Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-27 / 173. szám
2017. JÚLIUS 27., CSÜTÖRTÖK 12. MEGYEI KÖRKÉP A templomi prédikáció során érzékelhető, hogy én hiszek, és aki hallgat, hisz Aki megtanul imádkozni, az egyben megtanul szeretni is A sióagárdi származású szerzetes - a sümegi ferences rendház főnöke -, Barsi Balázs a nyári szabadságát minden évben szülőfalujában tölti. Misézni is szokott, s olyankor megtelik a helyi templom. Wessely Gábor szerkesztoseg@mediaworks.hu SIÓAGARD Mint minden nyáron, most is szülőfalujában, Sióagárdon tölti a július végét Barsi Balázs. A sümegi ferences rendház főnöke vérbeli hithirdető. Az általa celebrált misék mindig telt házasak. Nehéz megfogalmazni, hogy miről is beszél, mert mindenről. Személyes élményekkel gazdagodva tér haza, aki hallja. Most vasárnap a párbeszéd fontosságával indította mondandóját. Párbeszéd a családon belül és párbeszéd Istennel. Mert vannak problémák, amelyek nem tisztázhatók úgy, hogy egyedül gondolkodunk, töprengünk rajtuk. A hívő ember sosincs egyedül. A magány csak az üres ember számára elviselhétetlen. A feleségnek, a férjnek is arra kell törekedni, hogy ne csak egymás magányának érzéstelenítőszerei legyenek! Pilinszkyt idézte, aki szerint van egy réteg az emberben, amely társulásképtelen, ám az sem a magány helye. Az Istennek van fenntartva. Az ima is úgy az igazi, ha beszélgetünk Istennel. Az emberi élet párbeszédes létforma. Az imádság lelke a szeretet lelke. S aki megtanul imádkozni, az megtanul szeretni. A mise után interjút adott Barsi Balázs.- Sűrű a nyara?- Mindig sok helyre hívnak. Lelkigyakorlatokat tartok, először most Kőszegen, aztán máshol is. Örökké készülök a beszédekre, ez az én életem. Munkának is lehet nevezni. De én úgy érzem, ez talán annál több...- A világi dolgokkal van ideje foglalkozni? Például a migránsüggyel? Más a pápa és más a politikai vezetők véleménye, már Olaszországban is.- Nem alakítottam ki erről külön álláspontot. Papként meggyőződésem, hogy a szentatya a teológiában tévedhetetlen Ám ez nem teológiai kérdés. Egyszerű polgárként úgy látom, hogy a pápa a humanitárius szempontot hangsúlyozza, de nem veszi észre a többit. A köztársasági elnökkel, Áder Jánossal értek egyet, aki világosan megmondta: ez gazdasági, menekültügyi, biztonságpolitikai és humanitárius kérdés egyszerre. Az igazságtalanul üldözött menekülteket, akár keresztények, akár nem, természetesen be kell fogadnunk. De ha valaki nálam akar lakni, s azt se tudom, kiféle, miféle, nem kopog, hanem beugrik az ablakon, ha étellel kínálom, nem kell neki, mást akar velem főzetni, akkor azt mondom: álljon meg a menet! Én Strasbourgban írtam annak idején a disszertációmat, és kényesen ügyeltem arra, hogy mindig nálam legyen az útlevelem, s igazolhassam, hogy ki vagyok. Itt viszont nem nagyon tudjuk, hogy ki kicsoda.- Könyvei is jelentek meg. Melyik a hatásosabb közlésforma: a szó vagy a betű?- Igehirdető vagyok. A beszédhez értek elsősorban. Könyveim közül egyedül a Krisztus békéje, ami eleve írásos mű, egy naplótöredék a szerzetesi életről. A többi az elhangzott beszédeimből való válogatás. A prédikáció közvetlen kapcsolat. Mikor prédikálok, sok mindent megérzek és megértek, jobban, mint azelőtt. Ez magnófelvételről legépelve soha nem olyan hatásos, mint eredetileg volt. Hiányoznak belőle a félszavak, a hangsúlyok, a csendek. A csendnek óriási szerepe van a beszédben. A templomi beszéd és a beszédes csend érzékelteti, hogy én hiszek, és érzem, hogy aki hallgat: hisz. Itt egy olyan kommunikáció történik, melyben jelen van Isten lelke. Az írónak, a költőnek magányra van szüksége, hogy belülről kiszakadjon, s úgy érintkezzen minden emberrel. Nem látja az olvasót, úgy kell megérintenie. Ez is nagyon nehéz. Az író, ha magáról ír, az is közérdekű kell, hogy legyen. A pap is akkor prédikál jól, ha magáról beszélve sem egyéni dolgokról szól. Sokszor a beszédre készülve, sőt, a beszéd közben világosodik meg előtte az adott probléma lényege, és azt osztja meg