljék a fogyasz­tókra a megnövekedett költ­ségeket. Egy italautomata át­lagos árrése ugyanis nem fel­tétlenül éri el a tízezer forin­tot. Ebből kellene ötezret kifi­zetni arra, hogy az adatok el­jussanak a NAV-hoz. Ezenfelül minden évben az automatákat ellenőrző felügyeleti szolgálta­tói díjat is fizetni kell gépen­ként. A szakszövetség elnöke úgy látja, az automaták egynegye­de az említett pluszkiadások miatt biztosan el fog tűnni. Az sem kizárt, hogy a meg­maradó berendezések árai „az egekbe fognak szökni a mos­taniakhoz képest” - közölte Szöllősi Balázs. MW Hétfőig a pos­tával is szer­ződniük kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom