Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-10 / 158. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. JÚLIUS 10., HÉTFŐ Dömötör: megkönnyítené az EU az illegális bevándorlást Az olasz kormány az idén több mint 200 ezer migráns érkezésével számol Fotó: AFP Lezárhatják a dél-olaszországi kikötőket Budai: „A DK és az MSZP miért védi Czeglédyt?” SZEGED Erős a gyanú, hogy a Czeglédy Csaba által vezetett bűnszervezet különféle szol­gáltatásokat végzett a szoci­alistáknak - mondta tegnap Budai Gyula, miután kiderült, hogy 11 millió forint értékben 1 kilogramm aranyat foglal­tak le egy osztrák pénzintézet széfjéből, amely Czeglédy ne­véhez köthető. A fideszes po­litikus szerint úgy tűnik, az MSZP-ben divat a párt pisz­kos kampánypénzeit ausztri­ai számlákon, titkos széfek­ben tartani. Utalt Simon Gá­bor volt szocialista politikus esetére, aki szintén egy auszt­riai bankszámlán tartotta az MSZP-hez köthető pénzeket. Budai ennek ellenére nem érti, hogy az MSZP és a DK miért védi még mindig az előzetesben lévő ügyvédet. Szerinte fontos lenne tud­ni, hogy Czeglédy biztosítot­­ta-e az MSZP-nek a telefon­központ-szolgáltatást a kam­pányban, illetve az is felve­tődik, hogy a Czeglédy által működtetett diákszövetkezet diákjait erre használták-e fel. A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy hány MSZP-s és DK-s politikusnak van ügyvé­di megbízása Czeglédynél. A hatóságok Czeglédyt, a szombathelyi önkormányza­ti képviselőt és 9 társát 3 mil­liárd forint értékre elkövetett adócsalással gyanúsítják. MW Egyre több európai ország ismeri be, hogy az eddigi migrációs politika elhibá­zott volt - hangoztatta teg­nap Szijjártó Péter külügy­miniszter. Dömötör Csa­ba szerint az új uniós mene­kültügyi intézményt sokkal inkább bevándorlásszervező hivatalnak lehetne nevezni. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST „Magyarország so­sem fogja elfogadni a kötelező betelepítési kvótát, az ország területére illegális bevándor­lók nem léphetnek. Nemcsak mi vagyunk ezzel így, hanem a visegrádi országok is (ame­lyek az EU leghatékonyabb és legszorosabb szövetségét al­kotják), és egyre több európai ország ismeri fel, hogy „az ed­digi migrációs politika elhibá­zott volt” - nyilatkozta Szijjár­tó Péter a Kossuth rádió Vasár­napi újság című műsorában. A külgazdasági és külügymi­niszter kiemelte, ha bárki ösz­­szehasonlítja, hogy mit mond Magyarország két és fél éve a migrációval kapcsolatban, és „mit mondanak most a nyu­gat-európaiak, akkor azt látja, hogy ezek az álláspontok na­gyon közel vannak egymás­hoz”. Szerinte „az elhibázott brüsszeli politika és egyes NGO-k tevékenysége nemcsak Az olasz kormány már a kö­vetkező napokban lezárhat­ja a dél-olaszországi kikötőket a Földközi-tengeren tevékeny NGO-mentőhajók előtt - írta a Corriere della Sera. A hatósá­gok azt akarják elérni, hogy a nagyon súlyos terrorfenyege­tést hozott Európa fejére”, ha­nem rengeteg embert sodort életveszélybe, ugyanis bizta­tást adnak azoknak, „akik az életüket rábízzák az ember­­csempészekre meg a gumi­csónakokra, hogy induljanak migránsokat szállító hajók ne a legközelebbi déli kikötőkben érjenek partot, hanem észa­kabbra, egészen Triesztig, Ge­nováig és Livornóig vigyék az embereket. Az olaszok az idén több mint 200 ezer ember ér­meg a Földközi-tengeren ke­resztül”. Ráadásul ellenőrizet­len módon mindenkit be akar­nak engedni Európába - fűzte hozzá Szijjártó. Az új uniós menekültügyi intézmény létrehozása szem­ben áll a kormány álláspontjá­kezésével számolnak. Egy ko­rábbi felmérés szerint 67 szá­zalékuk nem akarja, hogy to­vábbi migránsok érkezzenek Olaszországba, 61 százalékuk lezárná a kikötőket a migrán­sokat szállító hajók előtt. val, mert megkönnyítené, fel­gyorsítaná a bevándorlást - nyilatkozta tegnap a Minisz­terelnöki Kabinetiroda parla­menti államtitkára a közrádió műsorában. Dömötör Csaba szerint az új uniós menekült­­ügyi intézményt sokkal in­kább bevándorlásszervező hi­vatalnak lehetne nevezni, mi­vel feladata a menekültügyi eljárások gyorsabbá, hatéko­nyabbá tétele, azaz gyakor­latilag megkönnyítené a be­vándorlást. Az államtitkár ki­emelte, hogy a határokat kell megvédeni, Európának ké­pesnek kell lennie a határok előtt megfékezni az illegális bevándorlást. Inkább a segít­séget kell a bajba jutott térsé­gekbe vinni, nem a bajt Euró­pába és Magyarországra hoz­ni. Dömötör szerint