Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-15 / 163. szám
/ 4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JÚLIUS 15., SZOMBAT Saját kötetek, antológiák és újságcikkek ezrei jelentik az életút mérföldköveit Tehetségek találkozása egy évente megjelenő antológiában A Rozsdaszínű álomvilágot összegzésnek szánta Wessely Gábor Fotó: Makovics Kornél Humanista, természet- és művészetkedvelő Huszonnégy év, negyvennégy könyv a polcon. Húsz kötetben saját írások sorakoznak, és megjelent a huszonharmadik Kézjegy antológia. A plusz egy kiadvány a Sintértelep címet viselő füzet, ami az egyesület megalakulásának évében jelent meg. Több ezer cikk, mintegy negyven újságban. Wessely Gábor munkásságát fémjelzik a fenti számok. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu TOLNA Wessely Gábor az idén lesz hatvanéves. A számvetés még korai lenne, de az eddigi pályafutása összegzésre érdemes. Azzal a meglepő kijelentéssel kezdi a beszélgetést a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubjának elnöke, lehet, hogy az idei az utolsó antológiájuk. Annak idején nem tervezett rövid távra, mert azt mondta, hogy huszonöt évig lesz egyesületi elnök, s ez az intervallum hamarosan lejár, az utánpótlás pedig nem mutatkozik. Az egyesület alapító ülésére 1993 április 22-én Csányi László irodalmár, szerkesztő temetéséről ment Wessely Gábor. Az akkor még városi egyesületet tizenketten alapították, egy évvel később, amikor 1994 áprilisában megyeivé váltak már húsz tagjuk volt. Jelenleg negyvenen jelennek meg évről évre az antológiában. Tolna megye igen nagy, a Kézjegy pedig interkontinentális egyesület, mondhatnánk némi humort sem nélkülözve, ami Gábortól sem áll távol, hiszen hajdan még a humorfesztiválon is indult, és el is jutott a középdöntőig. Akkoriban ismert vicclapokban rendszeresen jelentek meg írásai. Az egyesületnek pedig van még Új-Zélandon élő tagja is: Gyöngyösi Imre, aki Tolnán született, és 1956-ban ment el Magyarországról. Tíz-tizenöt évig dokkmunkás volt, manapság internetes felületeken klasszikus költeményeket, például szonetteket ír. Czirok Ferenc darukezelő az atomerőmű építkezésén dolgozott, jelenleg Németországban él. Abban nem tudunk megállapodni, hogy a megjelenő szerzők között hány író és költő van, de az bizonyos, hogy valamennyien önkifejezési igényből teszik közzé munkáikat, alkotásaikat. Sajnos manapság kevesen olvasnak, még kevesebben kortárs magyar irodalmat, kérdés tehát, hogy kinek szólnak ezek az írások. A lemondóban lévő, bár egyáltalán nem csüggedő egyesületi elnök, úgy is, mint újságíró kolléga, akként fogalmazott igen szemléletesen, hogy manapság nézőkké lettek az olvasók. Tévét, videót néznek, internetet böngésznek. Még az sem elképzelhetetlen, hogy a Kézjegy antológia is az internetre költözik. Hagyomány, hogy minden évben egy-egy neves szerzőt kérnek fel az előszó megírására. Az elsőt Lázár Ervin írta, aki azt mondta, hogy ebben, illetve az ilyen egyesületekben az a jó, hogy egymás olvasóivá is válnak, mesélte Wessely Gábor. Hozzátette, hogy amikor a pesti antológiákat, folyóiratokat böngészi, gyakran az a gyanúja támad, hogy legalább 8-10 hasonló tehetségű ember van a tolnai tollforgatók között is, mint akik a budapestiekben megjelennek. A kérdésre, hogy mi a foglalkozása, azt válaszolta, hogy legutóbb június 30-ig volt földmérő Szolnokon, Pakson, majd egy szekszárdi cégnél. Ez az eredeti foglalkozása, s tíz évig folyamatosan ezt a munkát végezte. Utóbb pedig, amikor elege lett a földmérésből, elment újságírónak, amikor azt Wessely Gábor, mérnök, író, újságíró Szolnokon született 1957. november 5-én. A földmérési főiskolát Székesfehérváron végezte, majd tíz évig a szakmájában dolgozott. A rendszerváltáskor lett hivatásos újságíró, elvégezte a Bálint György Újságíró iskolát. Tolnára nősült 1986-ban, felesége Ábrahám Erzsébet tanítónő. Három gyermekük született: Viktória (1987), András (1991), Dorottya (1993). A Tolnai Népújság alkalmazásában kétszer állt (1989- 1995-ig és 2006-2012). Dolgozott városi, megyei és országos napi-, heti- és havilapoknak. Több ezer cikke jelent meg