Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-04 / 153. szám

2017. JÚLIUS 4., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Mint a fagyiból, kánikulában fogy belőle a legtöbb Itt a hazai dinnye, mézédesen az igazi Idén a szokásos időben, jú­nius végén jelent meg a pia­cokon a hazai dinnye, igaz, akkor még csak a fóliasát­ras. E héten viszont már a magyar szabadföldi is a bol­tokban van. A termés kiváló­nak ígérkezik, de a felvásár­lási árakkal máris gond van, állítják a termelők. Mauthner Ilona Uona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Szedres, Paks és Tengelic környékén nagy kul­tusza van a dinnyének. A gaz­dálkodók többsége évtizedek óta próbál ebből itt megél­ni. Az országban tavaly 5550 hektáron termeltek dinnyét, a legnagyobb területek Dél-Bé­késben találhatók, emellett a szabolcsi, a hajdúsági, a he­vesi, a jászsági és az ormán­sági területek jelentősek még. A Magyar Dinnyetermelők Or­szágos Szövetségének adatai alapján növekedett a dinnye­termelési kedv. A dinnye ter­melési költsége jelenleg 1,5— 1,7 millió forint hektáronként. A termesztés költségei egy év alatt óriási mértékben növe­kedtek, de a gazdák minden gond ellenére bizakodók, hi­szen a hazai dinnyének nincs párja, és ez részben a magyar klímának köszönhető. Az éj­szakák hűvösek, a nappalok meg forrók. Idén július elejé­től immár folyamatosan meg­vásárolható a hazai görögdiny­­nye, felváltva ezzel a görög és az olasz termést. Hosszú nyárban bíznak Először az úgynevezett sá­torban nevelt dinnyével jöttek ki a piacra a hazai termelők, mondta Mészáros B. Zoltán szedresi termelő, aki édesap­jával 14 hektáron termel diny­­nyét. Szép a termés, nagyon jó ízűek a korai fajtájúak. Szek­­szárdon két helyen, Várdom­bon és Pakson egy-egy helyen árusítanak, emellett a keres­kedőknek is szállítanak. Ab­ban bíznak, hogy szép, hosz-Mészáros B. Zoltán területén is már beérett a hazai görögdinnye Fotó: Makovics Kornél szú, meleg nyár lesz és a diny­­nye szezonja is elhúzódik legalább augusztus végéig. Az időjárás eddig kegyes volt. Az aszály és a nagy meleg a többi növénynek ugyan nem használt, de a dinnyének na­gyon kedvezett, hiszen a gaz­dák mindenhol öntözik ma már ezt a növényt.- Három hete még egy ki­ló görögdinnyéért 500 forin­tot fizettek a vásárlók, az volt az import dinnye vége, most, hogy bejött a hazai, ami sok­kal zamatosabb az import­nál, egyből visszaesett az ára, mondta Mészáros B. Zoltán. Jelenleg a felvásárlók ugyan­is kilójáért 100 forintot adnak a sárga, 120-at a görögdinnyé­ért. A nagybani piacon is ha­sonló a? áru. Szabott ár az uniós piacon Az uniós nagybani piacok többségén, így a bécsi nagyba­ni piacon is úgynevezett sza­bott heti árak vannak. Nem a kereskedők döntik el aznap, A magyarok a nagyot szeretik Milyen a jó dinnye? - kérdezi a vásárló gyakran a kereskedőt. Csak kevesen árulják el, mit is keli nézni a gyümölcsön. Elő­ször is a színét. A csíkos fajtá­nál, ha a sárga szín túl élénk, akkor még nem elég érett, ha a kacs vágása már beszáradt, az azt jelenti, hogy nem friss a dinnye. Bár erre is van meg­oldás: a szemfüles kereskedő nagyobb kacsot hagyat a diny­­nyén és ahogy telik az idő, min­dig friss