szerint az már önmagában beszédes, hogy Niedermüller Péter DK-s európai parlamenti képvise­lő az EP részéről részt vett az egyeztetéseken, a magyar el­lenzéki pártok pedig az elhi­bázott brüsszeli politika tá­mogatói. Példaként említette, hogy Botka László, az MSZP kormányfőjelöltje azt ígérte, elbontják a déli határzárat ha­talomra kerülésük esetén. Az EU a menekülthullámot nem nézi tétlenül - nyilatkoz­ta Johannes Hahn uniós bő­vítési biztos a Kuriernak. Az osztrák politikus szerint, ha az unió nem tett volna intéz­kedéseket, már most is jelen­tősen több menekült lenne a kontinensen. Hahn megérti az európaiak igényét, hogy a menekültkérdésben mielőbbi megoldást érjenek el, szerin­te azonban ez nem lehetséges. Évértékelőt tartottak a határon túliak Nemzetpolitikai fórum MARTOS Az elmúlt egy év kö­zösségeiket és pártjaikat érin­tő legfontosabb eseményeiről számoltak be, illetve céljai­kat és terveiket ismertették a külhoni magyar pártok veze­tői a szerdától vasárnapig tar­tó ötödik Martosi Szabadegye­tem nemzetpolitikai fórumán a felvidéki településen. Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke tegnap kifejtette, hogy a tavalyi tisztújítás után párt­ja „a magyar társadalom szö­vetének erősítése” érdekében még több párbeszédet folyta­tott a helyi magyar közösségi szervezetekkel, a civil szférá­val és az egyházakkal. Kelemen Hunor, a talpon maradásnak, az identitás megőrzésének és újraterem­tésének fontosságát hangsú­lyozta. Az RMDSZ elnöke ar­ról is beszélt, hogy pártjuk minden egyes alkalommal rá­mutat: amikor autonómiáról beszélnek, nem Erdély elsza­­kítására gondolnak, a magya­rokat ennek ellenére tovább­ra is nemzetbiztonsági koc­kázatnak tekinti a románok többsége, ami óriási bizalom­­hiányról tanúskodik a többsé­gi nemzet részéről. Pásztor István, a Vajdasá­gi Magyar Szövetség elnöke elmondta: pártjuk a tavalyi választások után kormány­­tényezővé vált, négy állam­­titkári posztot is kaptak, így most a VMSZ „mindenhol a hatalomban van”. A vajdasá­gi magyar közösség ma meg­becsült közösség Szerbiában, amire soha korábban nem volt példa. MW Az államosítás ellen tiltakoztak 1948-ban Újratemették a mártírt PÓCSPETRI Újratemették szom­baton az 1948-as év legna­gyobb politikai perében, az úgynevezett pócs­­petri ügyben halál­ra ítélt és kivégzett Királyfalvi Miklóst a Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyei községben. Csallóközi Zol­tán, a miniszterelnök-helyet­tes kabinetfőnöke szavai sze­rint a rendszerváltozás után csaknem két évtizednek kel­lett eltelnie, hogy a háború utáni történelemtanítás elfer­dített szemléletén változtassa­nak, az elhallgatott fejezetek­ről pedig nyugodtan, ténysze­rűen lehessen beszélni. 1948. május 15-én Ortutay Gyula vallásügyi és közokta­tási miniszter bejelentette az iskolák államosítá­sát. Iskoláinak el­vesztését a legtöbb egyház tudomá­sul vette, azonban a katolikus egyház - élén Mindszenty József bí­borossal - ellenállt. Pócspetri­­ben is szervezkedni kezdtek. Június 3-án Asztalos János he­lyi plébános felhívására több száz hívő vonult a jelenlegi községháza épületéhez, ahol az iskola államosításáról dön­teni hivatott képviselő-testü­let ülésezett. Az ellenük kive­zényelt rendőrök egyikének a kezében dulakodás közben el­sült a fegyver, halálra sebesít­­ve az egyenruhást. A korabeli hatalom a balese­tet gyilkosságként értelmezve példát akart statuálni, és Ki­rályfalvi Miklós segédjegyzőt június 11-én kivégezték, Asz­talos János plébánost halálra ítélték, de az ítéletet másodfo­kon életfogytiglani börtönre enyhítették. A községben ki­járási tilalmat rendeltek el, a lakók közül több embert még aznap előállítottak és letartóz­tattak, bántalmazással kény­szerítve őket vallomástételre. A verésekbe hárman később bele is haltak, többen súlyos büntetést kaptak. MW Kivégezték a falu segéd­­jegyzőjét * * *CÖA*,c*T HIRDETÉS 2017. JÚLIUS 31 -IG FIZETHETÜNK A RÉGI 2000 ÉS 5000 FORINTOS BANKJEGYEKKEL A Magyar Nemzeti Bank 2017. július 31-én bevonja a régi - 2016 előtt kibocsátott - 2000 és 5000 forintos bankjegyeket, így 2017. augusztus 1-től már csak az új, korszerűbb barna 2000 és sárga 5000 forintosokkal fizethetünk. A bevonás napjáig be nem cserélt régi bankjegyek minden bank- és postafiókban három évig, a Magyar Nemzeti Bankban pedig húsz évig díjmentesen átválthatok. pvj Fejlődés y és tradíció

Next

/
Oldalképek
Tartalom