mintegy negyven újságban. Publikált folyóiratokban, antológiákban, és néhány évig saját lapokat is működtetett (Mentsvár, Csendes Sakál). Hitgyakorló katolikus, a KDNP és a KÉSZ tagja. Humanista, természet- és művészetkedvelő. Három újságírói szakmai díjban részesült: Grafit-díj (1991), Csányi-plakett (2002), Az Év Tolna Megyei Újságírója (2008). elégelte meg, visszament földmérőnek. A legutóbbi kirándulás az eredeti szakmába érdekes tapasztalatokkal járt. Szakmailag azért, mert sokat fejlődött azóta a technika a földmérésben éppúgy, mint az újságírásban, ahol a mechanikus írógépektől eljutottunk a mai rendszerekig. Másrészt a terepen járva azzal kellett szembesülnie, hogy mennyire szennyezett a települések külterülete. Húsz-harminc évvel ezelőtt még csak elvétve volt eldobva egy-egy tejeszacskó az árokparton, manapság pedig tonnányi a szemét a városok határában. Autógumiktól a mosógépekig mindent kidobálnak az emberek a természetbe, holott ennyi erővel elvihetnék a hulladéklerakóba is. Legutóbbi saját könyvét, a Rozsdaszínű álomvilágot öszszegzésnek szánta, amelybe régi írásokat is beválogatott. A könyvnek „tűrhető sikere van”, tette hozzá. Érdekes, hogy ebből a könyvéből is többet tudott eladni Budapesten, mint itthon, Tolna megyében, ahol nemcsak a neve, hanem a személye is ismert. Minden soromat vállalom, fogalmazott Wessely Gábor hozzátéve, hogy amikor katonaidejét töltötte, trágár versekre volt igény, és ezeket természetesen nem tenné közszemlére, mint ahogy akkor sem tette. Rengeteg olyan munka van az egyesülettel, amire nem is gondol az ember és amit Gábor már kiráz a kisujjából, s természetesen (?) ingyen csipái. Ilyen a pályázatírás, a pályázati elszámolás, az éves jelentés, az adóbevallás, a KSH jelentés, a könyvelés. Családi helyzete sem egyszerű, kijut neki a házimunkából is, ugyanis feleségét húsz éve leszázalékolták, de - mint mondta - szeret dolgozni. A kerti munkát éppoly szívesen csinálja, mint az írást, szerkesztést. Összegzésképpen úgy fogalmazott: Szeretnék valamit hagyni magam után. A kerti munkát éppoly szívesen csinálja, mint az írást, szerkesztést Falunapot tartottak Murgán MURGA Falunapot és elszármazottak találkozóját tartottak nemrégiben Murgán. Felki Márton polgármester elmondta, a gyerekeket többek között egész nap légvár, trambulin és arcfestés várta, a kulturális programokat pedig délutánra szervezték. Felléptek a tolnai nyugdíjas klub tagjai, Sebestyén István székely mesemondó, valamint Kovács Gergő énekes adott műsort, este pedig tűzijáték borította fény- és színárba az eget. A program részeként kiállítást nyitottak meg Pete Jánosné csuhé munkáiból, valamint Zsinkó Jánosné foltvarró munkáiból. H. É. > M VASARN/VÍ’ • • // y > > AJANLÓ A REGGEL KŐVETKEZŐ SZÁMÁBÓL Egész állatfajok tűntek el A Föld biológiai rendszere közveüen veszélyben van, küszöbön a következő tömeges kipusztulási hullám - írják kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában. Egész helyi fajpopulációk pusztultak el az elmúlt évtizedekben. PANORÁMA Horváth Éva falási rohamokkal küzdött Egy hónappal azután, hogy életet adott a kisfiának, bikinis fotókon mutatta meg bomba testét a korábbi modell, Horváth Éva. Bár szerinte van még rajta fölösleg, most a szoptatást fontosabbnak tartja, mint a fogyókúrát. SZTÁRVILÁG Szőnyi Ferenc nem adta fel Szőnyi Ferenc nyerte meg a Himalájában rendezett The Hell Race ultramaratont: 113 óra alatt teljesítette a 480 kilométeres távot. A futóknak itt nemcsak a kilométerekkel, de a 4000 méteres magassággal is meg kellett küzdeniük. INTERJÚ Bállá Géza, a kadarka királya Az 1990-es évek végén a Ménesi borvidéken egy erdélyi magyar borász azt a nemes célt tűzte ki maga elé, hogy felkutatja a híres kadarka kiónjait, és életet lehel beléjük. Bállá Géza neve azóta összeforrt a minőségi kadarkávaL interjú Tatár Csilla nem sportolhatott Tatár Csilla élete legboldogabb időszakát éü. Bár akadtak hullámvölgyek, a fiatal édesanya eldöntötte, hogy nem foglalkozik a rosszalló tekintetekkel, és csak a saját életfelfogása szerint fog élni. Ráadásul orvosa még el is tiltotta a sportolástól. SZTÁRVILÁG