vágást ejt rajta. Leg­többen az ovális alakú, nagy­méretű, 6-10 kilós dinnyéket keresik. Ezzel szemben a kül­földi vásárlók kizárólag a 3-4 kilogramm körülit (hűtőmére­tűt), érdekesség, hogy a kisebb méretű dinnyéket a magya­rok szinte alig veszik. Azt gon­dolják, az nem elég érett, nem elég édes. A dinnyében sok ka­­rotin található, amely a szerve­zetben A-vitaminná alakul, és sok benne a B6-vitamin, nia­cin, folsav, vas és mangán. hogy mennyiért vásárolnak. A szabott árakat ellenőrzik, aki ezt megsérti, azt több ezer eu­­róra büntetik, illetve adott hó­napra kitiltják a piacról. A sza­bott árak teszik kiszámítható­vá a termelést, és ez akadá­lyozza meg azt, hogy tönk­remenjenek a gazdálkodók. Egyelőre ezt a hazai nagyba­ni piacokon még nem vezet­ték be. Ellenállóbb fajták vannak A dinnye érzékeny a talaj­ra, a hőmérsékletre és a ke­zelőszerekre, ezért kísérletez­nek ellenállóbb fajták előállí­tásával. Az egyik ilyen példa, amikor tök alanyba oltják be a dinnye hajtását. Az eljárás költséges és munkaigényes, a tapasztalatok alapján még­is érdemes próbálkozni. Az új növény kevésbé érzékeny a hi­degre, és folyamatosan ültet­hető ugyanarra a helyre. Nagy gond ugyanis, hogy a dinnye termőterületét évente cserélni kell(ene), ugyanis ez az egyik feltétele annak, hogy szép és bőséges termésnek tudjon örülni a gazdálkodó. A gyümölcs ára Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu Nem értem ezeket a termelőket, egy hét alatt akarnak milliomosok lenni, mondta morgolódva egy idős asz­­szony, aki azon morfondírozott, hogy miért olyan drá­ga a dinnye. Az eset tavaly történt, dinnyeszezonban, akkor éppen kilójáért 120 forintot kértek. A termelő hosszan tudta volna magyarázni - ha a néni meghallgatta volna -, hogy már kora tavasszal elkezdődik a dinnyével a munka, palántáz­­ni kell, átültetni, fóliázni, majd kapálni, öntözni, idegesked­ni a tavaszi fagyok miatt, majd azért, hogy az import meny­nyire töri le az árakat. Amíg a külföldi, kényszerérett, he­teket utazgató dinnye kilójáért 400 forintot kér a kereske­dő, senki nem reklamál, hát istenem, ennyi. Az veszi meg akinek van rá pénze, mond­ják. De amikor már itt van a jóval olcsóbb (és jóval fino­mabb) hazai, akkor már min­denki részt akar belőle, ezért volt mérges az idős asszony. Ezen a héten ismét elkezdődött a magyar dinnyék árusítá­sa. Végre a kényszerérett helyett az ízletes hazai közül válo­gathatunk. Ennek ellenére az ára egy hét alatt esett 350-ről 190 forintra. Vajon ki dönti el, hogy mi mennyit ér, ki dönti el, hogy a magyar termelőnek elég ennyi pénz is? A gazdák azt állítják, a legnagyobb baj az, hogy nincs ösz­­szefogás közöttük. Ha jó a termés, mindenkinek sok van be­lőle. A termelő megijed, hogy a nyakán marad, ezért aláígér a másiknak. így nyomják le saját maguk az árakat. Ez a ma­gyar valóság. Ha jó a termés, mindenkinek sok van a gyümölcsből Tolna megyeieknek is jut a forrásból TOLNA MEGYE A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigaz­gatóság elbírálta, a főigazga­tó pedig jóváhagyta a bírá­ló bizottság önkéntes mentő­­szervezetek idei támogatásá­ról szóló javaslatát, így százki­­lenc szervezetnek jut támoga­tás. A kedvezményezettek