a hívekkel. Közli az örömét, hogy eloszlott a sötétség. Tehát úgy vagyunk pásztorok, hogy bárányok is vagyunk. Hitszónok és kétszeres díszpolgár Barsi Balázs 1946-ban született Sióagárdon. (Eredeti neve Teixler István.) A ferences rendbe 1964-ben lépett be; Esztergomban volt novícius. (Rendbeli neve Balázs.) Elvégezte a Ferences Hittudományi Főiskolát, s ezzel párhuzamosan magyar-orosz szakos tanári diplomát szerzett az ELTE-n. Örökfogadalmat 1968-ban tett, pappá 1971- ben szentelték. Esztergomban gimnáziumi tanárként és novíciusmagiszterként tevékenykedett, közben - 1980-82-ig - biblikus tanulmányokat foly-Barsi Balázs ferences szerzetes, a falu szülötte misézett a sióagárdi templomban A szerző felvétele- Önről viszont tudják, hogy kicsoda, özönlenek a miséire. Kevés a pap, kevés a jó pap.- Kevés a hívő, kevés a jó hívő. Itt most tele volt a templom. De nem csak helybeliekkel. Kis falvakban tízen-húszan járnak misére. Kell-e oda pap? Jó megoldás, ha a hívek besegítenek a tennivalókba, de ne játsszák a papot! Olyasmiben vegyenek részt, például a villanyszerelésben, a könyvelésben, amihez a lelkipásztor nem ért. S így mentesülve ezektől, a pap az igének, a szentségeknek és az embereknek élhet. tatott és ledoktorált a Strasbourg! egyetemen. A novíciusok felkészítését 1993-1997- ig Szécsényben folytatta, azt követően Sümegre került, s az ottani rendház vezetőjeként lelkigyakorlatos központot hozott létre. Jeles hitszónok, számos elismerésben részesült, Sióagárd és Sümeg díszpolgára. Műfordításait, társszerzőkkel jegyzett publikációit is beszámítva több mint hatvan kötete jelent meg. Ezek többsége válogatott beszédeit, elmélkedéseit tartalmazza. A menekültügy nem csak humanitárius kérdés A diákok nemzeti öntudatát erősítette a kirándulás Határtalanul Erdélyben Folyamatosan kell irtani a parlagfüvet APARHANT A helyi általános iskola 2016-ban Csodálatos Erdély címmel pályázott a Határtalanul! program részeként. A hetedik osztályosok tanulmányi kirándulása konzorciumban valósult meg: három intézménnyel, a györei, a mórágyi, illetve a cikói általános iskolákkal közösen. Az utazásra június 3. és 5. között került sort, Torockó és környéke helyszínnel a középpontban. Június 4-e a nemzeti összetartozás napja, melynek méltó és szívbe markoló ünneplése volt az erdélyi helyszín. Negyvenhat tanuló öt kísérőtanár részvételével három nap alatt járta be - többek között - Nagykárolyt, Érmindszentet, Zilahot, Kolozsvárt, Nagyenyedet, Aradot és a hatalmas élménynek számító Tordai-hasadékot és sóbányát. A magyar diákok megtapasztalhatták a határon kívüli ételek ízvilágának sokszínűségét és a kimagasló vendégszeretetet. A gyerekek nemzeti öntudatának erősítése volt a kirándulás elsődleges célja, amelyet a három nap - feszített tempója és extrém programgazdagsága mellett - alatt teljes mértékben sikerült megvalósítani. B. L. Maradandó élményt adott az út a diákoknak Beküldött kép TOLNA MEGYE A földhasználóknak és a földtulajdonosoknak június 30-ig kellett az ingatlanjukon megakadályozniuk a parlagfű-virágbimbó kialakulását, és ezt az állapotot a vegetációs, időszak végéig kötelesek fenntartani. A határidő után a védekezések ellenőrzését, illetve a fertőzött területek felmérését külterületen a Járási Hivatalok Földhivatali Osztályainak mezőgazdászai végzik - tájékoztatott a Tolna Megyei Kormányhivatal. A kötelezettség elmulasztása esetén - a parlagfűvel fertőzött területek ismeretében - a területileg illetékes kormányhivatal járási hivatalának növény- és talajvédelmi osztálya, belterület esetén pedig a település jegyzője közérdekű védekezést rendel el, amit azonnal végre kell hajtani. Ä közérdekű védekezés elrendelése mellett a növényvédelmi hatóság bírságot szab ki azzal szemben, aki a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja. A bírság mértéke a fertőzött terület méretétől függően 15 ezer forinttól ötmillió forintig terjed. A közérdekű védekezések teljes költségét a földhasználó, földtulajdonos köteles megtéríteni. H. E.