Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-12 / 160. szám

2017. JÚLIUS 12., SZERDA GAZDASÁG y Az áruházlánci alkalmazottak levélben kérik a kormányzat beavatkozását Sosincs elég pénztáros az áruházamban! A múlt hétvégén egy budapesti Tesco áruház előtt tüntettek az áruházi dolgozók Fotó: MTI Az áruházi dolgozók a kor­mányhoz fordulnak, így is­mét napirendre kerülhet a kötelező minimumlétszám előírása a kiskereskedelmi üzletekben szeptemberben, a fokozódó munkaerőhiány miatt a folyamatosan bővülő eladások során ugyanis aka­dozhat az ellátás a napi fo­gyasztási cikket kínáló lán­coknál. Az Országos Keres­kedelmi Szövetség elutasít­ja a kötelező létszámkvóta bevezetésének a tervét. Mediaworks-összeálítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu KERESKEDELEM Az ősszel nem­csak a cégek által az idén meg­valósított ágazati bérrendezés, hanem a kiskereskedelmi egy­ségekben jellemzően foglal­koztatott létszám felülvizsgá­lata is napirendre kerülhet a kormánynál - értesült a Ma­gyar Idők. A szakmai egyezte­téseket követően már szeptem­berben javaslat születhet arról, milyen piaci intézkedéssel se­gíthetik a hiányzó munkaerő miatt kritikus helyzetbe ke­rült áruházi dolgozókat, akik a múlt hétvégén első alkalommal a Tesco áruházlánc elé szerve­zett demonstráción (a Metro, il­letve az OBI áruházlánc dolgo­zói is képviseltették magukat) hívták fel a figyelmet a nyomott bérek és az alacsony létszám miatt kialakult feszültségre. Egy tárcaközi javaslat több­ször is előkerült a piacvezető kereskedelmi cégek által éve­kig mesterségesen alacsonyan tartott fizetések következtében kialakult munkaerő-elvándor­lás kapcsán: a napi fogyasztá­si cikkeket árusító vállalatok­nak meghatároznák, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekben 70 négyzetméterenként legalább egy dolgozónak a vásárlók ren­delkezésére kell állnia. Az indoklás szerint a fo­gyasztóvédelmi szempontból megfelelő dolgozói létszám meghatározása főképp a nem­zetközi és hazai cégek által működtetett hiper- és szuper­marketekben, diszkontokban biztosíthatná a megfelelő ellá­tási színvonalat. „Levélben fordulunk Lázár lános Miniszterelnökséget ve­zető miniszterhez, amelyben a mintegy 250-300 ezer érin­tett áruházi alkalmazott nevé­ben arra kérjük a kormányt, hogy sürgős intézkedéssel avatkozzon bele a kiskereske­delemben elmérgesedett mun­kaerőhelyzetbe” - nyilatkozta a Magyar Időknek Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgo­zók Független Szakszerveze­tének elnöke. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszerveze­tének alelnöke, Buday Pálné jelezte, hogy a reprezentatív ágazati szakszervezet is csat­lakozik a levél aláíróihoz. Bubenkó szerint az ősszel várhatóan tovább nő a lakos­sági fogyasztás, amelynek ki­szolgálására már most sincs megfelelő állománnyal felké­szülve több áruházlánc. A dol­gozók leterheltsége 40 száza­lékkal nagyobb az átlaghoz képest, egy ember kettő mun­Újra boltzárat kezdeményeznek Újabb aláírásgyűjtésbe kezd­tek a dolgozók, akik szeret­nék, ha az érdekvédők azt is kezdeményeznék a kormány­nál, hogy vegye fontolóra a va­sárnapi munkavégzés tilalmá­nak ismételt bevezetését a kis­kereskedelemben - közölte a Kereskedelmi Dolgozók Füg­getlen Szakszervezetének el­nöke. Bubenkó Csaba szerint igaz ugyan, hogy a vásárlókat megosztotta a plázák, áruhá­zak bezárása a hét utolsó nap­ján, azonban a korlátozás nem okozott veszteséget a kereske­dőknek, a dolgozók viszont ki­számíthatóbb életet élhettek, volt fix pihenőidejük és kevés­bé voltak leterheltek. káját látja el a kasszánál, a raktárban, a bevásárlótérben, a statisztikák szerint az élel­miszerboltokban az idén még kevesebben dolgoznak, mint 2016-ban. Az átlag alatti bé­rek mellett az is fokozta a lét­számhiányt, hogy a láncok a bővülő eladásokat a lehe­tő legkevesebb dol­gozóval, munka­körök összevoná­sával, műszakok megszünte­tésével igyekeztek kiszolgál­ni. Ez a kereskedelmi alkal­mazottak kóros leterheltségé­hez, több területen bérfeszült­séghez, a képzett munkatár­sak elvándorlásához vezetett.- Elutasítjuk a kötelező lét­számkvóta bevezetésének ter­vét, arra viszont nyitottak va­gyunk, hogy szakmai egyez­tetések mentén a kormány­nyal közösen megvizsgáljuk a javaslatokat a létszámkér­dés megoldására - nyilatkoz­ta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint a munkaerő­­hiány az egész nemzetgazda­ságot sújtja, megoldására nem lehet csupán egy ágazatban külön intézkedéseket hozni. A megkezdett já­rulék- és adócsök­kentés folyamatát kedvező iránynak tartják, de továb­bi lépések szüksé­gesek a munkaadók javára. Vámos szerint középtávon a szakképzés átalakítása is se­gíthet a munkaerőhiány keze­lésében, illetve olyan, verseny­­képességet javító lehetőségek, mint az állami támogatás vagy a pályázati lehetőségek a mű­ködési feltételek javítására. Az OKSZ főtitkára elismerte, óriási a fluktuáció az áruhá­zakban, de szerinte nem vár­ható el a cégektől, hogy az elő­irányzott profit terhére emel­jék tovább a fizetéseket. Feszültség az alacsony létszám miatt Még igényelhető a gyermekétkeztetés Csehországban silányabb termékeket találtak Kettős áruminőség ÖNKORMÁNYZATOK Még mindig lehet igényelni a helyi jegyző­nél a nyári gyermekétkeztetést az arra rászorulóknak - hívta fel tegnap a szülők figyelmét az Emmi. Az önkormányzat köteles megszervezni a nyá­ri gyermekétkeztetést, gon­doskodni a hátrányos és hal­mozottan hátrányos helyzetű gyerekek étkeztetéséről, a kor­mány ehhez minden szüksé­ges forrást (6,7 milliárd forin­tot) biztosít - idézte fel az Em­mi. Ingyenes szünidei étkezés­re azok a gyermekek jogosul­tak, akiknek rendszeres gyer­mekvédelmi kedvezmény jár; hátrányos, halmozottan hátrá­nyos helyzetűek. Ez a lehetőség valamivel több, mint 200 ezer gyerme­ket érint, de a szülők igényé­től függ, hogy kérik-e gyer­meküknek az ingyenes étke­zést. Azon szülők, akik mos­tanáig nem tették meg, írás­ban nyújthatják be kérelmü­ket a helyi jegyzőnek. A szün­idei gyermekétkeztetést min­den iskolai szünidő, valamint az óvodai, bölcsődei zárva­­tartás idején is biztosítják. Az őszi tanévtől az évközbeni gyermekétkeztetésre vonat­kozó feltételek lépnek életbe. Az ingyenes gyermekétezte­­tés kiterjesztésével már csak­nem félmillió gyermek ingyen étkezik tanév közben. MW FOGYASZTÓVÉDELEM Német országban és Ausztriában jobb az áruminőség, mint Csehországban, Magyarorszá­gon és Szlovákiában - derült ki abból a nemzetközi össze­hasonlító felmérésből, ame­lyet a cseh mezőgazdasági tár­ca megbízásából készítettek. A vizsgálat egy gyártó kivá­lasztott termékének mind az öt országban azonos lógó alatt árusított termékei­re irányult. 21 élel­miszer és kozmeti­kai termék össze­tételét figyelték. A Mladá Fronta Dnes birtokába jutott adatok szerint 13 termék minősége Németországban és Ausztriá­ban jobb volt, mint a három GABONATERMESZTÉS A magtá­rakba kerülő búza mennyi­sége várhatóan alacsonyabb lesz a múlt évinél a gabona­­termelők jelzéseiből ítélve, de ez csak a kivitel mennyiségé­re van hatással, a hazai keres­letet bőven fedezi a termés - áll a Gabona Control előzetes, a Világgazdaságban megje­lent vizsgálatában. Az aratás a legtöbb helyen még hátravan, de az első minták már beér­keztek a laboratóriumba, aho­vá az elmúlt évek gyakorlata szerint először a jobb minősé­közép-európai országban, öt termék esetében a minőségi eltérés minimálisnak mond­ható, és csak három termék minősége volt mind az öt or­szágban egyforma. „A felmérés kimutatta, hogy az élelmiszerek és más termé­kek kettős minőségének prob­lémája valóban nem kitaláció” - mondta Marian lurecka cseh mezőgazdasági miniszter. Az újság szerint több terméknél vá­ratlanul meglepő eredményeket ho­zott az összeha­sonlítás. Például az egyik német gyártó halhús­­konzervje Németországban 64 százalék, Csehországban pe­dig 50 százalék húst tartalma­get megcélzó gazdálkodók bú­zamintái érkeznek be. Idén az érés utolsó fázisában a kevés csapadék miatt a szemek nem tudtak mindenhol teljesen kifejlődni, így a hektoliter­­tömeg-értékek várhatóan ala­csonyabbak lesznek a tavalyi, 81,2 kilogramm/hektoliter át­lagnál. Ebből az értékből lehet következtetni a búzából nyer­hető liszt mennyiségére. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a fehérje- és sikértarta­lom a kisebb termésátlag mi­att idén kicsit magasabb lesz. zott. Egy másik német cég Ris­­torante pizzájában Németor­szágban 12, Csehországban ó százaléknyi hús volt. A Henkel cég által forgalma­zott Persil mosópor Németor­szágban 17,5 százalék aktív anyagot tartalmazott, míg a cseh piacon forgalmazott azo­nos márkájú termék 13,8 szá­zalékot. A Persil mosóport il­letően Magyarországon volt az aktív hatóanyag aránya a leg­kisebb: 13,4 százalék. „A mo­sópor hatásának méréséhez a termék teljes összetételét kell figyelembe venni, nem pedig csak egy kiválasztott részt” - bírálta a felmérés eredményét a Henkel csehországi képvise­lője. A felmérésbe a termékek árát nem vonták be. MTI/MW (A síkért a vízben nem oldó­dó fehérjék alkotják. Ez ad­ja a tészta térhálós szerkeze­tét, ami lehetővé teszi, hogy a kenyér kelése során képződő szén-dioxid a tésztában ma­radjon, ettől lesz lazább, sziva­csos szerkezetű.) Mivel eddig nem volt csapadékos az ara­tás, nincsenek csírázott sze­mek, az ezt jelző értékek a ko­rábbiakhoz hasonlóan jól ala­kulnak, ami szintén arra utal, hogy az idei búzából jó minő­ségű kenyerek készülhetnek majd. MW HÍREK Őstermelőket ellenőriztek PIACA szabálytalanul értékesí­tő őstermelőkkel szemben köz­­igazgatási hatósági eljárást in­dítanak, a jogsértés súlyától függően 2 hónaptól 2 évig ter­jedő időtartamra bevonhatják a mezőgazdasági őstermelői igazolványukat - közölte teg­nap a Nébih, miután ellenőrzé­seket végzett nagybani piaco­kon. 2017 tavaszán csaknem 4 tonna zöldség és gyümölcs értékesítését tiltotta meg a ha­tóság. Gyakori szabályszegés volt az őstermelői igazolványon nem szereplő termékek érté­kesítése, illetve más terme­lő, kereskedő árucikkének for­galmazása. Volt példa okirat­tal való visszaélésre is, amikor más személy értékesített az át nem ruházható őstermelői iga­zolvánnyal, ezért eljárást kez­deményeztek a rendőrhatóság­nál. Minden piacon hiányosság volt, hogy az árusok nem tün­tették fel őstermelői igazolvá­nyuk számát. MW Támogatás nyelvtanulásra BUDAPEST Nyelvtanulással a boldogulásért címmel hirdet 3,3 milliárd forint keretössze­gű, a középiskolások tanórán kívüli nyelvtanulását segítő pályázatot az Emmi. A prog­ram keretében a középisko­lások az iskolában vehetnek részt külön nyelvórákon, ame­lyeket az iskola nyelvtanárai, illetve felsőoktatási intézmé­nyek nyelvszakos hallgatói tar­tanak nekik. MW Az önkormányzatoknál még jelentkezhetnek a rászorulók Fotó: MTI Több halhús volt a német konzervben Jó kenyér ígérkezik

Next

/
Oldalképek
Tartalom