kö­zött van hat Tolna megyei mentőcso­port: a dunaszent­­györgyi, a csikós­­tőttősi és a gyön­­ki települési men­tőcsoport, a Kop­pány Járási Mentő­­csoport Tamásiból, a Gemenc Önkén­tes Mentőcsoport és a Kajdacsi Önkéntes Mentőszervezet. Ők több mint hárommillió forint értékben nyertek védőeszközt, védőruházatot, valamint tech­nikai eszközöket - tudtuk meg Boros Brigittától, a Tolna Me­gyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság szóvivőjétől. Hozzátet­te: a katasztrófavédelem rend­szerében évről évre egyre fon­tosabb szerepet kapnak az ön­kéntes szervezetek, a tűzoltó egyesületek és a mentőszerve­zetek. Utóbbiak megalakítása öt évvel ezelőtt kezdődött, köz­ponti, megyei, járási és telepü­lési szinten is minősített csa­patok támogatják a hivatásos katasztrófavédelmi egységek munkáját. Ennek érdekében - pályá­zatok útján - védő­­felszerelésekkel, eszközökkel látják el a mentőszerve­zeteket, támoga­tást nyújtanak a működési költsé­gek finanszírozá­sához, a tagok oktatásához. Jelenleg országosan több mint tizennyolcezer önkéntesre le­het számítani. Tolna megyében egy me­gyei, hat járási és tizenhá­rom települési mentőcsoport alakult az elmúlt évek során. Tavaly két alkalommal volt szükség kutató-mentő felada­tok ellátására. H. E. Egyre fonto­sabb szere­pet kapnak az önkéntes szervezetek Nyolcadik alkalommal találkoztak Pakson a harmonika szerelmesei Zenék klasszikustól a slágerekig Elesett a kerékpárral, megsérült PAKS Jovica Djordjevicsnek, az osztrák Gustav Mahler és a bécsi Prayner Konzervató­rium tanárának koncertjé­vel vette kezdetét a nyolca­dik Paksi Harmonika Fesz­tivál. A rendezvény kereté­ben három helyszínen vehet­tek részt koncerteken az ér­deklődők. A már említett ko­molyzenei estnek az Erzsébet Nagy Szálloda adott otthont. A második napon a Paksi Vá­rosi Múzeumban vendégeske­dett a program. Itt nagy siker­rel lépett fel a „Te vagy a nap­fény, te vagy a nyár,, című mű­sorával az ukrán Musical So­uvenir együttes. A műsorban A program záró koncertjének egyik pillanata A szerző felvétele olyan népszerű slágerek is fel­csendültek, mint a „0, Sole Mio” és a „Padam, padam”. Jó alkalom volt ez a koncert ar­ra is, hogy megismerkedjenek az érdeklődők a tipikus népi hangszerekkel, a balalajkával és domrával. A záró alkalmat a Csengey Dénes Kulturális Központban tartották. Orosz Zoltán és Ba­rátai Örömzene című műsora egyebek mellett azért is kü­lönleges volt, mert ebben a felállásban először játszottak. A kiváló harmonikaművészt Horváth Kornél ütőhangsze­reken és Lattmann Béla basz­­szusgitáron kísérte. V. T. ŐCSÉNY Elvesztette az egyen­súlyát és elesett az a nő, aki kerékpárral haladt július 2-án 17 órakor egy földúton. A bi­ciklis az esés következtében súlyosan megsérült, a men­tőszolgálat munkatársai kór­házba szállították. A közlekedési balesetek je­lentős része azért követke­zik be, mert a járművezetők nem az út- és látásviszonyok­nak megfelelően közlekednek. Nem elég betartani az adott útvonalra érvényes sebesség­­korlátozást, fontos, hogy min­dig az aktuális útviszonyok­nak megfelelően közlekedje­nek, közölte a rendőrség. 1.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom